A magánszemély hírdetési felületet biztosít az autóján, tehát bérleti tevékenységet végez. Ha rendszeresen és üzletszerűen végzi e tevékenységet, akkor adószámot kell kérnie az APEH-tól. Erre most nem térek ki, mert egyik topikban ennek technikai bonyolítását már kitárgyaltuk. Ha nem rendszeres a tevékenység, akkor pedig van a cégnél és a magászemélynél is egy szerződés. A bérleti díjból a cég adóelőleget köteles levonni a magánszemélytől. A magánszemély az adóbevallását önadózóként fogja összeállítani a részére kiadott kifizetői igazolás alapján.
A cég a hitel átvállalásakor -miután azt nem ellenérték nélkül teszi- nem számolja el a rendkívüli ráfordításai között, hanem a törlesztőrészletek kiegyenlítésekor egy követelés jellegű számlára könyveli. Lekönyveli a bérleti díjat .Ha azt számla ellenében könyveli, akkor a szállítóra, ha a bérleti szerződés alapján könyveli, akkor pedig a kötelezettségek közé egy egyéb kötelezettség számlára. A követelés és kötelezettség számlát összevezeti. A költségvetés felé pedig befizeti a magászemélytől levont szja előleg összegét, valamint a bérleti díj után őt terhelő 11%-os eho összegét.
Tehát a bérleti díj számlázása(vagy adószám hiányában nem számlázása), költségkénti elszámolása olyan időszakonként és összegben aktuális, mint amilyen időszakonként és összegben a hiteltörlesztés történik.
A magánszemély az adóbevallásában önálló tevékenységből származó bevételként (az előírások szerinti 1o%-os, vagy tételes költségkigyűjtés alapján megállapított) költségek levonása után, jövedelemként beállítja a bérbeadásból származó jövedelmét és a kiadott igazolás alapján beállítja a levont adóelőleget és megállapítja az szja különbözet összegét (ha van ilyen), majd megfizeti azt.
Itt azért felmerül egy igen lényeges kérdés. Mégpedig, hogy a törlesztések nettó összegeknek számítanak. Az SZJA-t erre kell rászámítani a nyilatkozott költséghányadnak megfelelően és úgy kell visszaszámolni a bruttó összeget. Ha a szerződések úgy rendelkeznek, hogy a magánszemélynek semmi egyéb kötelezettsége nem keletkezik, akkor eleve nagyobb bruttó összeget kap, mint a törlesztő részletek, ha pedig fordítva, akkor az SZJA összege minden egyes hónapban követelésként fog megjelenni a magánszeméllyel szemben.
Ha a hitel devizás akkor még az árfolyamkülönbözet problémáját is tisztázni kell. Ez tulajdonképpen a cég rizikója és a pénzügyi műveletek eredményeként kellene elszámolni.
Üdvözlettel: Gyergyói István
István!
Véleményeddel ellentétben a törlesztések bruttó összegnek számítanak. Ebből kell levonni a szja-at, amit szintén a magánszeméllyel szembeni kötelezettségként írnék én elő, hiszen az esetünkben nincs a bérleti számlának fizetmény oldala, azt a magánszeméllyel szembeni követeléssel vezetjük össze. A hiteltörlesztés lejáratakor a magánszeméllyel szembeni követelés számlán az a különbözeti összeg mutatkozik, amely az szja levonási kötelezettségből ered. Ennek fejében pedig a magánszemély a további időszakban is -egészen a követelés számla nullára íródásig- biztosítani köteles a reklámfelületet. Persze mindennek a szerződésből kell kitűnnie. Kérdés, egyáltalán kitértek-e az szja levonási részre. De a hitelátvállalás fejében elszámolandó bérleti díj megítélésem szerint mindenképpen bruttó összegben értendő.
Olvastad a szerződést is hogy ilyen tájékozott vagy? "Véleményeddel ellentétben" az a nagy probléma, hogy a magánszemélynek az adózott jövedelméből kellene fizetnie a törlesztéseket. Ha ezek elfogynak, akkor mutatkozik egy jókora különbözet amit Te is írtál csakhogy erre már külön szerződést kellene kötni a rendezésre, mert az már egyáltatlán nem barter ügylet. Egyébként a számviteli "rendezéssel" nem hiszem, hogy gond lenne, de azt a kérdést az adó miatt mindenképpen körül kell járni, hogy a magánszeméllyel szemben van-e bármilyen követelése a cégnek a részletek fizetését követően illetve közben, hiszen ha nincs akkor a bruttó összeg egyértelműen nagyobb a törlesztő összegeknél. Ezt pedig a szerződés dönti el! Legalábbis annak kellene!
Üdvözlettel: Gyergyói István
István!
Nem láttam a szerződést és nem is vagyok tájékozott, de azért végig tudom gondolni a szituációt, a kérdező elég életszerű dologról írt.Nem lenne probléma akkor, ha nem kéne szja előleget vonni. Akkor a tartozás-követelés kifutna, de így az szja-t valamilyen módon kezelni kell. Márpedig ha nem tudom levonni a bérbeadótól, akkor előírom vele szembeni követelésként. Ezt a végén vagy megfizettetem vele, vagy pedig a reklámfelületet tovább használom mindaddig, míg a követelésem le nem fogy.
