Sziasztok!
Az 54-re szerintem sem szabad könyvelni, hiszen ez valóban nem költség, pláne nem bérköltség. De az tévhit, hogy a végelszámolás lezárulta után már nem könyvelhetünk, sőt kell is könyvelni. A végelszámolás menetéről van is egy szöveges leírásom, annak a végén is ott vannak a könyvelendő tételek.
Tudtommal a végelszámoló kötelessége a tulajdonosoknak a megszűnés után a vagyonfelosztásban szereplő összegeket kifizetni. Szerintem ebből levonást a vállalkozás nem eszközölhetett volna, hiszen meg sem kapták a pénzt, levonni pedig kifizetéskor lehet és kell.
A tulajdonosoknak, mint magánszemélyeknek kellett volna a szükséges SZJA-t, EHO-t rendezni, befizetni akkor, amikor megkapták, a negyedévet követő hó 12-ig. Bevallani pedig a saját 53-as bevallásukban kellett volna/kellene bevallani. A kifizető nem vonhat le olyan jövedelemből semmit, amit a magánszemélynek ki sem fizetett/ki sem fizethet, szerintem.
Üdv: Böbe
A végelszámolás lépései
a.) A zárómérleggel egyező nyitómérleg alapján elvégezzük a végelszámolási időszak főkönyvi számláinak megnyitását.
b.) Felvesszük a könyvekbe a hitelezők által bejelentett és a végelszámoló által elismert tételeket az eszköz-, illetve a költség- és ráfordítás számlákkal szemben a kötelezettségállományba.
c.) A megnyitott és előbbiek szerint korrigált főkönyvi számlák egyenlege adja tehát magát a végelszámolási nyitómérleget.
2./ A véglegesnek minősíthető végelszámolási nyitómérleg alapján most ismét megnyitjuk a főkönyvi számlákat. (Természetesen ez a mozzanat csak ott szükséges, ahol a hitelezői igényleltár eltér a zárómérleg-kötelezettség leltárától!)
3./ Ezt követően a végelszámolás során lezajló üzletesemények könyvelésében az általános szabályok szerint járunk el. Az üzletesemények igen sokrétűek lehetnek, ha figyelembe vesszük, hogy a végelszámolás során a cég működhet, tehát eszközölhet beszerzéseket, igénybe vehet szolgáltatásokat, s így viselhet költségeket és ráfordításokat is, továbbá pedig keletkezhetnek árbevételi és bevételi tételei is. A következő üzletesemény típusokra a cikkben megszerkesztettük a számlaösszefüggéseket is.
a.) Az eljárás során eszközölt beszerzések, illetve igénybevett szolgáltatások elszámolása.
b.) A végelszámolás során felmerült költségek elszámolása
c.) Kötelezettségek pénzügyi rendezése a végelszámolás során
d.) A végelszámolás kezdetén meglévő befektetett eszközök és követelések értékesítése
e.) Az előbbi pont szerinti értékesítési tevékenység ráfordításainak elszámolása illetve könyvszerinti értékeinek kivezetése
4./ A végelszámolási nyitómérlegből kiindulva az eljárás során jelentkező üzletesemények elkönyvelve a végelszámolás befejezésekor zárómérleget, záró-adóbevallást, zárójelentést és vagyonfelosztási javaslatot kell készítenie a végelszámolónak.
A végelszámolás akkor tekinthető lezártnak, ha a források között már nincsenek idegen kötelezettségek.
A végelszámolás befejezésekor készítendő mérleg és eredménykimutatás tartalmában azonos az éves beszámolóval, és ahhoz a forgalomban lévő szokásos nyomtatványok is felhasználhatóak.
Mindezeket vagyonfelosztási javaslattal kiegészítve jóváhagyás céljából 1-1 példányban át kell adni a végelszámolást elrendelő szervnek is. (Ha van ilyen!)
Ez követően a zárómérleget és a zárójelentést a vagyonfelosztási iratokkal együtt el kell juttatni a Cégbíróságnak, és be kell jelenteni az eljárás befejezését, amire a cégbíróság elrendeli a társaság törlését a cégjegyzékből. (A végelszámolt társaságnál amennyiben könyvvizsgáló és felügyelő bizottság működött, a zárómérleget e szervek jelentésével együtt kell a Cégbírósághoz eljuttatni.)
A zárómérleg és záró-adóbevallás készítését követő végelszámolói feladatként még tehát a vagyonfelosztási javaslat elkészítése jelentkezik, aminek formáját és tartalmát a törvény nem határozza meg. (Erre a felszámolás témakörénél közreadott formula alkalmas végelszámoláskor is!)
Az egyértelmű, hogy a végelszámolás végén rendelkezésre álló vagyonnak fedezetet kellett nyújtani a kötelezettségekre, hiszen egyébként a végelszámolást felszámolássá kellett volna alakítani. A vagyonfelosztási javaslatban szereplő vagyoni értékeknek meg kell egyezni a zárómérleg eszközadataival, amelyekhez hozzá kell rendelni azokat a tulajdonosok felé fennálló kötelezettségeket, amelyek fedezésére felhasználásra kerülnek.
Valójában tehát a zárómérleg eszköz oldala azt is mutatja, hogy a rendelkezésre álló felosztható vagyon milyen aktívumban áll rendelkezésre. (Tárgyi eszközben, immateriális jószágban, befektetett pénzügyi eszközben, forgóeszközbe)
Annak ellenére, hogy már elkészült a végelszámolási zárómérleg, még további könyvelnivalók vannak a vagyonfelosztás kapcsán, sőt ÁFA-fizetési kötelezettség is keletkezhet.
Alapvető szabály, hogy a vagyonfelosztás könyvviteli elszámolása a végelszámolás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslatban jóváhagyott értékek alapján történik. A végelszámolást befejező társaságnak nem szabad megfeledkeznie arról, hogy a tulajdonában maradt eszközök forgalmi értéke után ÁFA-fizetési kötelezettsége van, amit be kell vallani a vagyonfelosztáskor, és pénzügyileg is rendezni kell.
Ezután következnek a vagyonfelosztás utáni könyvelnivalók:
- A végelszámolásba be nem vonható vagyoni eszközök értékének elszámolása a saját tőke terhére.
- A még zárlatkor meglévő, tulajdonosokkal szemben nem tulajdonosi minőségükben fennálló (pl. adott tulajdonos szállítója volt a cégnek) fedezettel bíró tartozások fejében átadott eszközök értékének könyvelése számla vagy azt helyettesítő dokumentum alapján a vagyonfelosztási javaslat szerinti ÁFA-val növelt értékben.
- A gazdasági társaság tulajdonosait befektetői minőségükben megillető vagyon felosztása a Gt. előírásai szerinti arányban számla vagy azt helyettesítő okmány szerint a vagyonfelosztás szerinti összeg ÁFA-val növelt Ft értékében.
