Adófórum

Adózási és számviteli információk

2009-ben eladott termőföld adójának csökkentése

SzJA

2009-ben eladott termőföld adójának csökkentése

HozzászólásSzerző: fuloplacc » csüt. jan. 01, 1970 1:00 am

2009 márciusban eladtam termőföldemet 4160 e ft-ért.A földet 2003-ban örököltem mely 1200 e ft értékben lett megállapítva és ezen összeg után fizettem meg az illetéket.Ha most építési telket vennék rajta ,ezzel tudom e csökkenteni a befizetendő adómat,ill mennyi adót kellene fizetnem ez után jövőre?

Köszönöm a hozzáértők válaszát.

fuloplacc
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:23 am

2009-ben eladott termőföld adójának csökkentése

HozzászólásSzerző: HANGA » kedd szept. 01, 2009 5:03 am

2. Adómentes átruházás

A házassági vagyonközösség megszüntetése következtében az ingatlannak, a vagyoni értékű jognak a házastárs által történő megváltásából származó jövedelem adómentes.[3]

Ha a magánszemély más magánszeméllyel kötött tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződés alapján ingatlant, vagyoni értékű jogot ruházott át tartás vagy járadékfolyósítás ellenében, akkor az ebből származó jövedelem szintén adómentes.[4]

A helyi önkormányzat, illetőleg az állam tulajdonában lévő lakásnak a bérleti jogáról való lemondásért kapott térítés (ideértve a bérlakásból távozó bérlőtárs részére bírói határozat alapján a lakáshasználati jog ellenértékeként fizetett összeget is), továbbá a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény szerinti kényszerbérlet megszüntetése esetén a más lakás biztosítása helyett a helyi önkormányzat által a bérlőnek fizetett térítés is adómentes.[5]

Amennyiben a magánszemély éves összes jövedelme nem haladja meg a 3 millió 400 ezer forintot, akkor a termőföld értékesítésből származó jövedelemnek a 200 ezer forintot meg nem haladó része adómentes, ha a termőföldet

  • olyan regisztrált mezőgazdasági termelőnek adja el, aki azt legalább öt évig mezőgazdasági célra hasznosítja, vagy

  • olyan magánszemélynek értékesíti, aki mezőgazdasági társas vállalkozás alkalmazottja, és e földet az őt alkalmazó társas vállalkozásnak legalább tíz évre bérbe adja.

Ha a magánszemély úgy adja el a termőföldet az előzőekben említett személyeknek, hogy az adásvétel a szövetkezeti vagyonnevesítéssel megállapított részarány tulajdonának a megszűnését eredményezi, akkor a termőföld értékesítésből származó teljes jövedelme adómentes függetlenül attól, hogy egyébként mennyi az éves összes jövedelme.

Ugyancsak jövedelemkorlátoktól függetlenül mentes a termőföld átruházás, ha a vevő magánszemély regisztrációs számmal rendelkező olyan mezőgazdasági termelő, aki állattenyésztést folytat, és az általa használt földterület nem éri el az ágazati jogszabály szerint számított mértéket (azaz a mérték eléréséig történő vásárlás jogosít az adómentességre). Ekkor is feltétel, hogy a termőföldet a vevő (egyéni vállalkozóként, mezőgazdasági őstermelőként) öt évig az állattartó telep takarmányozása céljából használja, vagy e földet alkalmazottként legalább tíz évre az őt alkalmazó mezőgazdasági társas vállalkozásnak takarmánytermelés céljából bérbe adja.

Adómentes a termőföld-átruházás továbbá akkor is, ha az átruházás magánszemély részére birtok-összevonási céllal, települési önkormányzat részére szociális földprogram céljából, vagy a Nemzeti Földalap javára történik.

Ha az átruházás adómentessége a vevő számára előírt feltételek teljesítésétől függ, az adómentesség csak akkor érvényesíthető, ha a vevő közjegyző által készített vagy ügyvéd által ellenjegyzett okiratban nyilatkozik, hogy vállalja a feltételeket. Ha valótlanul nyilatkozik és utóbb az adóhatóság adóhiányt állapít meg, az a vevőt terheli. Ha a vevő a nyilatkozatában foglaltakat (azok bármelyikét) nem teljesíti, a vételi szerződésben meghatározott árat nála ingatlan átruházásából származó jövedelemként kell figyelembe venni akkor, amikor a nyilatkozata szerinti vállalást megszegte.

