Adójóváírás érvényesítés

[melcsi62]

Sziasztok!

Az adójóváírás

33. § (1) A számított adót adójóváírás csökkenti, amely
a) az adóévben megszerzett bér 18 százaléka, de legfeljebb jogosultsági hónaponként 11 340 forint, feltéve, hogy a magánszemély adóbevallásában bevallott, vagy az adóhatósági, illetve a munkáltatói adómegállapítás során elszámolt éves összes jövedelme nem haladja meg a

(3) bekezdésben meghatározott jogosultsági határt, vagy

(2) Jogosultsági hónapnak az a hónap számít, amelyre a magánszemélyt az adóévben bér illette meg. Az a hónap, amelyben többször vagy több kifizetőtől illette meg bér a magánszemélyt, egy jogosultsági hónapnak számít. Egy adóévben legfeljebb 12 jogosultsági hónap vehető figyelembe.

(3) A jogosultsági határ az adóévre 1 millió 250 ezer forint.

 /  a be nem idézett b.) szerinti  dolog az az éves SZJA megállapításnál játszik és nem a munkáltató évközi adójóváírás alkalmazásánál.../

A munkáltató, a bér kifizetője és a társas vállalkozás (a polgári jogi társaság) adókötelezettségei  (SZJA tv. rendelkezése)
(12) A bevételt terhelő adóelőleg megállapításánál az (1)-(10) bekezdés rendelkezései szerint kiszámított összeget csökkenti:
a) a magánszemély által legkésőbb a kifizetés (a juttatás) időpontjában tett nyilatkozat alapján a havi adójóváírás, amely - figyelemmel az adójóváírásra irányadó rendelkezésekre is - az adott havi bér(ek) összegének 18 százaléka, de jogosultsági hónaponként legfeljebb 11 340 forint, azzal, hogy az adóelőleg megállapításánál a havi adójóváírás nem érvényesíthető, ha a munkáltató, kifizető által az adóévben kifizetett (juttatott) bevételek alapján meghatározott adóelőleg-alapok összege - az adott kifizetést (juttatást) is figyelembe véve - meghaladja a jogosultsági határt;
      -------------------------------------------

             Az adójóváírás jár, vagy nem jár elbírálásnál a  munkáltató által adott évben kifizetett (juttatott) bevételek alapján meghatározott adóelőleg alapok összege számít, az adott kifizetést is figyelembe véve!!!    Az a kifizető,  aki nem eltérő szabályok szerint állapíthatja meg a munkavállaló SZJA előlegét,  milyen alapon üti el a dolgozót, annak kérése ellenére egy vélelmezett jövedelemre való hivatkozással?? Azt is írásba adja a dolgozónak, hogy egész évben nála fog dolgozni,  vagy ha mondjuk áprilisban leszámoltatja,  december 31-ig akkor azt a jövedelmet kifizeti neki, ami miatt az adójóvásárástól évközben elütötte..   Az adott havi juttatás felszorzása 12-vel és.... az a bruttó SZJA előleg megállapításánáé játszik, mert így szól a tv  - kivéve ha göngyölítéses...,stb. - , ami így ki jön adott hónapra eső SZJA előleg, ebből kell/lehet levenni magát az adójóváírási összeget, valamint az egyéb csökkentőt ha van,  s a bruttó SZJA előleg  mínusz csökkentő tételek különbsége lesz a dolgozótól levonásra is kerülő SZJA előleg.

 Ha a dolgozónak az adott havi jövedelme pld-ul 150 eFt  és ezzel még nem éri el halmozottan az 1.250.000 Ft  tényleges SZJA alapját, akkor 11.340 Ft jár neki adójóváírásként figyelembe venni,   akinek a havi SZJA alapja legalább 63.000 Ft, annak az adójóváírás összege 11.340 Ft, akinek kevesebb a bére, annak max a bérének a 18%-a, ami akár kevesebb, mint 11.340 Ft.   

Ha a dolgozó egyáltalán nem kérte az adójóváírást, de volt jogosító hónapja,és a max. jogosultsági összegen belül van, akkor majd az éves rendes SZJA bevallásában él a csökkentési lehetőségével,   ha kérte  és az 1.250.000 Ft-ig megkapta, a még nem érvényesített összegre-, ha számító jövedelme nem haladja meg a max.jogosultsági összeget (2.762 eFt), akkor ami még járna neki érvényesíti., ha pedig többet kapott, mint amennyi az adóévben összesenben megilletné, akkor azt az éves bevallásában fizetendőként rendezi.

Nekem ez a véleményem.  Üdv.

[stamasi]

Melcsi! Hogy érted, hogy üti el a dolgozót?

Ha a dolgozó úgy dönt, hogy nyilatkozik, akkor természetesen a jogosultsági határ eléréséig figyelembe kell venni a nyilatkozatát.

Ha nem nyilatkozik, akkor nem. Ennyi.

