Sziasztok!
Ez így igaz, az özvegyi jog, az egy haszonélvezeti jog, melyet a Ptk szabályoz. Így az a speciális helyzet állt elő, hogy vannak tulajdonosok, és van egy másik személy, aki ennek a használatára, hasznosítására jogosult. Mivel a tulajdonosok a haszonélvező beleegyezése nélkül nem adhatják bérbe, ezért szerintem az özvegynek kellene az adószámot kérnie, vagy egy másik verzió, nyilatkozik arról írásban, hogy a tulajdonosok is használhatják, bérbe adhatják (erről a nyilatkozatról, vagy megállapodásról esetleg egy jogi szakembernél kellene érdeklődni, mert úgy tudom, hogy a használatot másnak átengedheti, remélhetőleg ennek nincs illetékvonzata).
Mit jelent az özvegyi jog?
A Ptk. 615. §. (1) bekezdésének rendelkezése szerint az örökhagyó házastársa örökli mindannak a vagyonnak a haszonélvezetét, amelyet egyébként nem ő örököl. A Ptk. a törvényen alapuló haszonélvezeti jogot nevezi özvegyi jognak. Az özvegyi jog a túlélő férjet, illetve feleséget egyaránt megilleti.
A haszonélvezeti jog tartalma. Az özvegyi jogra a Ptk. 615. és 616. §-aiban meghatározott kivételektől eltekintve a haszonélvezeti jognak a Ptk. 157–164. §-aiban foglalt általános szabályait kell alkalmazni. Ennek megfelelően haszonélvezeti jogánál fogva a jogosult a más személy tulajdonában álló dolgot birtokában tarthatja, használhatja és hasznait szedheti. E jogosítványok közül a használati jognak van különös jelentősége, amely a haszonélvező számára biztosítja a megszokott körülmények fennmaradását, a lakás, a berendezési tárgyak használatát.
Nem elhanyagolható azonban a hasznosításra, a hasznok szedésére vonatkozó jogosítvány sem, amely lehetőséget ad arra, hogy a hagyaték tárgyát képező ingatlant, műhelyt stb. a haszonélvező bérbeadás útján vagy más módon hasznosíthatja.
A tartós használatra szolgáló dolgok mellett gyakran tartozik a hagyatékba készpénz, betétkönyv, kötvény, részvény stb. A tulajdonjogot az örökös a hagyaték megnyíltakor ezekre is megszerzi, a házastársat pedig megilleti a haszonélvezeti jog. A Legfelsőbb Bíróság korábban kialakított gyakorlata szerint a hagyatékban lévő készpénzt, bankszámlán lévő összeget “fenntartásos” takarékbetétkönyvben kell elhelyezni. A kedvezményezett örökös a haszonélvezet fennállása alatt azonban csak a haszonélvező hozzájárulásával rendelkezhet a betéttel, a haszonélvező viszont csak a betét után járó kamatra tarthat igényt. (P. törv. II. 20 249/1979., BH 1979/11. sz. 367.)
Az értékpapírszámlán elhelyezett egyes értékpapíroknál (pl. részvény) is alkalmazhatónak látszik az a megoldás, hogy az osztalék felvételére a haszonélvező jogosult, az örökös az értékpapírral csak a haszonélvező hozzájárulásával rendelkezhet. Az értékpapírok sokféleségére és a hozamokban megmutatkozó eltérésekre figyelemmel az előzőekben említett gyakorlat már nem felel meg maradéktalanul a követelményeknek. Célszerűbbnek látszik, ha az állagörökös és a haszonélvező a készpénzre és az értékpapírokra vonatkozó haszonélvezeti jogot egyezséggel rendezik
http://www.mhk.hu/hj/200103/4.htm
Üdv:Nelly
Elküldve: csüt. jan. 01, 1970 1:00 am