Szia!
Az efajta adózási kérdésekben általában a kettős egyezményeket kell segítségül hívni. Szlovákiával is van ilyen, az 1996.évi C. törvény. Az idevonatkozó rendelezései a következők:
10. Cikk
Osztalék
1. Az osztalék, amelyet az egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű társaság a másik Szerződő Államban belföldi illetőségű személynek fizet, ebben a másik Szerződő Államban adóztatható.
2. Ugyanakkor ez az osztalék abban a Szerződő Államban és annak a Szerződő Államnak a jogszabályai szerint is adóztatható, amelyben az osztalékot fizető társaság belföldi illetőségű, ha azonban a kedvezményezett az osztalék haszonhúzója, az így megállapított adó nem haladhatja meg
a) az osztalék bruttó összegének 5%-át, ha a haszonhúzó olyan társaság, amelyik az osztalékot fizető társaság tőkéjének legalább 25%-ban közvetlen tulajdonosa;
b) az osztalék bruttó összegének 15%-át minden egyéb esetben.
A Szerződő Államok illetékes hatóságai kölcsönös egyetértéssel rendezik az ilyen korlátozások alkalmazásának módját.
E bekezdés rendelkezései nem érintik a társaság adóztatását arra a nyereségre vonatkozóan, amelyből az osztalékot fizetik.
3. E Cikk alkalmazásában az „osztalék” kifejezés részvényekből vagy más, nyereségrészesedést biztosító jogokból - kivéve a követeléseket - származó jövedelmet, valamint egyéb társasági jogokból származó olyan jövedelmet jelent, amely a részvényből származó jövedelemmel azonos adójogi elbírálás alá esik abban az Államban, amelyben az osztalékot kifizető társaság belföldi illetőségű.
4. Nem kell az 1. és 2. bekezdés rendelkezéseit alkalmazni, ha az osztalék haszonhúzója, aki mint az egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű személy, üzleti tevékenységet folytat ott lévő telephelye révén abban a másik Szerződő Államban, amelyben az osztalékot fizető társaság belföldi illetőségű, vagy ebben a másik Államban egy ott lévő állandó bázis segítségével szabad foglalkozást űz, és az érdekeltség, amelynek alapján az osztalékot fizetik, ténylegesen ehhez a telephelyhez vagy állandó bázishoz tartozik. Ebben az esetben az esettől függően a 7. Cikk vagy a 14. Cikk rendelkezéseit kell alkalmazni.
5. Ha az egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű társaság nyereségre vagy jövedelemre tesz szert a másik Szerződő Államból, ez a másik Állam nem adóztathatja meg a társaság által kifizetett osztalékot, kivéve, ha az osztalékot ebben a másik Államban belföldi illetőségű személynek fizetik, vagy ha az érdekeltség, amelynek alapján az osztalékot fizetik, ténylegesen ehhez a másik Szerződő Államban lévő telephelyhez vagy állandó bázishoz kapcsolódik, sem pedig a társaság fel nem osztott nyereségét nem terhelheti a társaság fel nem osztott nyereségére megállapított adóval, még akkor sem, ha a kifizetett osztalék vagy a fel nem osztott nyereség egészben vagy részben ebben a másik Szerződő Államban keletkező nyereségből vagy jövedelemből áll.
Üdv: P.Zsuzsa