Üdv.: Szilvi

[melcsi62]

Szia Szilvi!  Úgy értem, hogy akinek az a véleménye, hogy az adójóváírást akkor adja meg a dolgozónak, ha a havi bérét felszorozza 12-vel, s ha az több, mint a jogosultsági határ  (évközben a jogosultsági határ 1.250.000 ),  példánál maradva: a havi 150.000 Ft az *12-vel = 1.800.000 Ft, s akkor nem veszi figyelembe az adójóváírást.  Holott a dolgozó nyilatkozatára tekintettel  január-február-márciusban a levont SZJA előlege 11.340 Ft-tal lehetne kevesebb, tehát ennyivel többet kaphatna kézhez.  Április 01-el mondjuk elbocsátja a cég,  a munkavállaló nem talál munkahelyet egész évben sem,  akkor azért neki nem mindegy lett volna/lenne, hogy a három hónapban: 34.020 Ft nála maradt már, s nem csak a következő év 2-5 hónapjában kapná meg, tehát az aki úgy számfejtette a bérét az igenis legalább tíz hónapig elütötte a dolgozót ettől a pénztől.      

Már tavaly év elején is sok fórum téma volt,  sőt volt aki az én reagálásomra is azt írta, amikor leírtam, hogy adójóváírás elbírálásánál szerintem nem játszik az adott havi bér felszorzása 12-vel...    hogy biztos semmit nem jelent a mérlegképes továbbképzés, mert ott azt mondták, hogy ha a bére felszorozva 12-vel már meghaladja a jogosító határt (1.250 eFt),  akkor a munkáltató nem érvényesítheti évközben az adójóváírást.... az 1.250.000 Ft SZJA alap eléréig sem.

Holott a törvény elszámolt, juttatott SZJA alapról ír,  nem pedig az adóelőleg megállapításánál érvényes adott havi rendszeres bér szorozva 12-vel...stb., mert az egy vélelmezett jövedelem csak, de valahogy nyilván számolni kell SZJA előleget, aminek az a módja.     Viszont az adójóváírás számításának és figyelembevételénél már nincs 12x  szorzás, stb.  ami kijött előleg a megállapított SZJA előleg módszerrel, s ezt csökkenti az adójóváírás.

nyilván adójóváírás 1.250.000 Ft alatti már elszámolt SZJA előleg alap esetén is csak akkor vehető figyelembe az SZJA előleg levonásnál, ha a dolgozó azt kérte.

A 8-as válaszoddal teljes mértékben azonosulok, mikor elkezdtem írni még nem volt itt, közben kerestem a pontos tv-i hivatkozást is.., annyi gondolat még, hogy ha a dolgozó tájékoztatva van, hogy ha kéri az adójóváírást és majd mégis több lesz a jövedelme az adóbevallásakor, akkor azzal azért számoljon, hogy esetleg befizetendője le.... de az már a nyilatkozat adásakor az ő felelőssége, bár azt is megteheti, hogy évközben nyilatkozik, hogy mostantól nem kéri... Üdv.  

[stamasi]

Szia Melcsi!

Igen, dolgozót bizony nem árt tájékoztatni, hogy ha nyilatkozik vagy ha nem, akkor mi a helyzet.

Egyébként meg kell, hogy mondjam, hogy bizony én is egy mérlegképes oktatótól azt hallottam, hogy ha a bért felszorozzuk 12-vel és az meghaladja a jogosultsági határt, akkor nem lehet adójóváírást érvényesíteni az adóelőlegnél.

Viszont a tv. szerint meg úgy írják (és az apeh állásfoglalás is), hogy addig lehet érvényesíteni, ha nyilatkozik, míg év elejétől az összesített adóalapja el nem éri a jogosultsági határt, csak az a lényeg, hogy csökkenteni nem lehet az előlegnél magát a járó adójóváírást, csak év végén.

Üdv.: Szilvi

 

[gabmenthahu]

hahó! Ha figyelembe veszem a dolgozó nyilatkozatát, hogy kéri az adójóváírást, és 1.250 eft bér eléréséig jóváírok, és magas a bére, nagyon sokat  kell pótlólag Szjat -t befizetnie.  Ha januárban tudja meg, mennyit kell még befizetnie . Nem fog örülni, tapasztaltam.

Üdv Gabi        

[CI_KU]

Szia Gabi!

Amikor nyilatkoztatod, tájékoztatod is, ha Ő ennek ellénére kéri az adójóváírást, figyelembe kell venni. Ezt mindig a konkrét esetben lehet eldönteni. Lehet olyan, hogy év végén nem kell neki befizetni, mert más adókedvezménye is van - amit csak az adóbevallásnál lehet figyelembe venni -.

Tehát a nyilatkozat aláírásakor fel kell hívni a figyelmét, hogy milyen következményekkel jár, ha igénybe veszi az 1.250.000 Ft-os határig az adójóváírást.

