egyéni cég új cégforma?
Elküldve: szomb. júl. 26, 2008 4:55 amSziasztok! Bocsánat Paradicsom, a kérdésedtől eltérően megpróbálom ide betenni az Eva cikket is:
"
Vámosi-Nagy SzabolcsEva-vég: a választások előtt 2 évvel? | |
Szerző: Dr. Vámosi-Nagy Szabolcs A sajtóban az utóbbi napokban többször felmelegített hír, hogy a kormány az egyszerűsített vállalkozói adó megváltoztatására készül. Azt is tudni vélik, hogy két variáció jöhet szóba. Az egyik variáció: áfa alanyi mentességet biztosítani az evásoknak. A másik: az evás vállalkozás normál áfaalannyá válna, s az evát a társasági adó, szja vállalkozói adó, osztalékadó és cégautóadó együttesét egy kb. 10 százalékos, változatlanul a bevételen alapuló adónem-mixé szűkítenék. A kormányzat időnként cáfol (az eva változtatása nincs napirenden), ez azonban a hír újbóli előkerülését alig befolyásolja.
Az egyszerűsített vállalkozói adót 2002 végén, 2003. januári hatályba lépéssel hozták létre. Az előbb felsorolt adónemek kiváltásaként a bevételen alapuló lineáris adót, viszonylag egyszerű adminisztráció mellett. A rendkívül kedvező adómérték hatására számos társaság és egyéni vállalkozás választotta (ugyanis ez az adónem választható), két év alatt 100 ezerre nőtt az ide tartozó vállalkozások száma. Tipikusan az ún. szellemi tevékenységnek kedvez, ahol a költség nem jellemző. A könyvelők, tanácsadók, ügyvédek, újságírók, művészek stb. választották, de az ún. anyagigényes szakterületek is képviseltették magukat. Az evás kőműves az anyagot nyílván a megrendelő nevére számláztatta, s így már neki is „megérte”. Később szigorodtak a feltételek, mégis csak kb. 2 százalékuk lépett vissza a „normál” adózási rendszerbe. Ez is mutatja az adónem népszerűségét.
Az adószakma igazából nem támogatta ennek az adózási formának a megjelenését (ebből is következik, hogy politikai indokok voltak a meghatározók)! Számos visszaélési lehetőséget ad az adóminimalizásra, ráadásul közvetve a szürkegazdaság bővülését is segítette. A bevételen alapuló átalányos ugyanis nem érdekelt a beszerzések bizonylatolásában, mivel közvetlen adóügyi következmény nem kapcsolódik hozzá. Ezért vásárlásáról nem kér számlát, s ilyenkor gyakran nem is kap. A háttérgazdaság szürkülhet ilyen módon. Egy olyan gazdaságban, ahol a nemzeti össztermék 15-20 százaléka nem adózik, ez bizony nyomós szempont is lehetett volna. Azonkívül az adórendszer egészét is bonyolítja az új adónemek bevezetése. Igaz, aki az evát választja, annak az adminisztrációja csökken. Még azt is „túl kellett élni”, hogy az EU illetékes szerve az áfa rendelkezésekkel harmonizáltnak nyilvánítsa.
Az így fizetett adó valószínűleg kevesebb, mint az áfa - társasági adó – személyi jövedelemadó hármasa. Konkrét számításokat nem végeztek, vagy nem hozták nyilvánosságra. A kérdés pedig viszonylag egzaktan megválaszolható. A benyújtott evás bevallások alapján viszonylag pontosan megbecsülhető a „normál adózással” fizethető összeg.
Nos, ennek az adónemnek az esetleges változtatásáról röppentek fel a kormányzat szerint alaptalan hírek. Az áfa alanyi mentességbe sorolása biztosan nem járható. Az EU-s direktíva mintegy évi 8-9 millió forint bevételig engedi ezt az adózási intézményt alkalmazni (a mi áfa-rendszerünkben évi 5 millió forintig lehetséges az alanyi mentesség választása). Ma az eva évi 25 millió forintnyi bevételig érvényes, ezt a harmadára csökkenteni aligha érdemes, bár kétségkívül az eva-t választók többsége még beleférne ebbe a kategóriába. A hangadók – az érdekérvényesítés felkentjei – viszont még a 25 milliós bevételi határ növelését szeretnék, aminek reális esélye nincs. Az evások normál áfakörbe terelése pedig éppen a fő érv, az egyszerűsítés ellen hatna. Ebben az esetben ugyanis a költségeket is nyilván kellene tartani, hiszen az áfaalany az input – output különbözetét fizeti (vagy kéri vissza). Ezt viszont csak tisztességes analitikával, nyilvántartással lehet kiszámolni, bizonyítani, vagyis elvész az adminisztráció egyszerűsítése.
Igazából az evát meg kellene szüntetni (az ekho-val együtt). Ennek azonban politikai következményei lehetnek, hiszen a „szellemiek” érdekérvényesítése, érdekérvényesítésének lehetősége jóval nagyobb arányú, mint a tényleges gazdasági potenciáljuk. Választások előtt két évvel? Aligha várható bármilyen érdemi változás. Lehet persze, hogy a „kommentátor” helyzetértékelése téves. Ebben az esetben szíves elnézésüket kérem. "
Üdv: Márti