Sziasztok!
Nekem meg van a kérdéses cikk - idemásolom.
P.Zsuzsa
Az utóbbi hónapokban is számos vállalkozás kapott olyan határozatot, amelyben feltöltési hiány miatt állapított meg mulasztási bírságot az APEH a 2007. december 20-án esedékes kiegészítendo összeg kapcsán, s jelenleg is folynak a fellebbezési, jogorvoslati eljárások. A becslési módszerekkel kapcsolatos ellentmondások dacára a Pénzügyminisztériumban (PM) elvetették a Magyar Könyvelok Országos Egyesületének azt az ajánlatát, hogy az adó várható összege helyett az adóévet megelozo év adóját vessék ki a vállalkozásokra fizetési kötelezettségként. Bár az ötlettel a PM-ben is rokonszenveztek, nem kívánnak lemondani a mostani módszerrol, mert az egyesület által ajánlott eljárással az áttérés évében mintegy 130 milliárd forint bevételtol esne el (átmenetileg) a büdzsé. Ez pedig akkora összeg, hogy feltételezheto: az egyesület javaslata – legyen az bármilyen szimpatikus – soha nem jut el az Országgyulésig, azaz a büdzsé bevételi szempontjai rendre a jelenleg érvényes szabály fenntartását eredményezik.
Ugyanakkor véget vethet a mostani adófeltöltési regulának, ha a vállalkozások átültetik a gyakorlatba a Legfelsobb Bíróság (LB) adófeltöltéssel kapcsolatos egyik ítéletét. A konkrét esetben az adóhatóságot – a rá kiszabott mulasztási bírság miatt – beperelo cég arra hivatkozott, hogy a vártnál több lett a bevétele, így aztán az adója is, amit önellenorzéssel utóbb be is vallott és meg is fizetett, erre tehát szerinte az APEH nem vethetne ki bírságot.
Az LB elvi éllel mondta ki, hogy az önellenőrzés minden jogkövetkezmény alól mentesít a törvény alapján, így a korrigált társasági adó sem korrigálhatja a kiszabható bírság összegét.
Az ítélet egyszeruen alkalmazható módszert adott az adózók kezébe. Csökkentett, akár nulla forint adót vallhatnak be, majd utóbb önellenorzéssel vallhatják be a többit.
Az adóhatóság csak az elso bevallásban szereplo összeg alapján vethet ki bírságot, attól függetlenül, hogy látja: valójában az önellenorzésben szerepel a helyes adóösszeg. Az élelmes adózók a feltöltéskor esedékes bevallásban esetleg még adókedvezményeket is igénybe vehetnek, mert tudják, hogy az önellenorzés során azok már nem lennének érvényesíthetoek.
A PM számára fájó következménye lenne a módszer tömeges alkalmazásának. Azzal ugyanis, hogy az adózó lényegében tartalmatlanná teszi az elso bevallását, majd rögtön utána (akár pár perccel késobb) beküldi elszámolását a helyes adatokkal, már nem módosul az elso bevallásban automatikusan megállapított adóeloleg. Márpedig az adóeloleg kiiktatása nemcsak a feltöltési kötelezettség tekintetében, hanem a teljes adórendszer muködésében is óriási problémát eredményezne, mert a tényleges adófizetés így visszakerülne a bevallás benyújtásának idopontjához. Amelyik cég 2008. december 20-áig nem egészíti ki a társaságiadó-, illetve a különadó-eloleget, és nulla forint kötelezettségrol szóló bevallást nyújt be, majd önellenorzéssel teszi helyre az adatokat, haladékot kap az adó megfizetésére. Az valószínunek látszik, hogy amennyiben az adózók tömegesen alkalmazzák a LB-ítéletben szereplo elvet, a mostani szabályozás nem tartható fenn, és az adóeloleg-politikát derékba töro módszer következményeit az állami költségvetés képtelen lesz vállalni.
RUSZIN ZSOLT