Szerző: madora100 » hétf. nov. 02, 2009 10:29 am
Miután a kérdésfeltevő nem tőzsdén jegyzett értékpapír eladásról kérdezett, így rá a az szja tv. 67§-a vonatkozik rá, amelyet az előző hozzászólásban kifejtettem. A teljesség miatt azonban bemásolom a tőzsdén jegyzett értékpapír eladásából származó jövedelem idevonatkozó részét is. Tőzsdei ügyletből származó jövedelem (Szja. tv. 67/A.§) Tőzsdei ügyletből származó jövedelemnek minősül a magánszemély által az adóévben a tőkepiacrólszóló törvény szerinti tőzsdén, valamint bármely EGT-államban, továbbá a Gazdasági Együttműködésiés Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamában működő tőzsdén - annak szabályzata által lehetővétett körben és módon - kötött ügylet(ek) alapján a magánszemély által az adóévben elért pénzbenelszámolt ügyleti nyereségek együttes összegének (összes ügyleti nyereség) a magánszemélyt azadóévben terhelő pénzben elszámolt ügyleti veszteségek együttes összegét (összes ügyletiveszteség) meghaladó része.Tőzsdei ügyletből származó veszteségnek minősül az összes ügyleti veszteségnek az összes ügyletinyereséget meghaladó összege.Az értékpapírok tőzsdei átruházása során a jövedelem az alábbiak szerint határozható meg: bevétel –(megszerzésre fordított érték+járulékos költség).A 2006. szept. 1. előtt szerzett értékpapírokra vonatkozó átmeneti szabály értelmében, az ilyenértékpapírok tőzsdei értékesítése során elért árfolyamnyereség megállapításánál megszerzésrefordított értékként választható 2006. augusztus utolsó tőzsdenapjának az adott értékpapírra vonatkozózáróárfolyama (2006. évi LXI. tv. 223.§ (14)).2008. január 1-től a kollektív befektetési értékpapírok tőzsdei értékesítése esetén az átruházás soránelért árfolyamnyereség tőzsdei árfolyamnyereségnek minősül adózási szempontból, így a tőzsdeiügyletből származó jövedelem (nem pedig a kamatjövedelem) szabályai vonatkoznak erre ajövedelemre is.Ez a változás nem érinti a 2006. szeptember 1. előtt megszerzett befektetési jegyeket, vagyis ezenértékpapírok átruházásából származó jövedelemre a tőzsdei ügyletből származó jövedelembe történőátsorolás nem vonatkozik. Az ilyen befektetési jegyek beváltása, átruházása, visszaváltása eseténkeletkező jövedelem a 2006. évi LXI. törvény 223. §-a (13) bekezdésének b) pontja alapjánváltozatlanul adómentes.A tőzsdei ügyletből származó jövedelem utáni adó mértéke 20%. A tőzsdén kötött ügylettelösszefüggésben a Bankot adó(adóelőleg)-levonási kötelezettség nem terheli. A jövedelmet és az adóta jövedelmet szerző magánszemély a tőzsdei ügylet(ek)ről a Bank által kiállított bizonylatok,igazolások, illetőleg az általa vezetett nyilvántartás alapján állapítja meg, az adóévről benyújtandóbevallásában vallja be, valamint az adót a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg (aszemélyi jövedelemadó bevallást adóévet követő május 20-ig, vállalkozási tevékenységet folytató, ill.áfa fizetésére kötelezett magánszemélynek február 25-ig kell benyújtani).A tőzsdei ügylet(ek)ről a Bank az adóévet követő év január 31-ig a magánszemélynek ügyletenkéntrészletezett igazolást állít ki, és adatot szolgáltat az APEH részére.A magánszemély önadózás révén megállapított jövedelme és bevallott jövedelemadója a befektetésiszolgáltatók által kiállított bizonylatok, igazolások alapján vezetett saját nyilvántartásán alapul, aminekaz adattartalmáról az Szja. tv. 67/A. § (3), valamint az értékpapírok általános nyilvántartásikötelezettségét szabályozó 5. sz. melléklet 5. pontja rendelkezik.A tőzsdei ügyletekről vezetett nyilvántartásnak ügyletenként tartalmaznia kell különösen