Adás-vétel adókötelezettsége

[szucspit]

Kedves Válaszadók!

Kérdésem a következő: Amennyiben magánszemély ad el társaságnak, vagy másik magánszemélynek adás-vételi szerződés keretében valamilyen tárgyi eszközt (pl: zongora, szekrény, számítógép, stb...), akkor keletkezik-e az eladónak adófizetési kötelezettsége?? És mekkora?

Ugyanez autóeladás esetén??

Illetve ha keletkezik adókötelezettség, akkor a beszerzési ár csökkenti-e az adóalap mértékét?

Válaszaitokat előre is köszönöm!

Üdv: István

[potoczki]

 

Szia István! Az ingóság értékesítése 200.000 Ft-ig adómentes!

 

„A VAGYONATRUHAZAS

Ingo vagyontargy atruhazasabol szarmazo jovedelem

58. § (1) Az ingo vagyontargy atruhazasabol szarmazo jovedelmet azon a napon kell

megszerzettnek tekinteni, amikor az errıl szolo szerzıdes kelt. Szerzıdes hianyaban a

jovedelem megszerzesenek idıpontjara az altalanos szabalyokat kell alkalmazni.

(2) Ingo vagyontargy atruhazasabol szarmazo bevetel minden olyan bevetel, amelyet a

maganszemely az atruhazasra tekintettel megszerez. Ilyennek minısul kulonosen az

eladasi ar, a csereben kapott dolognak a jovedelemszerzes idıpontjara megallapitott

szokasos piaci erteke, valamint az ingo vagyontargy gazdasagi tarsasag vagy mas ceg

reszere nem penzbeli hozzajarulaskent (nem penzbeli betetkent) tortenı szolgaltatasa

eseten a vagyontargynak a tarsasagi szerzıdesben, mas hasonlo okiratban

meghatarozott erteke.

(3) Az ingo vagyontargy atruhazasabol szarmazo jovedelmet ugy kell megallapitani,

hogy a bevetelbıl le kell vonni az atruhazo maganszemelyt terhelı kovetkezı igazolt

koltsegeket (kiveve azokat, amelyeket valamely tevekenysegebıl szarmazo bevetelevel

szemben koltsegkent mar elszamolt):

a) a megszerzesre forditott osszeget, es az ezzel osszefuggı mas kiadasokat;

b) az erteknovelı beruhazasokat;

c) az atruhazassal kapcsolatos kiadasokat.

(4) Megszerzesre forditott osszeg a vasarlasrol szolo szerzıdes, szamla, nyugta,

elismerveny stb. szerinti ertek, csereben kapott ingo vagyontargy eseteben a

csereszerzıdesben rogzitett ertek. Kulfoldrıl behozott ingo vagyontargy eseteben

megszerzesre forditott osszegnek a vamkiszabas alapjaul szolgalo erteket, vagy ha nem

tortent vamkiszabas, akkor a forintra atszamitott szamla szerinti erteket kell figyelembe

venni. Orokles eseten az ingo vagyontargy megszerzesre forditott osszege a hagyateki

eljarasban megallapitott ertek, ingyenes szerzes eseten az illetek kiszabas alapjaul

szolgalo ertek, ez utobbi hianyaban az ingo vagyontargy megszerzeskori szokasos piaci

erteke, es - vagy egyebkent - ha az ingo vagyontargy megszerzesekor adokoteles

jovedelemre tekintettel adofizetes tortent, ez a jovedelem is a szerzesi ertek resze.

(5) Ha a megszerzesre forditott osszeg a (4) bekezdes rendelkezesei szerint nem

allapithato meg, akkor a bevetel 25 szazaleka szamit jovedelemnek.

(6) Az ingo vagyontargy atruhazasabol szarmazo jovedelem utan az ado merteke 25

szazalek. Az adot a maganszemelynek adobevallasaban kell megallapitania es az

adobevallas benyujtasara elıirt hataridıig kell megfizetnie.

(7) Nem kell megfizetni az ingo vagyontargyak atruhazasabol az ev soran egyuttesen

szarmazo jovedelem adojanak az 50 ezer forintot meg nem halado reszet.

(8) Nem alkalmazhatok az (1)-(7) bekezdes rendelkezesei akkor, ha az ingo

vagyontargy atruhazasa uzletszerően tortenik. Ekkor - kiveve, ha a maganszemely a

bevetelt egyeni vallalkozoi tevekenysege kereteben szerzi meg - az onallo

tevekenysegbıl szarmazo jovedelemre vonatkozo szabalyokat kell alkalmazni. E

rendelkezes alkalmazasaban uzletszerő az atruhazas, ha ellenertek fejeben tortenik, es

az ugylettel kapcsolatban a maganszemelynek az altalanos forgalmi ado szabalyszerően

bejelentkezett alanyakent adolevonasi joga megnyilik.

(9) Nem alkalmazhatok az (1)-(7) bekezdes rendelkezesei az ingo vagyontargy

atruhazasabol szarmazo bevetelnek arra a reszere, amely meghaladja az ingo

vagyontargynak a szerzıdeskotes idıpontjaban ismert szokasos piaci erteket.”

üdv,Viki

[szucspit]

Kedves Viki!

Köszönöm a gyors választ!

Ha visszaszámolok a rendeletből, akkor nem 200.000,-Ft a határ, hanem 800.000,-Ft!!!! Hisz a 800.000,-Ft 25%-a mint adóalap 200.000,-Ft és annak a 25%-a, mint adó 50.000,-ft, de ezt ugye még nem kell megfizetni! 

Magyarán magánszemély egy év alatt összesen 800.000,-Ft-ig adhat el adómentesen tárgyi eszközt, ha nincs róla meg a beszerzési számla! (hisz az várhatóan több, mint amennyiért eladja!)

Amennyiben több dolgot ad el valaki, akkor ott készíthető kiadás, bevétel mérleg? Vagy minden ingóságot külön kell kezelni? Értem ez alatt, hogy amiről nincs beszerzési számla, annak van adókötelezettsége, de amiről van számlám és fél áron adom el, ott fent marad beszerzési kiadás(mint a könyvelésnél) és ez levonható a számla nélküli eszköz értékesítéséből származó adóalapból?

A fenti rendelkezés vonatkozik a személygépkocsikra is?(még nem láttam senkit eladásnál adót bevallani)

Válaszodat köszönöm!

Üdv: István 

[melcsi62]

.

[nagy.andrea2]

Szia István!

 

Valóban, ha évi 800 ezer forint bevétele keletkezik az ingóság eladásából, akkor nem kell adót fizetnie. Feltéve, hogy a 75% ktg. hányad alkalmazásával számolunk.

Ha több ingóságot ad el, szerintem külön-külön kell meghatározni az abból származó jövedelmet, nem lehet összevonni. (De miért is kellene, ha egyszer átalányban számolja el a költségeket?)

Személyautóra is ez a rendelkezés vonatkozik, hiszen az is ingóság. Talán azért nem találkoztál vele, mert általában drágábban veszik az autót, mint amennyiért eladják. (Itt persze nem a 25%-kal számolnak).

 

Üdv. Andi

 

[jozsimate]

helló!

amennyiben nem érem el a tárgy évben a 800 ezer forintot, a bevallásban szerepelni kell az eladásnak, csak az ado=0, vagy be sem kell vallani? előre is köszönöm a választ:

Jozsimate