Adófórum

Adózási és számviteli információk

Külföldi osztalék hazai adója hazai személy esetén

SzJA

Külföldi osztalék hazai adója hazai személy esetén

HozzászólásSzerző: ltdObidian1 » csüt. jan. 01, 1970 1:00 am

EU-s külföldi cég osztalékot fizet magyar állampolgárnak.

Ez esetben jól tudom hogy a cég telephelye szerint adózik osztalékadót, itthon pedig a magánszemély SZJA-t fizet az osztaléka után?

 

Konkrét példán:

Anglai cég, 5.000.000 -ot fizetne osztalékként magyar állampolgárnak.

Mennyi adót kell itthon befizetnie a személynek?
ltdObidian1
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:21 am

Külföldi osztalék hazai adója hazai személy esetén

HozzászólásSzerző: mazsi5 » csüt. júl. 03, 2008 8:09 pm

Az egyezményből, az osztalékra vonatkozóan:

1978. évi 15. törvényerejű rendelet
a Magyar Népköztársaság és Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság között a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelemadók területén Budapesten, az 1977. évi november hó 28. napján aláírt egyezmény kihirdetéséről
10. Cikk
Osztalék

(1) Az osztalék, amelyet az egyik Szerződő Államban illetőséggel bíró társaság a másik Szerződő Államban illetőséggel bíró személynek fizet, a másik Államban adóztatható.
(2) Mindazonáltal ez az osztalék abban a Szerződő Államban is, amelyben az osztalékot fizető társaság illetőséggel bír, ennek az Államnak a törvényei szerint megadóztatható, de az így megállapított adó nem haladhatja meg:
a) az osztalék bruttó összegének 5 százalékát, ha az osztalék kedvezményezettje olyan társaság, amely az osztalékot fizető társaságban a szavazatoknak legalább 25 százaléka fölött ellenőrzést gyakorol;
b) minden egyéb esetben az osztalék bruttó összegének 15 százalékát.

(3) A jelen cikkben használt osztalék kifejezés részvényekből, vagy nyereségrészesedést biztosító más jogokból származó jövedelmet, valamint társasági jogokból származó olyan jövedelmet jelent, amely annak az Államnak a törvénye szerint, amelyben a felosztást végző társaság illetőséggel bír, a részvényekből származó jövedelemmel azonos elbírálás alá esik.
(4) Az (1) és (2) bekezdés rendelkezései nem alkalmazandók, ha az osztalék egyik Szerződő Államban illetőséggel bíró kedvezményezettje a másik Szerződő Államban, amelyben az osztalékot fizető társaság illetőséggel bír, egy ott levő telephely útján tevékenységet fejt ki, vagy egy ott levő állandó berendezés segítségével szabad foglalkozást űz, és az érdekeltség, amely után az osztalékot fizetik, ténylegesen ehhez a telephelyhez vagy állandó berendezéshez tartozik. Ebben az esetben a 7. Cikk vagy a 14. Cikk rendelkezései nyernek, az esettől függően, alkalmazást.
(5) Ha az egyik Szerződő Államban illetőséggel bíró társaság nyereséget vagy jövedelmet élvez a másik Szerződő Államból, úgy ez a másik Állam nem adóztathatja meg a társaság által fizetett osztalékot, kivéve, ha az osztalékot a másik Államban illetőséggel bíró személynek fizetik, vagy ha az érdekeltség, amely után az osztalékot fizetik, ténylegesen a másik Államban levő telephelyhez vagy állandó berendezéshez tartozik, sem pedig a társaság fel nem osztott nyereségét nem vetheti a társaság fel nem osztott nyeresége után kivetett adó alá, még akkor sem, ha a kifizetett osztalék vagy a fel nem osztott nyereség egészben vagy részben a másik Államban elért nyereségből vagy jövedelemből áll.


23. Cikk
Kettős adóztatás elkerülése

(1) Fenntartva az Egyesült Királyság törvényeinek rendelkezéseit az Egyesült Királyságon kívüli területen fizetendő adó egyesült királysági adóba történő beszámításának megengedése tekintetében (ami nem érinti az alábbi általános elvet):
a) A Magyar Népköztársaság törvényei szerint és a jelen Egyezménnyel összhangban, a Magyar Népköztársaságban levő forrásokból élvezett nyereség, jövedelem vagy megterhelhető nyereség után akár közvetlenül, akár levonás útján fizetendő magyar adó (kizárva az osztalék esetében az olyan nyereséggel kapcsolatban fizetendő adót, amelyből az osztalékot fizetik) beszámítható arra a nyereségre, jövedelemre vagy megterhelhető nyereségre megállapított egyesült királysági adóba, amelyre a magyar adót megállapították.
b) Ha a Magyar Népköztársaságban illetőséggel bíró társaság osztalékot fizet egy olyan társaságnak, amely az Egyesült Királyságban bír illetőséggel és amely közvetlenül vagy közvetve az osztalékot fizető társaságban a szavazatoknak legalább 10 százaléka fölött ellenőrzést gyakorol, a beszámításnál tekintetbe kell venni (azon a magyar adón kívül, amelynek a beszámítása a jelen bekezdés a) pontjának rendelkezései alapján megengedett) a társaság által az után a nyereség után fizetendő magyar adót, amelyből az osztalékot fizetik.
(2) A Magyar Népköztársaságban a kettős adóztatást a következőképpen kell elkerülni:
a) Amennyiben a Magyar Népköztársaságban illetőséggel bíró személy olyan jövedelmet élvez, amely a jelen Egyezmény rendelkezései szerint az Egyesült Királyságban adóztatható, úgy a Magyar Népköztársaság a jelen bekezdés b) pontjában foglalt rendelkezések fenntartásával, ezt a jövedelmet kiveszi az adóztatás alól, de ennek a személynek a többi jövedelmére történő adómegállapításnál ugyanolyan adótételt alkalmazhat, amit akkor alkalmazott volna, ha az adóztatás alól kivett jövedelem nem lett volna kivéve az adóztatás alól.
b) Amennyiben a Magyar Népköztársaságban illetőséggel bíró személy olyan jövedelmet élvez, amely a 10. Cikk rendelkezései szerint az Egyesült Királyságban adóztatható, úgy a Magyar Népköztársaság levonja ennek a személynek a jövedelme után beszedendő adóból azt az összeget, amely megfelel az Egyesült Királyságban fizetett adónak. Az így levont összeg azonban nem haladhatja meg a levonás előtt megállapított adónak azt a részét, amely az Egyesült Királyságból élvezett jövedelemre esik.
(3) A jelen cikk (1) és (2) bekezdései szempontjából az egyik Szerződő Államban illetőséggel bíró személynek olyan nyeresége, jövedelme és elidegenítésből származó nyeresége, amely a jelen Egyezmény értelmében a másik Szerződő Államban adóztatható, ebben a másik Szerződő Államban levő forrásokból származónak tekintendő.
  
 

mazsi5
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:20 am

Külföldi osztalék hazai adója hazai személy esetén

HozzászólásSzerző: ltdObidian1 » pén. júl. 04, 2008 12:23 am

Köszönöm a törvényi idézetet,

Már csak az nem világos, hogy az "adóztatható" kötelezettséget jelent (adóztatandó) vagy opcionális.

Tehát válaszható azon opció, hogy _minden_ adót az angliai szabályok szerint fizet meg a cég, illetve a magánszemély, vagy a magánszemély köteles Magyarországon (is) adózni a kapott osztalék után?
ltdObidian1
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:21 am


Vissza: SzJA

Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 5 vendég

cron