azügyletekben megszerzett pénzbevételeket, a pénzbevételt eredményező ügyletekhez kapcsolódójárulékos költségeket, tőzsdei termék átruházása esetén a megszerzésre fordított kiadást, illetőlegügyletenként a nyereséget/veszteséget (értékpapír átruházása esetén árfolyamnyereséget /árfolyamveszteséget). A magánszemély a tőzsdei ügylet(ek) révén szert tett jövedelem megállapításasorán az eladásra kerülő értékpapírok körét saját hatáskörben állapíthatja meg.A tőzsdei ügyletről kiállított bizonylaton, igazoláson, adatszolgáltatáson, illetőleg a magánszemélynyilvántartásában a külföldi pénznemben feltüntetett adatokat az MNB hivatalos, a teljesítésidőpontjában érvényes devizaárfolyamán kell forintra átszámítani. Az olyan külföldi pénznemesetében, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, az MNB által közzétett,euróban megadott árfolyamot kell az előzőeknek a forintra történő átszámításához figyelembe venni.A tőzsdei ügyletekből származó jövedelem adókötelezettségének megállapítása során lehetőség vana tőzsdei ügyletekből származó veszteségek elszámolására. A tőzsdei ügyletek veszteségénekbeszámítására két év áll rendelkezésre, a beszámításra 2008-tól az adókiegyenlítés szabályaivonatkoznak. Eszerint ha a magánszemély 2006. augusztus 31. napját követően kötött tőzsdeiügyletben az adóévben és/vagy az adóévet (első ízben a 2007. évet) megelőző évben, és/vagy azadóévet (első ízben a 2008. évet) megelőző két évben tőzsdei ügyletből származó veszteséget ér(t)el, és azt a veszteség évéről szóló adóbevallásában feltünteti, adókiegyenlítésre jogosult, amelyet azadóbevallásában megfizetett adóként érvényesíthet.Az adókiegyenlítés az adóévben és/vagy az azt megelőző két évben bevallott tőzsdei ügyletbőlszármazó veszteségnek és a 20%-os adókulcsnak (ill. a bevalláskor érvényes adókulcsnak) aszorzata, csökkentve az adóévet megelőző két év bármelyikéről szóló adóbevallásban tőzsdeiügyletből származó veszteség miatt már érvényesített adókiegyenlítéssel. Az adókiegyenlítés felsőhatára az adóévben és/vagy az azt megelőző két évben bevallott, tőzsdei ügyletből származójövedelem adója, csökkentve az adóévet megelőző két év bármelyikéről szóló adóbevallásban tőzsdeiügyletből származó veszteség miatt már érvényesített adókiegyenlítéssel. Tőzsdén kívüli ügyletek árfolyamnyeresége (Szja tv. 67.§)Tőzsdén kívüli ügyletek esetében az értékpapíron elért árfolyamnyereség adóalapját a fentieknekmegfelelően kell meghatározni (jövedelem = bevétel – (megszerzésre fordított érték+járulékosköltség)). Az adó mértéke 25%.Az adót a kifizetés időpontjában a kifizető állapítja meg, vonja le és fizeti meg az Adóhatóság felé. Akifizető a bevételből a jövedelmet, a jövedelem jogcíme szerinti adót, adóelőleget a kifizetésidőpontjában rendelkezésre álló vagy általa megállapítható, illetőleg a magánszemély által igazoltszerzési érték- és járulékos költségadatok figyelembevételével állapítja meg.A nem kifizetőtől származó árfolyamnyereség esetében az adót a magánszemély az adóbevallásábanállapítja meg, és a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg (a személyi jövedelemadóbevallást adóévet követő május 20-ig, vállalkozási tevékenységet folytató, ill. áfa fizetésére kötelezettmagánszemélynek február 25-ig kell benyújtani).A magánszemély az adóbevallásában az összes adóévi árfolyamnyereségből származó jövedelmemegállapításánál, vagy adóbevallása önellenőrzésével érvényesítheti az értékpapír megszerzésérefordított értéknek és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségnek azt a részét, amelyet a kifizetőa jövedelem megállapításánál nem vett figyelembe.A magánszemély nem köteles bevallani az árfolyamnyereségből származó jövedelmet, ha azadóévben árfolyamnyereségből, értékpapír-kölcsönzésből, osztalékból származó, vállalkozásbólkivont valamint (osztalékra vonatkozó szabályok szerinti adókötelezettség esetén) az életjáradékbólszármazó jövedelem jogcímeken megszerzett összes jövedelme nem haladja meg az 100 ezer Ft-ot,és a kifizető az adót levonta. (Szja-tv. 11.