üdv.Sz.Ani 

[nmrozika]

Örülök, hogy megint előjött ez a téma, és melcsi62/12. válaszánál azt hiszem megértettem a "lényeget". A 12-vel való felszorzás csak az adóelőleg alapjának a megállapítása miatt kell (belefér-e a 18%-ba, vagy sávot ugrik...)mennyi lesz az az adó, amiből figyelembe vegyem az adójóváírást és nem azért, hogy több lesz-e a jövedelem, mint az adójóváírásra való jogosultság.  Ez a kettő külön válik.

pl. januártól a bér 200000 Ft. Felszorzom 12-vel és úgy állapítom meg az adóelőleget (sávot ugrik=45000 ft/hó az SZJA előleg). A dolgozó nyilatkozik, hogy vegyem figyelembe az adóelőleget. Így én havonta a 11.340 Ft-ot figyelembe veszem, és 33.660 Ft-ot vonok le az első 6 havi béréből, júliustól pedig a 45.000 Ft-ot, mert a nálam kifizetett összegek ekkor már meghaladják a jogosultsági határt az 1.250e Ft-ot.

Ha ez a dolgozó egy fiatal, aki szeptembertől egyetemre megy és a nyáron már nem dolgozik nálunk, akkor jól nyilatkozott. Ha tudom, hogy egész évben marad, akkor célszerű figyelmeztetnem, hogy visszafizetési kötelezettsége lesz. Számolgathatok és javaslatot tehetek, hogy hány hónapig célszerű figyelembe venni az adójóváírást, hogy ne legyen visszafizetés, vagy "spóroljon", most nem veszek figyelembe semmit és majd egyösszegben visszakapja ami jár....

[szaboicus]

Sziasztok!

Ha a dolgozó rosszul nyilatkozik, és  kevesebb adóelőleget vontok tőle akkor a bevallásában a be nem fizetett adó mellett  a +12%-át  is be kell fizetnie, mint büntetést.

Idézet: Apeh füzetek 2007/14. részlet:

"Ha a magánszemély az adóévben megszerzett bármely bevételét terhelő adóelőleg megállapításánál a göngyölítéses módszer alkalmazását kérte, és utóbb az adóév során összevont adóalapja meghaladja az adótábla legmagasabb kulcsú sávjának kezdő összegét, akkor az említett értékhatár túllépését követő minden egyes kifizetéskor nyilatkoznia kell arról, hogy az adóelőleg megállapítására az általános szabályok alkalmazását kéri. Amennyiben a nyilatkozattételt a magánszemély elmulasztja, és emiatt az adóév végén befizetési kötelezettsége keletkezik, akkor a befizetendő összeg 12 százalékát köteles az adóévre vonatkozó bevallásában megállapítani és bevallani, valamint az adóbevallás benyújtására előírt határidőig megfizetni. "

Ha a cég készíti el az adóbevallását(nem önadózó), akkor a céget büntetik meg a le nem vont adóelőleg miatt.

Az Apeh által engedélyezett bér-programokkal lehet a göngyölítéses módszert alkalmazni, viszont 01.05-én még nem tudhatja a dolgozó, hogy év közben kap-e béremelést,egyéb összevonás alá eső jövedelme keletkezik-e,stb,.

 Így azt javaslom,hogy az adójóváírást ne kérje a dolgozó.

Üdv.Icus

[mazsi5]

Szia!  Egy bérprogramban kell is hogy legyen göngyölítéses dolog,  hiszen, ha egy önálló tevékenységű megbízásos azt nyilatkozza, hogy neki várhatóan az éves összes jövedelme nem éri el az 1.700.000 Ft-ot, akkor a kifizető 18% SZJA előleget vonhat tőle, addig míg nála el nem éri az 1.700 eFt-ot  és nem a 36%-ot, vagy ha nyilatkozatában nem a 10% vélelmezését kéri,  hanem azt nyilatkozza, hogy 50% költsége van,  saz tán kiderül, hogy még 15% se jött neki össze.... akkor evidens, hogy hamisan nyilatkozott, aminek következményei vannak .

Ez szerintem nem az adójóváírás nyilatkozatra vonatkozik.  Arról nem is beszélve, hogy a munkaviszonyos dolgozó nem kér göngyölítéses módszert... Az általad beidézett szövegben az van, "ha a magánszemély a göngyölítéses módszer alkalmazását kérte."  , de ha nem kérte??  Üdv.

Kitöltési útmutató az adójóváírás érvényesítésére adott nyilatkozathoz a 2009. évben (57KB)

[szaboicus]

Szia Mazsi5!

Szerintem az  önálló tevékenységből származó bevétel esetében a bevételről a msz.nyilatkozik,hogy  10%,v max.50% költsége lesz! A kifizető a nyilatkozat alalpján az Szja.tv.47.§.(1)szerint állapítja meg az adóelőleget.

Pl. Bruttó:100.000,-Ft, nyilatkozat 50%-ról

Adóelőleg alap:50.000,-Ft.

50000*36%= 18.000,-Ft lesz az adóelőelg.

Az adószámos, de nem egyéni vállalkozónál is én így szoktam megállapítani az adóelőleget, és 08-on bevallom.Még nem volt belőle probléma.

A göngyölítéses módszert csak  azért idéztem be, hogy a 12%-os büntetés benne legyen. 

 Üdv:Icus