A bruttósítással továbbra sem értek egyet, mert azonos értéken kerül beszámításra a tartozás-követelés a hiteltartozás átvállalása kapcsán. E tekintetben teljesen közömbös, hogy azt a mostani bérbeadónak -ha nem lenne ez a hitelátvállalási szerződés- az adózott jövedelméből kéne törlesztenie. Most nem ő törleszt, ő csak bérbead, ugyanolyan összegű szolgáltatást nyújt, mint a hiteltörlesztés összege.
Sziasztok!
Itt nem lehet alkalmazni az SZJA le nem vonhatósága miatt: hogy amennyiben a kifizető nem vonta le, vagy valamilyen oknál fogva nem tudta levonni akkor a magánszemély kötelezttsége? Vagy hülyeséget kérdezek?
P.Zsuzsa
Zsuzsa!
Nem lehet alkalmazni az szja előleg levonás mellőzését. Nincs rá indok, legfeljebb az, hogy elfelejtette levonni. De azért meg jön a bünti.Ha nem lenne hiteltartozás átvállalás, akkor is le kéne vonni a reklámfelület biztosítása miatti jövedelemből az szja-t.
Mondok egy másik példát hátha úgy egyértelműbb. Mondjuk ki akarom fizetni az internetszámlámat. Ahhoz, hogy ezt megtegyem szükségem van 10.000 Ft adózott jövedelemre. Ehhez ki kellene vennem a vállalkozásomból úgy kb. bruttó 16.667-et. Tehát úgy durván 6.667-et (40% a példa kedvéért) kell befizetni adóként meg ezen felül még a 29% TB-t és szakképzésit is. De én kitalálom, hogy milyen jó volna, ha ezt inkább megúsznám egy barterrel és bérbe adok valamit cserébe a vállalkozásomnak az meg kifizeti a számlámat. 10.000 a számla, tehát legyen a bérleti díj is annyi. Kvittek vagyunk. Csupán csak annyi történik, hogy a vállalkozás 4.000 Ft adót fizet és a járulékokat is csak 10.000 után. A magánszemély tartozik, de nem gond, egyszer majdcsak fizet. Voltaképpen kamatmentes hitelt nyújtok magamnak újra meg újra. Ekkor már eleve fizetni kellene a kamatkedvezmény után. A végén a 4.000 Ft-okat újra le kell adóznom, de csak akkor tűnik el az összeg, ha mint nettó összeget kezelem különben soha nem lesz vége. Tehát rá kell fizetni még 2.667 Ft-ot minden 4.000 Ft-ra. Végül pont ott vagyok mintha eleve nettóként kezeltem volna a 10.000 Ft-os számlát. Csupán eltoltam az egészet és hiteleztem a saját vállalkozásom pénzéből magamnak, ami kamatkedvezményből származó jövedelmet jelent. Magyarul én minden egyes hónapban kevesebbet adtam a vállalkozásnak, mint az nekem!
Remélem nagyjából érthető!
Üdvözlettel: Gyergyói István
Kedves István, Zsuzsi és a Kérdező!
Fussunk neki mégegyszer ennek a témának. Nekem most már kételyeim merülnek fel a tekintetben, hogy hitelátvállalásnál -aminek fejében ellenszolgáltatás történik- az ellenszolgáltatás egyáltalán szja köteles-e.
Az szja tv.4§(1) bek.szerint jövedelem a magánszemély által bármilyen címen megszerzett bevétel egésze, vagy a tv.szerinti ktg-ekkel csökkentett része. Bevétele származna a magánszemélynek akkor, ha a reklámfelület használatáért ellenértéket kapna. Bevétele lenne a magánszemélynek akkor is a4§ (2)bek.szerint, ha a magánszemély helyett a kérdésben említett cég átvállalja a hiteltartozást ellenszolgáltatás nélkül. Minekutána az említettekből egyik sem valósul meg, a magánszemélynek nem keletkezik adóztatható jövedelme, ha a levezetésben igazam van. (a reklámfelület használatáért nem kapott pénzt, a hitelt pedig nem ellenszolgáltatás nélkül vállalták át tőle, sőt a hitelátvállalással azonos összeget előírtak kötelezettségként vele szemben,) Akkor viszont nincs 11% eho fizetési kötelezettség sem. Egész egyszerűen a hitelátvállalási szerződésben feltételként kikötött ellenszolgáltatás összegét a hitelátvállaló cég az említett szerződés alapján lekönyveli a hiteltörlesztéssel azonos időpontban a költségei közé, majd a magánszemély terhére előírt követelést és a reklámfelület használata miatti kötelezettéget összevezeti. A magánszemélyt pedig nem terheli ezen ügylet kapcsán bevallási kötelezettség.
Mit szóltok ehhez a variációhoz?
Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 1 vendég