Fel nem vett osztalék kifizetése

[Kiskató]

1998-ban alakult BT - 1 beltag-1 kültag- tevékenysége többnyire nyereségesen müködött, a képződött

adózott eredmény az eredménytartalékba került, osztalékfelvételre nem került sor. Van-e lehetőség, hogy

az eredménytartalékból osztlékot fizessünk tagok gyűlésének határozata alapján, például most 2009 szep-

temberében és ha igen, milyen feltételekkel tehetjük meg ?

[validitas]

Szia!

Erre nincs lehetőség most. A számviteli törvény előírásai értelmében eredménytartalékból csak akkor fizethető osztalék, ha a tárgyévi eredmény nem nyújt fedezetet a kifizetni szándékozott osztalékra.

Ez azt jelenti, hogy amikor elkészül a 2009.évről a beszámoló, akkor a tagok gyűlésének kell döntenie az adózott eredmény sorsáról, és dönthet  arról, hogy a 2009.évi adózott eredményen felül még y eFt-ot az eredménytartalékból osztalékként kifizet. És ekkor dönt az osztalékfizetés időpontjáról is (pl. jún.x-én, vagy legkésőbb x hó y napjáig, stb.).

Üdv: Böbe

[madora100]

Az eredménytartalékba helyezett adózott eredményt fel lehet használni osztalék kiegészítésére. Év közben ennek terhére nem lehet osztalékelőleget fizetni. Előleget a tárgyévi adatok alapján lehet, közbenső mérleg elkészítése mellett és a Cégbírósághoz történő bejelentés alapján.

[madora100]

A választ egyszerre kaptad meg.......... Egyébként a kérdésfeltevésed nem volt pontos, vagy nem jól írtad le az eseményeket. A kérdésed címe: fel nem vett osztalék kifizetése. Ha előző években jóváhagyásra került osztalék kifizetés, akkor az nem az eredménytartalékban kell legyen, hanem tagokkal szembeni kötelezettségként kell a könyvekben kimutatni. A kérdésed tartalma nem erre enged következtetni, de azért a mostani megjegyzésemet is vedd vigyelembe. Hátha.......

[melcsi62]

Sziasztok!  Osztom azt a véleményt, hogy ha a korábbi évek adózott eredménye pozitív eredménytartalékként  szerepel a nyilvántartásokban, 2008-as beszámolóban is, akkor itt nincs szó "fel nem vett osztalék kifizetéséről"...  hiszen az adózott eredmény, eredménytartalék osztalékkénti felosztására sor sem került..

Tehát most 2009. szerptemberben a feltételek megléte esetén csak osztalékelőlegről határozhat a tagok gyűlése.

Nem osztom viszont azt a véleményt, miszerint az évközi - szabályoknak megfelelően történő - osztalékelőleg csak a tárgyévi eredmény terhére történhetne..    Az előző időszak pozitív eredménytartaléka is bevonható az osztalékelőleg megállapításához, figyelemmel természetesen a feltételként meghatározott "maradó" saját tőkére vonatkozó előírásra is.

/A Gt-ből és kieg.magy.:   JAVÍTÁS: a Gt. 132., 133.§. a KFT-re vonatkozó szakasz

132.§. (2) A taggyűlés az osztalékfizetésről az ügyvezetőnek - ha a társaságnál felügyelőbizottság működik, a felügyelőbizottság által jóváhagyott - javaslatára, a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadásával egyidejűleg határozhat.

133. § Két, egymást követő számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása közötti időszakban - ha a társasági szerződés azt megengedi - a taggyűlés osztalékelőleg fizetéséről akkor határozhat, ha

a) a számviteli törvény szerinti - e célból készített - közbenső mérleg alapján megállapítható, hogy a társaság rendelkezik az osztalék fizetéséhez szükséges fedezettel; azzal, hogy a kifizetés nem haladhatja meg az utolsó számviteli törvény szerinti beszámoló szerinti üzleti év könyveinek lezárása óta keletkezett eredménynek a számviteli törvényben foglaltak alapján megállapított, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített összegét és a társaságnak a számviteli törvény szerint helyesbített saját tőkéje a kifizetés folytán nem csökkenhet a törzstőke összege alá, továbbá

b) a tagok vállalják az osztalékelőleg visszafizetését, amennyiben utóbb a számviteli törvény szerinti beszámoló alapján - a 131. § (1) bekezdésben foglaltakra figyelemmel - az osztalékfizetésre nem lenne jogszabályi lehetőség.-----------------------------------------

--------------------------

Számviteli tv-ből:

39.§.

