Illeték tagi kölcsön után

[madora100]

Kata!

Nekem az előttem szólókétól más a véleményem. Az ajándékozás valamilyen dolog átadását jelenti ingyenesen. A követelés elengedése pedig nem dolog és az illetéktörvény szerint nem is vagyoni értékű jog.

az ajándékozási illeték tárgya:
a) ingatlan ajándékozása;
b) ingó (fizetőeszköz, értékpapír, valamint mindaz, ami ingatlannak nem minősülő DOLOG) ajándékozása;
c) vagyoni értékű jognak ingyenes alapítása, ilyen jognak vagy gyakorlásának ingyenes átengedése, továbbá az ilyen jogról ellenszolgáltatás nélkül történő lemondás.

 

Az ajándékozási illeték azon alapul, hogy a megajándékozott vagyona gyarapszik. Az ajándékozási illeték azokat a vagyonszerzéseket vonja illeték alá, melyeket a vagyonszerző ellenszolgáltatás nélkül, azaz ingyenesen szerez meg. Az ajándékozás a Ptk. szerint olyan jogügylet, amikor az egyik szerződő fél arra vállal kötelezettséget, hogy saját vagyonából ingyenesen - ellenszolgáltatás nélkül - juttat a másik szerződő fél részére vagyont.

 

A követelés elengedése és a tartozás átvállalása a Ptk. 579. § által megkívánt minden fogalmi elemmel bír, így polgári jogi szempontból ajándékozási szerződésnek minősül. A követelés elengedés illetve a tartozásátvállalás azonban nem illeszthető be az ajándékozási illeték tárgykörébe, tekintve, hogy nem "dolog" és az Itv. alkalmazásában nem minősül vagyoni értékű jognak sem.

[kovalkata]

Szia Madora!

És akkor ezzel most azt akarod mondani, hogy Te szembeszállnál az előadó véleményével? Ezt a könyvet a Könyvvizsgáló Kamara adta ki. Én is nagyon szeretném, ha ez nem így lenne (mármint hogy az elengedett tagi illetékköteles), de az oktató is azt magyarázta, hogy a követelés elengedésével térítés nélküli pénzeszközhöz juttatod a vállalkozást, és ezért így már megvalósul az ingyenes ingó átadás, vagyis az illeték kötelezettség. Nekem mostmár nagyon elegem van ezekből a dolgokból. Megyek WC-s néninek.

Kata

[tothkornelia69]

Sziasztok! 

Én is valami hasonlót találtam,mint amiről Madora ír,csak közben áfáztam,és az ügyfelem megváltoztatta a jelszót,amiről természetesen miért értesített volna, így ezzel küszködtem.

Annyit szeretnék hozzátenni a könyvviteli elszámolásához,ezt rendkívüli eseménynek minősíteném,ui.a köv.elengedést rendkívüli ráfordításként könyveljük annál aki elengedte,és rendkívüli bevételként akinek a kötelezettsége csökken,vagy megszűnik (emlékeim szerint),és társ.adóalapnövelő és csökkentő tétel is lesz.(itt a magánszemélynél nem,csak a társ-t érinti az elszámolás. 

"151. Számviteli Levelek / 2007. május 3.

3100.  Ingyenes eszközátadás illetéke

Kérdés: Az illetékről szóló törvény 17. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezés "kedvező" illetékfizetési kötelezettséget állapít meg "ingyenes eszközátadásra irányuló ügyletre", ha a gazdálkodók egyazon személy 100 százalékos tulajdonában állnak. A törvény ajándékozási illetéket határoz meg ajándékozás esetére. Mi az ingyenes eszközátadás, s miben különbözik a kettő egymástól? Elképzelhető-e olyan ügylet 100 százalékos tulajdonban álló cégek között, ami ajándékozás, de nem tartozik az ingyenes eszközátadás fogalmába, s ezért más illetékelbírálás alá esik? Az ajándékozás fogalmába beletartozik-e a követelés elengedése, a boltnyitási hozzájárulás, a fejlesztési hozzájárulás?

