Szia Heni!
Az első lépés a bérleti szerződés megkötése, amely az egész ügylet jogalapja. Nem beszélve arról, hogy egy esetleges jogvitánál is alapvetően a szerződés a perdöntő tényező, illetve, ahogy Heni is írta egy apeh ellenőrzésnél sem hátrányos.
Megállapodás persze nincs kötelező írásbeli alakisághoz kötve, vagyis szóban is érvényes, viszont komoly bizonyítási nehézségeket vet fel.
Szóval rögzíteni kell a szerződésben, hogy a bérleti díj tartalmazza a rezsi összegét, és akkor a számlán elegendő feltüntetni az "albérleti díj" megnevezést, hiszen akkor már fogalmilag is a ti ügyletetekben a bérleti díj része a rezsiköltség.
Ettől függetlenül is feltüntethetet az "albérleti díj+rezsi" megnevezést, mert a számlának csak a kötelező alaki és tartalmi kellékei vannak előírva, többlet adattartalom viszont szabadon feltüntethető.
Az áfa szempontjából a "mentes" kifejezést kell feltüntetni, amennyiben nem választottad az általános szabályok szerinti áfafizetési kötelezettséget.
Szja szempontjából 2 lehetőség van:
1. 25%-os forrásadós, de akkor költséget nem tudsz érvényesíteni
2. összevont adóalap része és akkor 18% (ha 1mill.700ezer alatt van a jövedelem pl nyugdíjasnál vagy tanuló esetében) vagy 36%, viszont az igazolt költségek levonhatóak.
Ezt csak akkor kell feltüntetni, ha "kifizető" a bérbevevő, mert akkor ő le fogja vonna az adóterhet.
Ilyen esetben útólag is módosíthatsz, hogy forrásadót, vagy adótábla szerinti adózást választasz, de a különbözetet rendezni kell a bevallásban.
Ha magánszemlynek adod ki, akkor nem kell, de negyedévente fizetsz előleget.
A számla többi része értelemszerűen töltendő ki. A bérbeadó neve, címe, adószáma, a bérbevevő neve címe, a számla kelte stb. mindenképpen.
üdv:Constantinus