A számviteli törvény szabályai szerint a tagok által jóváhagyott osztalékot a tárgyévi eredményből kell számítani. Amennyiben ez kevés, akkor lehet azt eredménytartalékkal kiegészíteni. Tehát a kérdésedre az egyértelmű válasz, hogy a jóváhagyáskor a tárgyévi eredményt nem lehet figyelmen kívül hagyni.
A kifzetéskor azonban elképzelhető, hogy az osztalékot nem teljesen fizetitek ki, hanem először csak annyit, ami 10%-kal adózik. A többit az év végén ilyen-olyan indokokra hivatkozva a tagok elengedik, és így a bevételek kapcsán visszakerül az eredménybe.
Szedjük össze, milyen szabályokat kell alkalmazni:
1. a jóváhagyási sorrend: tárgyévi eredmény, utána eredménytartalék
2. Adófizetési kötelezettség: csak akkor keletkezik,ha az osztalékot a tagok felveszik (kifizetésre kerü)
3. Adófizetési sorrend: először a 10%-os adó (a pénztári képlet alapján), utána a 25%-os adó (a saját tőke 30%-ig), a maradékra pedig 35% adó.
A kérdésem, hogy miért élvez elsőbbséget a 10%-os vagy a 25%-os adó a kifizetések sorrendjében?
Az úgy tök jó lenne, ha a 35%-os részt mindig elengedném, így mindegy mekkora osztalékot szavazok meg mindig csak 25%-ot kellene fizetnem. Én úgy tudtam, hogy az egyetlen sorrend, hogy a legkorábban megszavazott osztalékkal kell kezdenem a kifizetést. De arra nem találtam semmit, hogy az azonos időszaki osztalékból milyen sorrend szerint kell kifizetni.
Tud erről valaki valami rendelkezést vagy ha fizetek egy részt, akkor abból arányosan 25 és 35%-os adót is kell fizetni?
Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 2 vendég