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 7. §-ának értelmében az ajándékozási illeték tárgya az ajándékozás útján történő vagyonszerzés. Az ajándékozás mint jogügylet a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvényben (Ptk.) szerepel. E szerint az ajándékozás olyan jogügylet, amikor az egyik szerződő fél arra vállal kötelezettséget, hogy saját vagyonából ingyenesen - ellenszolgáltatás nélkül - juttat a másik szerződő fél részére vagyont. Ezáltal az ajándékozó vagyona csökken, a megajándékozotté pedig gyarapodik. Az ingyenes eszközátadás nem más, mint a gazdálkodó szervezetek közötti ajándékozás. A számviteli törvény - amely a gazdasági eseményeket, vagyonjogi mozgásokat nem, hanem csak azok elszámolását, számbavételét szabályozza - a számviteli elszámolásban megkülönbözteti a gazdálkodó szervezet által ingyenesen megszerzett vagyon (vagyontárgy, vagyonelem) elszámolását attól függően, hogy az gazdálkodó szervezettől származik-e, vagy sem. Az előbbit nevezi ingyenes eszközátadásnak. Ennek megfelelően nem képzelhető el olyan jogügylet a gazdálkodó szervezetek között, amely a Ptk. szerint ajándékozás, de nem minősül ingyenes eszközátadásnak.

Az Itv. 11. §-a határozza meg az ajándékozás tárgyait. E szerint az ajándékozási illeték tárgya az ingatlan, az ingó ajándékozása, a vagyoni értékű jognak ingyenes alapítása, ilyen jogról ellenszolgáltatás nélkül történő lemondás. Az Itv. e vagyoni értékű jogok között a követelést nem sorolja fel. [Itv. 102. § (1) bek. d) pont.] Ennek megfelelően a követeléselengedés bár polgári jogi értelemben ajándékozás, de nem tárgya az ajándékozási illetéknek. A követelés ugyanis nem ingó, ingatlan, hanem olyan vagyoni értékű jog, mely nem tárgya az Itv.-nek, így az ajándékozási illetéknek sem.

Az ajándékozási illeték tárgya az ingyenes vagyonszerzés. A boltnyitási hozzájárulás, a fejlesztési hozzájárulás nem minősül - véleményünk szerint - az Itv. értelmében ingyenes ügyletnek, mivel a bolt forgalmazni fogja a hozzájárulást fizető termékeit, azaz ellenszolgáltatás áll szemben a szolgáltatással."

Itt találjátok meg:

http://www.penzmentor.hu/offer.html

Üdv:Nelly

még egy kis kiegészítés:

"Állítólag mód van rá, hogy a társasággal fennálló kölcsön követelésről a tagok lemondjanak. Ezt a rendkívüli bevételek közé kell könyvelni, ami növeli az adózás előtti eredményt. Ez társasági adófizetési kötelezettséget jelent.

Pl.: A kft két tagjának tagi kölcsöne 10 millió Ft. Jelenleg a 435-ös számlán van nyilvántartva. A visszafizetésről a tag lemond. Ez lehetséges-e?

Melyik a vonatkozó jogszabály?

Mi a könyvelés menete részletesen?

 

A kérdés két részből áll: egyrészt a tagi kölcsön elengedésének elszámolását, másrészt az elengedett tagi kölcsönből származó jövedelem felhasználásának lehetőségét kell megvizsgálni. A tagi kölcsön elengedése nem keletkeztet társasági adófizetési kötelezettséget az alábbiak szerint.

A kapott tagi kölcsönnel kapcsolatos elszámolások a társas vállalkozásnál a kettős könyvvitelben:

1. A kölcsönbe kapott pénz átvétele

   T 38 Pénzeszközök
   K 435, 479 Tagokkal szembeni kötelezettségek

2. A kötelezettség elengedésekor

T 435, 479 Tagokkal szembeni kötelezettségek
K 98 Rendkívüli bevételek

 

A tag csak adózott pénzéből adhat kölcsönt a társaságnak, amely azt kötelezettségként veszi nyilvántartásba. Ha a társasággal szemben fennálló kölcsönkövetelésükről a tagok lemondanak, akkor ezt a társaság elengedett kötelezettségként, rendkívüli bevételként kell hogy elszámolja.

Tekintettel arra, hogy a tagoktól így kapott pénzeszköz a vállalkozás likviditási helyzetének javítását szolgálja (nem minősül fejlesztési célra véglegesen átvett pénzeszköznek, tőkevesztést ellensúlyozó pótlólagos befizetésnek, vagy a jegyzett tőke emelésére történt befizetésnek), a rendkívüli bevétel a tárgyidőszaki adózás előtti eredményt növeli, azt sem időbelileg elhatárolni (kettős könyvvitel vezetése esetén), sem közvetlenül a saját tőke elemeibe (jegyzett tőkébe, tőketartalékba vagy eredménytartalékba) könyvelni nem lehet.