(4) Osztalékelőlegként - a más jogszabályban előírt egyéb feltételek mellett - csak akkor fizethető ki a 21. § szerinti közbenső mérlegben kimutatott adózott eredmény, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített közbenső mérlegben kimutatott adózott eredmény, ha a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett - a közbenső mérlegben kimutatott - saját tőke összege az osztalékelőleg megállapított összegének figyelembevételével sem csökken a jegyzett tőke összege alá.

Az idézett tv-i helyekből kiolvasható, de külön is felhívom a figyelmedet arra, hogy, hogy osztalékelőleget csak akkor lehet fizetni, ha azt a társasági szerződés egyáltalán megengedi..

Üdv.

 

 

[validitas]

Sziasztok!

Az előző válaszhoz csak annyit fűznék hozzá, hogy a Gt. 133.§-a nem a Bt-kre vonatkozik, hanem Kft-re, Rt-re.

A Bt. esetében az osztalékelőleg fizetését nem szabályozza a Gt. Rendelkezhetnek róla a társasági szerződés keretei között is, de nem kötelező. A 93.§ szerint bármit a tagok gyűlése hatáskörébe rendelhet a Bt. társasági szerződése:

„93. § (1) A tagok gyűlése határoz a társaság mindazon ügyében, amelyet törvény vagy a társasági szerződés a társaság legfőbb szervének a hatáskörébe utal. A tagok háromnegyedes szótöbbséggel meghozott határozattal bármely kérdés eldöntését a tagok gyűlése hatáskörébe utalhatják.”

 

Ezért mindenképpen meg kellene nézni a társasági szerződést, van-e rendelkezés erről. Ha nincs, akkor a tagok gyűlése az osztalékelőlegről való döntést is a hatáskörükbe utalhatja.

Üdv: Böbe

[madora100]

Köszönöm szépen Melcsi, hogy kijavítottál. Ezek szerint nem jól tudtam a helyes választ. Nem néztem meg a jogszabályhelyet, a saját kútfőmben pedig ezek szerint nem jól raktározódott el a jó megoldás. Kiskató nyílván a Te válaszod alapján fog eljárni, Tőle elnézést kérek. A számomra megadott pont pedig természetesen Téged illet. Felteszek egy egyenértékű pontot és kérlek írj egy sort és fogadd el a saját válaszodat. Én tudom, hogy messze nem a pontokért megy a harc, sokkal inkább azért, hogy helyes válaszokat tudjunk adni a kérdezőknek, de én most ezt tartanám tisztességesnek.

[melcsi62]

Szia Böbe!  Igazad van, nem néztem, hogy bt.  DE alapvetően arra való tekintettel idéztem, hogy a a nyilvántartásban mutatkozó pozitív eredménytartalék is bevonható az osztalékelőlegként felosztandó összegbe.

Madora!  Nem a pont a lényeg, én azt hiszem egyébként is már a kérdés lezárasa után írtam (és ezek szerint nem is eléggé körültekintően). csak arra koncentráltam, hogy nekem is volt nemrég osztalékelőleges közbenső mérlegem és simán számoltunk az előző időszaki eredménytartalékkal. Így mivel Te ritkán tévedsz, hirtelenjében rá is mentem a jogszabályra, mert a közbenső mérlegnél valóban nem néztem meg, hogy az eredménytartalékot be lehet-e vonni, úgy emlékeztem, hogy igen... de sose lehet tudni, mikor mi változik, amire az ember esetleg nem figyel. És, ha már ott voltam a jogszabályban, hát be is tettem, egyúttal saját magam irányában is megnyugodtam...  

De valóban Böbe jelzésére javítom a választ, hogy aki a Bt-re vonatkozóan nézi, ne legyen megtévesztve.

Üdv.

[Kiskató]

Köszönöm szépen a válaszaitokat. A kérdésem feltevése valóban kicsit nagyon pontatlan volt. 

Utólag pontosítok    : Eredménytartalékba helyezett pozitív adózott eredmény osztalékként történő

felvételére mikor és hogyan van lehetőség ? Osztalékfizetésről a tagok gyűlése eddig még soha nem

döntött.

[melcsi62]

Szia!  Most évközben csak osztalékelőleg jóváhagyására van lehetőség, a tagok gyűlésének döntése alapján .. Böbe (5) hozzászólása alapján..

a döntés alapján a számviteli tv. előírásainak megfelelő mértékben lehet osztalékelőlegről dönteni, közbenső mérleg alapján (4)-es válasz Sztv.39.§.  .. 

Üdv.