Szia!
Mivel nem kifizetőtől származik a bevétel, így neked kell megfizetned az adót és járulékait (tárgynegyedévet követő nónap 12. napjáig). Bevallani majd az éves bevallásban kell (0853-as).
A járulékfizetési kötelezettség megállapításához tudni kellene, hogy mennyi idő alatt szerezted meg a bevételt (pl. egy nap, öt nap, egy hónap stb.).
A fő szabály az, hogy ha a megbízási jogviszonyból származó jövedelem egy napra számított összege nem éri el a minimálbér 30-ad részét, akkor nem keletkezik biztosítási jogviszony. Ezt úgy kell számolni, hogy ha megkapod a 20.000,-Ft-ot, és 10%-os költséghányad alkalmazását választod, akkor az abból származó jövedelmed (20.000,-Ft x 90%) 18.000,-Ft lesz. Tételes költségelszámolás esetén a figyelembe vehető költséghányad max. 50%.
A minimálbér 30-ad része 690,-, ha az egy napra jutó jövedelmed (nem a bevétel')ezt eléri, akkor biztosítási jogviszony lesz, ha alatta marad, akkor nem.
Egy példa: ha pl két napi munka ellenértéke 20.000,-Ft, akkor a napi bevétel 10.000,-Ft, ennek 90%-a 9.000,-Ft, ez több 690,-Ft-nál, így biztosítási kötelezettség lesz.
De ha pl. 27 nap időtartamra vonatkozik, akkor a napi bevétel 740,74 Ft,-Ft, ennek 90%-a 666,67 Ft, ez kevesebb, mint 690,-Ft, így bizt. jogviszony nem keletkezik.
Ha nem éri el a min.bér 30%-át, akkor 11% EHO-t kell fizetni a jövedelem után.
Ha eléri, akkor egyrészt le kell vonni a 4(6)% ebj-t, 9,5% nyba-t, és fizetni kell 29% TB-t.
De az adót és a járulékokat is a jövedelem alapján kell számolni, ami nem azonos a bevétellel!! Ez nagyon fontos.
Üdv. Andulka