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény (a továbbiakban: Tao tv.) szerint az elengedett kötelezettség osztalék jellegű jövedelem (Tao tv. 4.§-ának 29. pontja), azzal az adózás előtti eredményt a társasági adó alapjának levezetésekor csökkenteni kell [Tao tv. 7.§-ának (1) bekezdése g) pontja]. A belföldi illetőségű, a Tao tv. hatálya alá tartozó adózó mentesül a kapott osztalék utáni osztalékadó megfizetésének kötelezettsége alól [Tao tv. 27.§-ának (2) bekezdése].

Az adózott pénzből származó kötelezettség elengedése tehát nem keletkeztet a kedvezményezett belföldi társaságnál adókötelezettséget. A rendkívüli bevételként elszámolt összeg - ha azt az adózott eredmény felosztásakor a vállalkozásból nem vonják ki a tulajdonosok (ez egyébként ellentétes lenne a tartozás elengedéséről hozott döntésükkel) - a mérleg szerinti eredménybe, majd annak átvezetésekor az eredménytartalékba kerül.

A kedvezményezett társaság magánszemély vagy társas vállalkozás tagjának sem keletkezik adókötelezettsége azért, mert az általuk elengedett kötelezettség ott az eredménytartalékba került. Ha a tag társas vállalkozás, akkor a követelés elengedése nála rendkívüli ráfordítás, amely nem a vállalkozás érdekében merült fel, tehát az adózásban ez a ráfordítás nem érvényesíthető; ha a tag magánszemély, akkor ez nála közvetlenül vagyonvesztés."forrás:http://www.adotipp.hu/index.php?page=ujsag/cikk_muti&cikk_id=134&wa_nr=oadot&uid=0

 

 

[madora100]

Amikor átadom a pénzeszközt, mint tag a KFT részére, akkor az átadás időpontjában a "dolgot", a pénzt  nem ajándékozom oda, hiszen maga a szerződés sem úgy szól. Ellenérték fejében adom kölcsön a pénzemet a vállalkozásom likviditási gondjainak megoldása céljából . Ellenértéket kapok érte, hiszen ha nem nulla kamatért adom oda a pénzt, akkor szja-t fogok utána fizetni. Ha simán, kamat nélkül  visszakapom a követelésemet, akkor nem keletkezik szja fizetési kötelezettségem. Ha a kölcsönadott követelésemről később lemondok, akkor az nem egy olyan átadott ingó tárgy (pénz), amely dologi formájú. Ellenszolgáltatáshoz kötött ügylet későbbi elengedése. Én ezt a dolgot nem tudom másként megfogalmazni, mint például a  dologi tárgyi  eszközátadást. Ha azt ingyenesen adom át, természetesen ajándéknak számít, mert ellenszolgáltatás nélkül valakinek vagyonszerzés miatt átengedem. Ha nem adom át ingyen, akkor pedig a használatért díjat fizetek, amit esetleg később elengedek. Ez nem ajándék.

Persze, nem szeretnék itt e témában állást foglalni, hiszen ez a kérdés jogvégzett emberek számára is nagy falat. Nem is biztos, hogy az én logikám megállja a helyét, viszont nekem erről a kérdésről jelenleg ez a véleményem.

Este 8-kor indulok nyaralni, ha haza jöttem, szívesen fogom olvasni a további fejleményeket. További jó munkát mindenkinek.

[validitas]

Sziasztok!

Bízzunk benne, hogy így a jó, és nem kell illetéket fizetni. Mondjuk, amit az oktató emlegetett, nem szerepel az illetéktörvényben, de az is többször változott már az év folyamán, és mit tudom én, hogy pl. július 1-től nem kell-e mégis illetéket fizetni az elengedett tagi kölcsön után. Majd megpróbálok utánaérdeklődni továbbképzésen, bár én majd csak szeptemberben megyek. Ha valaki előbb menne, kérdezzen erre rá, ha lehet, jó?

Üdv: Böbe 

[validitas]

Jó nyaralást!

[kovalkata]

Sziasztok!

Nekem is sokkal jobban tetszik Madora érvelése, viszont Böbének meg igaza van abban amit fent leírt. Kiváncsi leszek azért Böbe, hogy szeptemberben mit tudsz meg a továbbképzésen. Én most végül azt javasoltam az ügyfelemnek, hogy beszélje meg konkrétan az ügyvédjével ő mit mond rá, és ha szerinte - mint jogász szerint - nem kell, akkor ne fizessen illetéket.

