SZJA tv.az 1.§ (9) bek. történő kiegészítése

[bolhapiac]

Az Országgyűlés által 2009.06.29-i ülésnapján elfogadott 1995. évi CXVII. tv. 1. § a következő (9) bekezdéssel egészült ki:

"(9) Az adókötelezettség jogcímét, valamint az adókötelezettséget (ideértve a jövedelem megállapítását is

a, elmaradt jövedelemre tekintettel kifizett, juttatott kártérítés, kártalanítás, kárpótlás címén megszerzett bevétel esetén az elmaradt jövedelemre irányadó rendelkezések szerint kell meghatározni,

b, késedelmi kamat vagy kötbér címén megszerzett bevétel esetén azon bevételre irányadó rendelkezések szerint kell meghatározni, amelynek késedelmes, illetve nem vagy nem szerződésszerű teljesítésére tekintettel a kifizetése, juttatása történik"

A fentiekben leírtak értelmezésében szeretném kérni a kollégák segítségét és véleményét. Konkrétan egy munkajogi eset kapcsán várom az értelmezésüket ill a véleményüket. Egy munkavállalónak két éve munkáltatója rendes felmondással megszüntette a munkaviszonyát, a felmondás indoka a munkavállaló szerint nem jogszerű és ezért munkaügyi bírósághoz fordult. Kb október végén várható az elsőfokú ítélet megszületése, melyet a munkáltató valószínűleg nem fogad el, így a másodfokú ítélet illetve annak jogerőre emelkedése - a bíróságok "túlterheltsége" miatt - a következő évre átcsúszik. A munkavállaló kéri a munkaviszony megszűnése napjától az átlegkeresetét, valamint 12 havi átlagkeresetnek megfelelő kártérítést illetve késedelmi kamatot.

Véleményetek szerint ha a jogerős ítélet csak 2010-ben születik, akkor a kártérítés és a késedelmi kamat összege a fentiekben leírt jogszabályváltozás alapján SZJA alá esik? Véleményetek szerint milyen kifizetésekre tekintettel fizetett kártérítésre és késedelmi kamatra vonatkozhat a törvény módosítás?

Segítségeteket előre is köszönöm.     

[validitas]

Szia!

Szerintem valószínűleg a módosító törvény erre is írt átmeneti rendelkezést - szokott, ahol rendelkeznek arról, hogy a már folyamatban lévő ügyeket hogyan kell figyelembe venni. Általában a kedvezőbb rendelkezést rendelik hozzá.

A módosító tv-ben kellene megnézned.

Üdv: Böbe

[madora100]

Az én megítélésem szerint ha 2o1o-ben lesz az ítélet, akkor a megelőző  években (a perelt időszak évire)  érvényes jogszabályok szerint kell figyelembe venni a megszerzett jövedelmet, kamatot, kártérítést.

[bolhapiac]

Szia Böbe!

Megnéztem már az átmeneti rendelkezéseket is, de erre vonatkozóan nem találtam semmit. Egyébként Dr Vadász Iván vetette fel ezt a kérdést, de mivel érdekelt vagyok a dologban ezért kértem a segítségeteket.

Köszi: Marcsi 

 

[bolhapiac]

Szia Madora100!

Köszönöm a véleményedet, ezen már én is elgondolkodtam. Valószínű ebben a kérdésben kénytelen leszek APEH állásfoglalást kérni, mert nem kevés pénzről van szó.

[szedlacsek]

És Vadász mit mondott?

[bolhapiac]

Azt, hogy a bíróságok túlterheltsége miatt 2-3-4 éve elhúzódó munkaügyi pereknél ez jelentős problémát vet fel, illetve véleménye szerint egy egyébként kárt, hátrányt ért adózót további hátrány ér. Véleménye szerint a kártérítés és a késedelmi kamat nem jövedelem, mivel egy elszenvedett károkozás anyagi elégtétele. Pontosan nem tudom idézni, de a lényege ez volt, sajnos nem nyomtattam ki, de megpróbálom megkeresni a neten. 

[szedlacsek]

Vagyis a káosz fokozódik....

[bolhapiac]

Szia Szedlacsek!

Megtaláltam, a Független Újságírók Szövetségének lapján jelent meg - fusz.hu 2009.07.17-én - a következőt nyilatkozta Dr Vadász Iván és Dr Fülöp Péter ügyvéd:

Az adótörvény héten kihirdetett módosításának több pontját is Alkotmánybíróság előtt támadja meg a Magyar Adótanácsadók Országos Egyesülete. A salátatörvény sorai között kellemetlen meglepetés is található - sok százezer ft-ba kerülhetnek az ügyfeleknek az elhúzódó munkaügyi perek.

Sokba kerülhetnek a jövő évre áthúzódó munkaügyi perek, januártól nemcsak az elmaradt jövedelemként, hanem a kártérítésként megítélt összeget is adókötelessé teszik - erősítette meg információinkat Fülöp Péter ügyvéd. Az elmaradt jövedelemre tekintettel kifizetett kártérítés, kártalanítás, kárpótlás címén megszerzett bevétel esetén az adót az elmaradt jövedelemre irányadó rendelkezések szerint kell meghatározni - idézi a módosítást az ügyvéd - vagyis a kártérítést hozzá kell adni az adóalaphoz.

Ötmillió ft-ig 17 %-os adót vetnek ki rá, e fölött az adó mértéke 850 ezer forint és az ötmillió feletti rész 32 %-a.Drága árat fizetnek tehát azok a munkavállalók, akik első fokon pert nyertek, ám volt munkáltatójuk megfellebbezte az ítéletet, mert a bíróságok túlterheltsége miatt a jogvita könnyen áthúzódhat a jövő évre, és így súlyos tíz- illetve százezreket vonnak le a majdan megítélt összegből.

Adókötelessé válik januártól a késedelmi kamat és a kötbér is, ennek mértékét az szabja meg, milyen elmaradt jövedelem után vetették ki. Ha ez munkabér volt, akkor a fenti módon adózik, ha úgynevezett "különadózó jövedelemnek" minősül, akkor az adókötelezettség az adott jövedelemre vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani.Az ingatlan elmarad bérleti díja után megszerzett kártérítés adójának mértéke például 25 % lesz januártól - erősítette meg Fülöp Péter.

Ha a fentiekben leírtakat próbálom értelmezni, akkor igen szomorú a helyzet. Egyben reménykedem, hogy az Alkotmánybíróság hatályon kívül helyezi a többi baromsággal együtt. 

 

[validitas]

Úgy tűnik, már csak ebben lehet bízni, ahogy a többi elmebeteg módosítás kapcsán is (adóalap a munkáltató által fizetendő tb-járulé, piaci jövedelem, stb.).