A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (továbbiakban: Tbj.) 50. § (1) bekezdése szerint a foglalkoztató a biztosítottnak a tárgyhónapban kifizetett (juttatott, elszámolt), járulékalapot képező jövedelem alapján köteles a társadalombiztosítási járulékot, az egészségbiztosítási járulékot, a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) megállapítani, és a biztosítottat terhelő járulékot levonni. A megállapított tárgyhavi járulékot (tagdíjat) az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 31. §-ának (2) bekezdésében, és a 2. számú mellékletben meghatározottak szerint kell a tárgyhónapot követő hónap 12-éig bevallani, illetőleg megfizetni az állami adóhatóságnak.
A Tbj. 4. § k) pontjának 1. alpontja szerint járulékalapot képező jövedelem a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: Szja törvény) szerinti, az összevont adóalapba tartozó, az önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételnek azon része, amelyet az adóelőleg számításánál jövedelemként kell figyelembe venni.
Az Szja törvény 48. §-ának 2006. szeptember 1-jétől hatályos (21) bekezdése alapján a munkáltató által megállapított adóelőleget az Art-nak a személyi jövedelemadó-előleg munkáltatóra vonatkozó rendelkezése szerint kell megfizetni, azzal, hogy a rendelkezés alkalmazásában elszámolt adóelőlegként a magánszemély által a befizetésre nyitva álló határidőig megszerzett bevételt terhelő adóelőleg vehető figyelembe.
A ki nem fizetett (vagy később kifizetett) munkabér nem (vagy csak később) képez adóelőleg-alapot, ezért a Tbj. 4. § k) pontjában és az Szja törvény 48. §-ában foglaltak alapján csak a ténylegesen kifizetett összeget (adóelőleg-alapot) lehet járulékalapként figyelembe venni, a munkavállalónak ki nem fizetett munkabért nem.
Az Szja törvény hivatkozott rendelkezésének hatálybalépését követően tehát nem fordulhat elő, hogy a ténylegesen meg nem szerzett jövedelem után történjen adó- és járulékfizetés.
Értelemszerűen az olyan jövedelmeket, amelyek után a járulékok a korábbi rendelkezések alapján már bevallásra kerültek, későbbi kifizetés esetén még egyszer nem kell bevallani, viszont az új szabálynak megfelelően bevallani mindig csak azt a jövedelmet kell, amelyet a magánszemély az adóelőleg befizetésére nyitva álló határidőig megszerzett.
A fentiek szerint kell eljárni minden olyan esetben, amikor a járulékalapot képező jövedelem elszámolása megtörténik, de a jövedelem kifizetésére nem, vagy csak későbbi időpontban kerül sor.
(PM Társadalmi Közkiadások Főosztálya 6551/1/2007,- APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 3302485278)