Szia!
A kérdésedben biztos vagyok, hogy nem sima magánszemély és KFT közötti üfyletről van szó, hanem tulajdonos (tag) és a KFT között. Az nehezen kibogozható a kérdésedből, most a tag adott kölcsön a cégnek, vagy fordítva.
Ha a tag adott kölcsön (kamatmentesen), s úgy dönt a tag, hogy lemond a kölcsönadott pénzről, azaz elengedi a követelését a társasággal szemben (ÍRÁSBAN), akkor a társaságnál rendkívüli bevételként számolandó el, mely elszámolt rendkívüli bevétel (ezen) összegével a társasági adó alapját csökkenteni kell (lehet). /Hitelező "magánszemély" elengedte a követelését/.
A magánszemélyre nézve ennek nincs közvetlen adó, járulék teher vonzata.
A cégnél viszont (tao fizetési kötelezettséget nem keletkeztet), de a különadó számításnál a rendkívüli bevételként elszámolt (elengedett kötelezettség 98..) összeg nem csökkentő tétel, mint ahogyan nem csökkentő az elvárt minimum jövedelem számításánál sem.
Nem tudom az illeték törvényben mikortól lép hatályba, hogy állítólag a hitelező által elengedett követelés annál a cégnél, ahol azt elengedett tartozásként rendkívüli bevételként elszámolják - állítólag illeték fizetési kötelezettséggel jár /lehet, hogy csak 2008-tól, de nem vagyok benne százas./
Ha cég adott a tulajdonos tagnak kölcsönt és elengedi a követelését, annak már vannak adó, stb. vonzatai, már akkor is amikor a kölcsön követelése még fenn áll a "magánszeméllyel szemben". Mennyi kamatra adta /kamatkedvezmény jövedelem, stb./, esetleg fizetett kamat kamatadója.