A külföldi kiküldetés elszámolásásnak 2 része van, az első az "elrendelés", amikor meg szokták határozni a célt, az utvonalat és a felmerülhető költségek jogcimeit : napidij és dologi kiadások, a szállást általában előre lefoglalják, igy lehet egyeztetni előre a cégnévre szóló számla kérését. Ahol lehetséges, ott a cégnévre szóló számlákat kell erőltetni, egyik országban sem okozhat ez gondot, mert minden vállalkozás adóalany ott is és rájuk is vonatkozik a számlaadás előirása. Magánszállás és a csövezés költségének kiadását megtiltottuk.
A második rész az "elszámolás" . A rendelvényhez másolatban hozzá szoktuk tenni a bankkártyás fizetések másolatát is. Igazából ezek itt zavarnak, mert az előlegen felüli dologi kiadások összegét a forint pénztárban kellene kiadásba tenni.
A napidijként megállapitott összegből a felvétel napján az adóelőleget le kell vonni, és a netto napidij adható ki a dolgozó részére - általában. Ha van mód, akkor az adó elszámolása utólag is lehetséges, havi fizetéssel összevontan is. - az én bérprogramom sajnos nem ismeri a "hóközben kifizetett előleg"ek kezelését, igy kézzel szoktam a netto kifizethető összegét korrigálni.
A cégeimnél, ahol van kiküldetés, előre meg van állapitva a napidij összege és én utólag szoktam a napidijat elszámolni a rendelvény alapján, mert előfordul, hogy a dolgozó nem hoz vissza egy fillért se, illetve csak fémpénz cimleteket, amiket nem tud a cég felhasználni semmire se; illetve többet költ mint az az összeg ami elszámolható lenne, és nem tud költség bizonylatot hoznim, vagy elfelejtette.Ezt a különbözetet hozzá szoktuk tenni a napidijhoz.
A napidij adózása már csak részletkérdés ezek után.