Szia Zsuzsa!
Hát én nem szégyenlem, de a "vitatkozók" közé tartozom. A gyerekeim nem "jó" helyre születtek, hanem "dolgos" szülőkhöz, akik őket is megtanítoták a becsületes munkára. Soha nem voltunk munkanélküliek, mert "munka mindig van, ha nem válogatunk"- én ezt vallom. Egyik főiskolát végzett gyermekem volt 2 évig "autómosó", télen a ráfagyott ruhában jött haza.... nagyon sajnáltam, de nem mondtam hogy hagyja abba... A másik bébiszittrezett külföldön, mert a nyelvtanulást így oldhattuk meg legolcsóbban, a harmadik a kukoricaföldön kezdte diplomás éveit...
Én igenis, az átalam megkeresett és megspórolt, vagy a kétkezi munkás szüleim által "összekapart" ház értékét nem vagyok hajlandó "többszörösen" leadózni, hogy mások mégjobban lógathassák a lábukat...
Megjegyzem nem vagyok milliomos, mégha 2-2 millót adok is a gyerekeimnek, és nem félek a vagyongyarapodási vizsgálattól sem...
Még annyt: Én több gyereket vállaltam "magamnak és nem az államnak", engedtessék meg, hogy munkámmal az Ő gyarapodásukat szolgáljam... "az adópolitikával" nem bennünket kellene a szegénység színtjére nyomni, hanem a szegényebbeket fölemelni. Az "illetéktörvény" nem szolgálja az utóbbbit.
ÜdvNapraforgó
Napraforgó!
A Te gyerekeid jó helyre születtek. Mert az országban van sok olyan terület, ahol hiába dolgosak a szülők, a jövedelmükből nem telik arra, hogy félretegyenek. Én ezt értem nem jó hely alatt.
Zsuzsa
Szia!
És szerinted "azoknak" a gyerekeknek több lesz, vagy netán kevesebb, ha én a gyerekeim lakáshozjutását segítem abból amit félretettem, vagy netán attól lenne "nekik" jobb, ha ezt az összeget "eljátékgépezném" vagy "elszépségplasztikáznám". Vajon melyik esetnem juthat "azoknak" is több az ország "félretett" pénzéből. Én úgy gondolom, ha minél kevesebb felé kell osztani.
A szegénységet nem támogatni kellene, hanem megelőzni, nem a másiktól elvenni, hanem olyan munkafeltételt teremteni hogy azoknak is jusson, és ez lenne a politikusok feladata.
Jár egy olyan mondás felénk, hogy a magyar abban különbözik a svábtól:" míg a magyar azt modja neki se legyen több mint nekem...., addig a sváb: nekem is annyi kell mint neki...." (lehet hogy furán hangzik, de a lényeg benne van). Üdv:Napraforgó
Sziasztok ! Minden szempontból Napraforgóval értek egyet. Legalább aki mindent elkövet, hogy fenn tudjon maradni, azt ne akárják visszarángatni. Az ország túlnyomó részén, igen is aki akar dolgozni az tud. A gyerekeim 33 és 36 évesek de nem voltak munkanélkülin. Nap mint nap látom a közmunkásokat.....és bizony a többség a saját hibájából került oda ahol ma van. Nekem volt cigány nő alkalmazottam. Tiszta rendes semmi próbléma nem volt vele. A gyerekei nevelőszülőknél voltak mert a férje meghalt és ő egyedül nem tudta nevelni őket.. Amikor el tudta intézni, hogy hazahozhatja a fiát, és lányát, másnaptól már nem jött dolgozni, mert megkapja a családi pótlékot és az árva ellátást....... Engem is csak az tud bosszantani, amikor még mindig tölünk akarnak elvenni, és az a rengetek segélyezett pedig közli, hogy neki az jár. Na és amit mostanában hallok, hogy aki kb. 20.000.- Ft segélyt kap annak 4 napot kell közmunkában dolgozni........ezzel a rendszeresen dolgozókat alázzák meg, hisz tisztességes munkával nem biztos, hogy napi 5.000.-ft nettója megmarad.
Na ennyi morgolódás elég, de jó volt, hogy leírhattam....
Üdv: Györgyi
Szia!
Szerinted: ha az egyik már megkapta "kölcsön" címen..? Talán még nem talált lakást -, utalja gyorsan vissza, és én újra utaljam el "ajándék" címen ? Vagy ...?
Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 5 vendég