Ha az átruházó magánszemély az előzőeknek megfelelő adómentességet érvényesít, kötelező adóbevallást beadnia, amelyben fel kell tüntetnie az adómentesség okául szolgáló tényt, körülményt.[6]

3. A jövedelemszerzés időpontja

Az ingatlan, továbbá az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kötelezett vagyoni értékű jogból származó jövedelem megszerzési időpontjának azt a napot kell tekinteni, amikor az erről szóló érvényes szerződést (okiratot, bírósági, hatósági határozatot) a földhivatalhoz [7] benyújtották. Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre nem kötelezett vagyoni értékű jog átruházása esetén az erre vonatkozó szerződés megkötésének a napja a jövedelemszerzés időpontja.[8]

 

 

4. 1. Átmeneti szabály [11]

Az ingatlan szerzési időpontjának meghatározására vonatkozó új szabályokat 3 évre szóló átmeneti rendelkezéssel vezette be a szja-törvény.

Az átmeneti szabály szerint, ha a 2008. január 1-jét megelőzően megszerzett ingatlanon 2008., 2009., vagy 2010. években építés, bővítés történt, és ezt az épített, bővített ingatlant az említett időszakban (2008-2010. években) értékesíti a magánszemély, akkor az eladott ingatlan szerzési időpontját a 2007. december 31-ei szabályok szerint állapíthatja meg. Ebben az esetben tehát az eredeti ingatlan megszerzésének az éve tekinthető szerzési időpontnak.

Ennek a szabálynak az alkalmazása esetén viszont a számított összeg (a bevételnek és a költségeknek a különbözete) a 2007. évben hatályos törvényben meghatározott 15 éves időmúlási szabály figyelembevételével csökkenthető és a fennmaradó összeget kell jövedelemnek tekinteni. (A jövedelem kiszámításához a 7. 2. pont alatt található táblázat használható!)

5. Bevétel [12]

 

9. Ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem felhasználása     

Ha a magánszemély az ingatlan, a vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelmét (vagy annak egy részét) a jövedelem bevallására nyitva álló határidőt megelőzően saját maga, közeli hozzátartozója vagy élettársa részére idősek otthonában, fogyatékos személyek lakóotthonában vagy más hasonló, például ápolási intézményben (bármely EGT-államban) biztosított férőhely megszerzésére használja fel és ezt a tényt az adóbevallásában feltünteti, akkor az ingatlan, a vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelme után megállapított adót, vagy annak a felhasznált jövedelemmel arányos részét nem kell megfizetnie. A jövedelem említett célra történő felhasználása során a férőhely biztosítása egyösszegű térítési díj előre történő megfizetésével is megvalósulhat. Nem alkalmazható azonban a jövedelem felhasználásához kapcsolódó kedvezmény abban az esetben, ha a férőhelyet visszavásárlási, továbbértékesítési joggal szerzi meg a magánszemély.[20]  

Amennyiben a jövedelem felhasználása a bevallás benyújtását követően, az átruházást követő első vagy második adóévben történik, akkor a felhasználás adóévében a magánszemély a bevallásában adókiegyenlítésre jogosult. Az adókiegyenlítés összegét az adóbevallásban megfizetett adóként lehet feltüntetni.[21]

2. Lakásszerzési kedvezmény érvényesítésére vonatkozó átmeneti szabály [25]

2008. évtől lakásszerzési kedvezmény csak az átmeneti szabály alapján érvényesíthető.

Az átmeneti szabály szerint lakásszerzési kedvezményt csak az a magánszemély érvényesíthet, aki az ingatlan, a vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelmét 2007. december 31-éig megszerezte. Ilyen esetben a 2007. december 31-én hatályos, következőkben ismertetett szabályok figyelembe vételével érvényesíthető a lakásszerzési kedvezmény.

Nem kell az adót megfizetni, vagy a befizetett adó visszajár a jövedelem azon része után, amelyet saját maga vagy közeli hozzátartozója, volt házastársa részére a jövedelem megszerzésének időpontját megelőző 12 hónapon belül, vagy az azt követő 60 hónapon belül lakáscélú felhasználásra fordított.

Lakáscélú felhasználásnak minősül a belföldön fekvő:

  • lakás tulajdonjogának, a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvétel vagy más visszterhes szerződés keretében történő megszerzése;

  • lakótelek tulajdonjogának adásvétel vagy más visszterhes szerződés keretében történő megszerzése, ha azon a magánszemély, közeli hozzátartozója vagy volt házastársa az említett időtartamon belül lakást épít (építtet);

  • lakás építése, építtetése;

  • lakás alapterületének növelése, ha legalább egy lakószobával történő bővítést eredményez;

  • lakás – legalább a megszerzésről szóló szerződés megkötésének éve és az azt követő öt évre szóló – haszonélvezetének, használatának vagy bérleti jogának megszerzése;

  • idősek otthonában, vagy a fogyatékos személyek lakóotthonában biztosított férőhely visszavásárlási és továbbértékesítési jog nélküli megszerzése (ideértve a térítési díj előre történő megfizetését is).

http://www.apeh.hu/archiv/adoinfo/informacios_fuzetek/inf2008/i08_9.html?query=term%C5%91f%C3%B6ld%20elad%C3%A1s%202009

 

 

 

HANGA
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:13 am


Vissza: SzJA

Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 8 vendég

cron