Szerző: Pikikee » hétf. júl. 07, 2008 2:46 pm
Kata!
Itt a megfejtés:
A személyi jövedelemadóról szóló törvény 2008. január 1-jétől hatályos rendelkezései jelentősen átalakították az ingatlan átruházásából származó jövedelem utáni adózás szabályait. A következőkben – a teljesség igénye nélkül – a legfontosabb változásokat ismertetjük.
Az ingatlan szerzési időpontja alapesetben továbbra is az a nap, amikor a szerződést az ingatlanügyi hatósághoz (földhivatalhoz) benyújtották. Módosult azonban a ráépítéssel, újjáépítéssel illetőleg a hat négyzetmétert meghaladó hozzáépítéssel bővített ingatlan szerzési idejének meghatározása. Ezekben az esetekben az ingatlan megszerzésének időpontja az utolsó használatbavételi (fennmaradási) engedély jogerőre emelkedésének napja, ennek hiányában a hitelt érdemlően bizonyított tényleges használatba vétel időpontja, illetőleg ha az nem állapítható meg, az átruházás éve.
Az adózó választása alapján lehetséges olyan megoldás is, amikor a telek (az esetleges eredeti felépítménnyel) és a ráépítéssel, újjáépítéssel, bővítéssel létrejött építmény megszerzésének időpontja elválik egymástól. Ekkor az építmény szerzési ideje a használatba vételi engedély jogerőre emelkedésének, a teleké pedig a megszerzéséről szóló szerződés földhivatalhoz való benyújtásának időpontja. Ilyen megosztás választása esetén a bevételt is meg kell osztani. Az arányokat az értéknövelő beruházások és az átruházási költségek levonása után a szerzési értékek arányában kell kiszámítani. Ezzel összefüggésben új szabály, hogy a ráépítéssel, újjáépítéssel, alapterület növeléssel kapcsolatos költségek nem értéknövelő beruházásként, hanem megszerzésre fordított összegként számolhatók el. Az e címen elszámolható összeg a használatbavételi-, fennmaradási engedély jogerőre emelkedésének napjáig, vagy a tényleges használatba vételig, vagy az átruházásig az építő (építtető) magánszemély nevére kiállított számla szerinti érték.
Lényegi változás, hogy a korábban alkalmazható általános lakásszerzési kedvezmény a 2007. december 31-edike után értékesített ingatlanok esetében megszűnt. A szigorítást ugyanakkor ellensúlyozza az, hogy a korábbi tizenöt évről öt évre csökkent a földhivatali nyilvántartásban lakás vagy lakóház megnevezéssel szereplő vagy ilyenként feltüntetésre váró építmény (a tanya is) és a hozzá tartozó földrészlet, valamint a lakásra vonatkozó vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem adóköteles időtartama. Az átruházásból származó adóköteles jövedelem a szerzés évében és az azt követő évben történő értékesítéskor a jövedelem 100 százaléka, a szerzést követő második évben 90 százaléka, a harmadikban 60 százaléka, a negyedik évben pedig 30 százaléka. A szerzést követő ötödik évben eladott lakóingatlan után már nem kell adózni. Fontos tudni; ha a 2008. január 1-je előtt lakásszerzési kedvezmény igénybevételével szerzett lakást a tulajdonosa a kedvezmény érvényesítésének évében vagy az azt követő negyedik naptári év utolsó napját megelőzően értékesíti, akkor az átruházásból származó jövedelméhez hozzá kell adni azt a jövedelmet, amelyre előzőleg érvényesítette a lakásszerzési kedvezményt.
Az átmeneti rendelkezések szerint az a magánszemély, aki az ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelmét 2008. január 1-je előtt megszerezte, a lakásszerzési kedvezményre vonatkozó korábbi szabályokat még alkalmazhatja. Erre legkésőbb a jövedelem megszerzését követő 60 hónapon belül van lehetőség. E határidő nem hosszabbítható meg.
Forrás az Apeh oldaláról :-)
Üdv: Ildi