Sziasztok!
Az Ftv. 48. § (3) bekezdése alapján a hat hetet meghaladó, összefüggő szakmai gyakorlat ideje alatt a hallgatót díjazás illeti meg, melynek heti mértéke legalább a legkisebb kötelező munkabér (minimálbér) havi összegének tizenöt százaléka.
A szakmai gyakorlati idejére fizetett díjazás összegéből a minimálbér összegét meg nem haladó rész a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. melléklet 4.12. b) pontja szerint adómentes.
A szakmai gyakorlat önmagában nem hoz létre biztosítási jogviszonyt a hallgató és a vállalat/szervezet között, ezért a szakmai gyakorlat keretében foglalkoztatott hallgató nem tartozik az 1997. évi LXXX. tv. (Tbj.) hatálya alá, így a vállalatnak/szervezetnek társadalombiztosítási járulékot, a hallgatónak egyéni járulékot nem kell fizetnie.
Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény 3. § (1) bekezdése szerint 27%-os eho-t kell fizetni a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti összevont adóalapba tartozó azon jövedelem után, amely után a Tbj. szabályai szerint nem kell járulékot fizetni. Mivel a minimálbér mértékéig a szakmai gyakorlat díjazása a fentiek szerint adómentes, tehát az nem része az összevont adóalapnak, így eho fizetési kötelezettség sem terheli.
Ha a díjazás a minimálbérnél magasabb, a fenti szabályok csak a minimálbért meg nem haladó összegig érvényesek, a fölött már egyéb jövedelem, ami adóköteles és 27%-os eho-t is fizetni kell a vállalatnak/szervezetnek.
Kérdéseim:
- az OK, hogy biztosítási jogviszony nem keletkezik a hallgató és a munkáltató között, de valamilyen megállapodás csak kell, ami alapján a pénz kifizetésre kerül. Mi lehet/legyen ez a megállapodás?
- be kell-e jelenteni a hallgatót a 11T1041-esen?
- Jól értem, hogy ha a hallgatónak egyéni járulékokat akkor sem kell fizetni, ha az összeg magasabb a minimálbérnél? Ebben az esetben a társaság fizet 27% EHO-t || a hallgató SZJA-t, a m.bért meghaladó rész után.
Köszi, és üdv,