§ (3) d))A kifizető által kiadott bizonylaton, igazoláson, adatszolgáltatásban, valamint a magánszemélybizonylatain a külföldi pénznemben feltüntetett adatokat a jövedelemszerzés időpontjában érvényesMNB devizaárfolyamon kell forintra átszámítani.A belföldi magánszemély által megszerzett, külföldön is adóztatható árfolyamnyereség esetében azadót csökkenti az árfolyamnyereség külföldön megfizetett adója, de legfeljebb a vonatkozó kettősadóztatás elkerülésére kötött egyezmény szerinti mértékkel számított külföldi adó. Amagánszemélynek nemzetközi szerződés, viszonosság vagy külföldi jog alapján visszajáró külföldiadó nem vehető figyelembe külföldön megfizetett adóként.Nemzetközi szerződés hiányában a külföldi adó beszámítása után fennmaradó fizetendő adó összegenem lehet kevesebb a jövedelem 5 százalékánál.Külföldi ügyfelekkel kapcsolatos további tudnivalókKülföldi országban adóügyi illetőséggel rendelkező ügyfelek esetében a két ország közötti kettősadóztatás elkerüléséről szóló egyezmény alapján történik az adóztatás, ha az a magánszemélyrészére kedvezőbb és az egyezmény alkalmazásához szükséges iratok hiteles magyar nyelvűfordításai (illetőségigazolás és – szükség szerint – haszonhúzói nyilatkozat) a jövedelemkifizetésekor/jóváírásakor rendelkezésre állnak. A kettős adóztatás elkerüléséről kötött egyezményekjellemzően úgy rendelkeznek, hogy az árfolyamnyereség csak a magánszemély illetősége szerintiállamban adóztatható, ha tehát a magánszemély a külföldi illetőségét igazolja, akkor azárfolyamnyereségből a Banknak általában nem kell az adót levonnia.A két ország közötti megállapodás hiányában, valamint ha az egyezmény alkalmazásához szükségesokiratok nem állnak rendelkezésre, a belföldi szabályok szerinti adómértéket kell alkalmazni. A levontadó és az egyezmény szerinti adó különbözetének visszaigénylésére az APEH Kiemelt AdózókIgazgatóságánál van lehetősége a külföldi magánszemélynek a levont adóról kiadott igazolás,valamint az egyezmény alkalmazásához szükséges iratok (illetőségigazolás és – szükség szerint –haszonhúzói nyilatkozat) hiteles magyar nyelvű fordításainak bemutatásával.Egészségügyi hozzájárulás (Eho tv. 3.§)A tőzsdén kívüli árfolyamnyereségből származó jövedelem után a belföldi magánszemélyt 14%egészségügyi hozzájárulás (eho) fizetési kötelezettség terheli, mindaddig amíg: a foglalkoztató által(biztosítási jogviszony hiányában a magánszemély által) fizetett egészségbiztosítási járulék ésegészségügyi szolgáltatási járulék, valamint az EHO törvényben meghatározott külön adózójövedelmek után megfizetett %-os egészségügyi hozzájárulás együttes összege a tárgyévben el neméri a 450.000 Ft-ot. Az eho-t a kifizető vonja le.A Bank az eho-t nem vonja le a magánszemély ügyfelek részére történő kifizetéskor, ha amagánszemély a kifizetést megelőzően nyilatkozik arról, hogy a törvényben meghatározottkötelezettségek összege tárgyévben elérte a 450.000 Ft-os határt.Az ügyfél előre is tehet nyilatkozatot arról, hogy a felsorolt fizetési kötelezettségek összege várhatóaneléri a 450.000 Ft-ot. A Bank ebben az esetben is mentesül az eho-levonási kötelezettség alól..