Madora neked nagyon jó pihenést, kívánom, hogy egy olyan táblát se láss, amire az van írva: KÖNYVELÉS

Üdv. Kata 

 

[madora100]

Nagyon aranyosak vagytok, köszönöm. A szemem lehunyom, a fejem elfordítom, ha látószögembe kerül egy könyvelésre utaló felirat! Könnyű lesz, mert egy kukkot sem tudok olaszul.)  Persze ennek a nyaralásnak megjön a böjtje, rögtön adóbevallással kell kezdeni a pihenés utáni első napokat. Mindenkinek jó pihenést és nagyon jó eszme cseréket itt a fórumon. Sziasztok.

[kovalkata]

Szia Kornélia!

Nagyon aranyos vagy, hogy a hozzászólásod második részében ilyen részletesen írtál a tagi kölcsön elengedéséről számviteli és TA részéről, de a kérdés tulajdonképpen nem ez volt (hanem amit a hozzászólás első részében is ecseteltél). Az szerintem már szinte minden könyvelőnél bevett gyakorlat, hogy a tagi kölcsön egy idő után elengedésre kerül (ha nem tudják visszafizetni a tagok) és rendkívüli bevételként növeljük vele az eredményt, ugyanakkor a társasági adóalapot visszakcsökkentjük vele.

Az első részt viszont nagyon hasznosnak találtam. Fel is mentem az általad adott honlapra és lementettem az eredetit. Az ügyfél sajnos csak a jövő hétre kapott időpontot az ügyvédtől, de viszi majd magával ezt a cikket. Kíváncsi vagyok, mit fog rá mondani. Mert ilyen aspektusból, amit te is leírtál, ez a lényege az egésznek:

"Ennek megfelelően a követeléselengedés bár polgári jogi értelemben ajándékozás, de nem tárgya az ajándékozási illetéknek."

Csak tudnám, akkor előadáson mégis miért mondják ezt. Egyébként most meggondolta magát az ügyfél, mégsem végelszámolni akar, hanem a tagi kölcsönből törzstőke emelést végrehajtani. Bírom ezeket az ügyfeleket. Mire végül sikerül tisztáznunk egy kérdést a Fórumon, addigra kitalálnak valami újabb dolgot, amiről aztán megint újabb kérdéseket tehetünk fel. Köszi mégegyszer a részletes segítséget.

Üdv. Kata

[tothkornelia69]

Szia Kata!

Itt inkább a könyvviteli elszámolásra kívántam helyezni a hangsúlyt,hogy ez egy rendkívüli esemény(valaki 96-ba tette),valamint annál akinél elengedik,hasonlóan működik mint két váll. közötti elengedett követelés.Nekem is van hasonló dilemmám,két cégnél is több tízmillió ft sorsát kellene így eldönteni, valamint a két cég között tartozáselengedést,ráadásul a két társaságnak nagyjából ugyanazok a tulajdonosai.Légyszi oszd meg velünk az eredményt. Azóta pont itt az Adófórumon olvastam egy véleményt Ruszin Zsolttól, idemásolom ha megtalálom. Igazából ő sem tud konkrét állásfoglalásról ez ügyben.Nelly

Mégis megtaláltam, de ettől sem leszünk okosabbak sajnos:

"Figyeljünk az illeték-kötelezettségekre!

Nyitotta: szensav, 10:06, 05/09/07

Kapcsolódó cikk

Ezt nem csak azért mondom, mert 2007. január 1-től illetékhivatalok megszűntek, s ezzel egyidejűleg az illetékhivatalok feladatainak ellátását az APEH regionális igazgatóságai vették át és végzik, hanem azért is, mert egyre több gazdasági esemény illetékköteles.

---

Megjegyzések:

#1 szensav

Válasz | Kérdésfelvető válasza

Az alábbi 2 esetben kell-e ajándékozási illetéket fizetni, és ha igen mennyit? 

1. Magánszemély tagi kölcsönt ad vállalkozásának, majd elengedte azt.
2. Anyavállaltat tagi kölcsönt ad leányvállalatának, majd elengedi azt.
   

10:09 05/09/07

#2 ruszinzsolt

Válasz | Fórumtag válasza

Ohhh. Hát ezek igen nehéz kérdések. Miért is?

A Ptk foglalkozik az ajándékozás mibenlétével és ugye az odaajándékozott kölcsön, nem fér bele annak a fogalmába. Meg aztán a juttató vagyonának csökkenie kellene, de nem csökken, mert az általa tulajdonolt vállalkozás gazdagodik, tehát ő is gazdagodik.

Szóval nehéz kérdés. Nagyon nehéz. Talán a bíróságok majd rendbe teszik. A jogalkotó egyelőre üldögél a babérjain"