Bérleti díj ellenében egyéb vagyon juttatás

[bordine]

Sziasztok!

Szerintetek milyen szja és áfa vonzatai vannak a következőknek?

A cég magánszemélytől ingyenesen használatba kapott fióktelephelyen beruházásokat eszközölt. ( pl. vízakna, földkábel vezetés, kerítés ) A fióktelephely megszűnik, a beruházások  a telken maradnak, a bérbeadó magánszemélynek nem kell megfizetni, hanem az eddigi használatbaadásért kapná meg.

[MonokiM]

Szia Bordine!

Hajaj, nem kapkodjuk el a választ.

Különösen nem, ha arra gondolunk, hogy a magánszemély a cégtulajdonos is lehetne egyszemélyben.

Szerintem kell róla írni egy szerződést. A magánszemély ingatlanbérbeadása tárgyi adómentes. A bevétele a beruházás értéke. Ezután, ha bérleti díjként adózik 25% szja-t és 14% EHO-t kell befizetni.

Üdv.: Margit

[melcsi62]

Szia Bordine!

Ha az ingatlanhasználat ingyenes volt, akkor nem beszélünk bérleti díj ellenében adott vagyon juttatásról.

Utólag már a magánszemély nem tud számlát adni a bérleti díjról, még akkor sem, ha visszamenőleg (ami szabálytalan) írtok szerződést, mivel vélhetően a magánszemély nem kért adószámot bérbeadási tevékenysége miatt.

Itt arról lehet szó, hogy ha ingyenesen ott hagyja a cég a (ingyenesen) bérelt ingatlanon létesített építményét ingyenesen, akkor (mivel vélhetően a cég a kerítés ,stb létesítmény építésével kapcsolatban az ÁFÁ-t visszaigényelte) a létesítmény forgalmi értéke (ilyen érték hiányában az adófizetési kötelezettség keletkezése időpontjában meghatározott előállítási költség után a cég megfizeti az ÁFÁ-t, mivel értékesítésnek minősül az ÁFA tv.7.§.(1).a.) pontja értelmében, stb.

Ha olyan termékértékesítésnek, szolgáltatásnyújtásnak fogjuk fel az ügyletet, a melynél az ellenérték nem pénzben kifjezett, akkor az ÁFA tv.24 §-át célszerű megnézni. De most is azt mondom, hogy ha az ingatlanhasználat ingyenes volt, akkor az most is az. Tehát a legkevesebb macerával az jár, ha a cég által ott létesített és ott maradó építményeket egy elfogadható (lehetőleg a piaci értékhez képest nem irreálisan alacsony áron) eladja a magánszemélynek. De meg kellene nézni az ingyenes használati szerződést, mi szerepel benne, pl. a használó által létesített eszközökre, stb-re, illetve nem az van-e benne, hogy a végzett átalakításoktól függetlenül a szerződés megszűnésekor az eredeti állapotban kell, hogy visszaadja a használó az ingatlant.  

Ha a bébeadó magánszemély mégis tud számlát adni a bérleti díjról (???), akkor nyilatkozattételi lehetősége van, hogy összevontan kíván utánna adózni, vagy elkülönült jövedelemként. Ha elkülönülten, akkor a kifizető a számla bruttó értékéből 25 % SZJA-t von le. Ha a bérbeadó magánszemély bérleti díjból származó bevétele az évi 1.000.000 Ft-ot eléri,vagy meghaladja, akkor bizonyos feltételekkel vonatkozik rá a 14% százalékos ehó fizetési kötelezettség. Ha van a magánszemélynek százalékos eho fizetési kötelezettsége, akkor annak megállapítása,levonása,stb.a kifizető feladata.

Ha a magányszemély számlát ad a bérleti díjról, a cég pedig a vagyontárgyakkal fizet, a vagyontárgyak átadása a cégnél termékértékesítésnek minősül., stb.

Tehát a legegyszerűbb eljárás az lenne, ha megnézitek most mennyi a könyszerinti értéke ezeknek a vagyontárgyaknak, s egy elfogadható áron eladja a cég az inatlan tulajdonosának, szerintem. 

[bordine]

Köszönöm Melcsi az átgondolt válaszod!

A szerződésben az áll, hogy  a telket ellenszolgáltatás nélkül használatba adja a magánszemély. A telken létrehozott beruházások a szerződés megszűnése esetén a Bérlő tulajdonát képezik. A bérlet megszűnésekor a felek külön szerződésben számolnak el a telken végzett beruházásokról.

Sajnos a magánszemélynek nincs annyi pénze, hogy kifizesse a beruházások értékét, ezért gondolták, hogy az eddigi használat ellenében kapja meg. A magánszemély  nem jelentkezett be bérbeadói tevékenységre, tehát számlát adni nem tud. Úgy látom marad az a lehetőség, hogy a cég ingyenesen ott hagyja a beruházásokat, és megfizeti utána az áfá-t és társasági adóalap növelő tételként kezeli. Ebben az esetben a magánszemélynek az ingyenesen kapott vagyoni érték után ugye nincs szja fizetési kötelezettsége?

 

[melcsi62]

Szia!

Hát hallod - nem hiszem, hogy a magánszemély sima-liba lenne, hacsak arra gondolok, hogy egy magánszemélynek adóztatandó bevétele az elengedett követelés is. Harmadik napja bele vagyok pistulva a 2008-as módosítésokba, s már azt sem tudom hogy hol tartok. Mert hogy kifizető adja természetben azokat a bizonyos építményeket. Én biztos, hogy legalább a könyvszerinti érték (aktívált érték minusz écs) 51%-án eladnám az ingatlan tulaj magánszemélynek, elvégre tényleg nála maradnak a vagyontárgyak, s adnék neki részletfizetést.

 

[bordine]

Kösz Melcsi, hogy foglalkoztál evvel is. Nekem is beugrott már, hogy ha a magánszemélynek nem is, de a cégnek lenne szja fizetési kötelezettsége az ingyenesen adott vagyon után, a természetbeni juttatások szja kötelezettsége szerint.