adóköteles természetbeni juttatás

[sarosne]

Társaságunknak más társaságokkal együtt üzemeltetett közös üdülőben 14 férőhely áll rendelkezésére. Az erre eső éves üzemeltetési díjat fizetjük meg, mely mondjuk 4 MFt. Az üdülési szezon június közepétől szeptember elejéig tart. Mi az éves üzem.díjat osztjuk el a várható létszámmal, és az így kijött összeget számlázzuk az igénybe vevő dolgozónak mint szállás költség. Sajnos így igen "drága", és nincs annyi jelentkező, tehát a költségünk nem térül meg. Kérdésem, hogy a meg nem térült költség után meg kell fizetni az 54 % SZJA-t, azzal növeltre TB, MAJ, SZHJ.? Eddig így csináltuk, és bizony mondjuk a dolgozók térítettek 2 MFt-ot, a fennmaradó után pedig fizettük az SZJA-t, járulékokat. Felmerült bennem, hogy az éves üzemeltetési költséget naptári napra kellene kiszámolni, és azzal megállapítani az üdülési szezon naptári napra eső összegét, és ha az nem térül meg, akkor az után megfizetni a kötelezőket (csak valaki mondta, hogy mivel üdülés céljából van fenntartva az üdülő, így az nem számít, hogy csak szezonban van "nyitva"). Sajnos jogszabályokban, apeh honlapon, szóval sehol nem találtam választ a problémámra, ezért kérném a Ti segítségeteket.

[validitas]

Szia!

A kérdéssel kapcsolatban azon töprengtem, hogy miért fizettek a fennmaradó rész után SZJA-t, Tb-t, MAJ-t? Hiszen a természetbeni juttatás fogalmának leglényegesebb eleme, hogy magánszemély részére juttatott ingyenes termék, vagy szolgáltatás!

Amit nem vesz igénybe senki, az nem lehet természetbeni juttatás. Sőt, szerintem az ilyen költség a tao. szempontjából is elismert költség, a 3.sz. melléklet B) 3. pontja szerint, mint személyi jellegű kifizetés.

A munkavállalónak nyújtott üdülési szolgáltatással kapcsolatban pedig azt kellene megvizsgálni, hogy megfelel-e az SZJA-tv. 1.sz. melléklet 8.33 pontjában foglaltaknak:

8.33. a munkavállaló részére - figyelemmel a 9.4. alpontban foglaltakra is - a munkáltató (ideértve a munkáltató cégnek a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozását, költségvetési szerv esetében a felügyeleti szervet és a Miniszterelnöki Hivatal Központi Szolgáltatási Főigazgatóságát is) által a tulajdonában álló, vagy vagyonkezelésében lévő belföldi üdülőben vagy szakszervezet által belföldi üdülőben biztosított üdülési szolgáltatás révén juttatott bevételből évente legfeljebb magánszemélyenként az adóév első napján érvényes havi minimálbér összegét meg nem haladó rész, feltéve, hogy a munkáltató, illetve a szakszervezet üdülési csekk formájában az adóévben nem nyújt ugyanazon magánszemélynek adómentes természetbeni juttatást; a rendelkezés alkalmazásában a munkavállalóval esik egy tekintet alá a munkavállaló és az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozója, valamint a szakképző iskolai tanuló, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgató, továbbá - ha volt munkáltatója (annak jogutódja) nyújtja részére e juttatást - a nyugdíjban részesülő magánszemély és annak közeli hozzátartozója is;

Nem ismerem a pontos körülményeket - meg jogász sem vagyok - hogy megfelel-e a "vagyonkezelésében lévő" fordulatnak a ti üdülőhasználatotok. Ezt talán a cég jogászával kellene megbeszélni, az üdülőhasználattal kapcsolatos jogi iratanyagot áttekintve. 

Ha ugyanis megfelel, akkor - még ebben az évben utoljára - adómentesen üdülhetnek (és üdülhettek korábban is) a dolgozók, ha az önköltség nem haladja meg az adóév első napján érvényes minimálbér összegét, illetve ha a felettes részt térítik.  Vagy nem térítik, és akkor meg csak a min.bér feletti rész lesz a természetbeni juttatás, ami adó- és járulékköteles a cég részéről.

Az önköltség megállapítását, a számítás módját pedig önköltségszámítási szabályzatban kell rögzíteni. Szerintem az 1 napra számított költség*az igénybevett napok száma lehet a helyes, de azt is rögzíteni kell, hol, mely főkönyvi számlán, vagy milyen analítikában gyűjtjük a költségeket, stb.

Nem tudom, könyvvizsgálatra kötelezett-e a vállalkozás, de ezt érdemes lenne vagy a könyvvizsgálóval megbeszélni, vagy egy adószakértő/tanácsadó igénybevételével a szabályzatot megírni (leginkább a számítás helyes módszerére igénybevenni). Igaz, fizetni kell érte, de még mindig kevesebb, mint a hibás elszámolások miatt befizetett közterhek.

A fentiek után újra kellene számítani a korábbi évek elszámolásait, közterheit, és annak eredményétől függően a szükséges visszafizetéseket (munkavállalók), ill. önellenőrzéseket (SZJA, TB, MAJ, társasági adó) elvégezni. Mert a fenntartási költségek után (az üdüléssel igénybe nem vett rész) feleslegesen megfizetett SZJA, TB és egyéb közteher költségkénti elszámolása sem helyes, ami társ. adó hiányt eredményez.

Szóval mindenképpen érdemes adószakértővel vagy tanácsadóval konzultálni, mert az én nem vagyok az, csak próbáltam a gondolataimmal segíteni, és bízom benne, hogy helyesen írtam.

Üdv: Böbe 

 

[sarosne]

Szia!

Az a gond, hogy az üdültetés mint olyan, nem támogatott a cég oldaláról, mivel cafetéria van, és ott választhatják az üdülési csekket. Tehát nem "jut" hozzá minden dolgozó, a társaság nem ad támogatást, piaci ár kerül megállapításra. Az SZJA szerint viszont a meg nem téríttetett rész után a cégnek meg kell fizetni az adót, járulékokat (mivel nem támogatott, az a Cafetériában van) Pont arra szeretnék valami leírást találni, hogy a nem szezonra  eső üzemeltetési költség ne legyen "alapja" a terheknek. Az eddigi információk alapján viszont az üdülőt én üdültetés céljából tartom fenn, tehát minimum az arra eső üzemeltetési költséget kell piaci árnak tekintenem, az már "egyéni" probléma, hogy "csak" három hónap a tényleges igénybevétel, és az így meg nem térült rész mint adóköteles term.juttatás merül fel, és meg kell fizetni a terheket.

[validitas]

Bocs, hogy nem korábban válaszolok. Az SZJA-törvény azt írja, hogy természetbeni juttatás: a magánszemélynek ingyenesen juttatott termék vagy szolgáltatás! És nem arról van szó, hogy önmagában egy üdülő vagy üdülési lehetőség fenntartása, annak költségei természetbeni juttatás lenne!

Tehát csak az a rész lenne a természetbeni juttatás alapja, amit a dolgozók üdülésének önköltsééből a dolgozó nem térít meg. De ilyen nincs, mert mint írod, a munkavállalók megfizetik a felmerült költségekből a rájuk eső részt.

Szerintem beszéld meg ezt a kérdést a könyvvizsgálóval, vagy adótanácsadóval.

Üdv: Böbe