természetbeni vagy cafeteria

[Ditke01]

sziasztok!

most próbálom ki először a fórumot, remélem sikerül. az lenne a kérdésem, hogy megteheti-e azt a munkáltató, hogy az egyik dolgozójának meleg a másiknak hideg utalványt ad /persze nem ugyanabban az összegben/, vagy mindenkinek ugyanazt kell adnia? valamint az egyiknek ad üdülési csekket a másiknak nem. akinek nem ad, azzal aláirat egy lemondó nyilatkozatot erről. mindenből a maximális adómentes összeget adja. nincs cafeteria szabályzat a cégnél.

köszönöm

[kaloczy]

Szia!

Ezt az önkényeskedést nem teheti meg. Azt megteheti, hogy mindenkinek felajánlja: hideg vagy melegétel utalványt kér. És mindenki választhat. És aki a hidegételt választja, az havi 6000 Ft értékben kaphat max, a melegételesek pedig 12000 Ft-ot. Ez az eltérés jogszabályon alapul. De a választási lehetőséget meg kell adni mindenkinek.

Üdülési csekket is mindenkinek fel kell ajánlania. Gondolom, Ő is tudja ezt, azért íratja alá a lemondó nyilatkozatot.

Zsuzsa 

[tothkornelia69]

Szia!

Jól írja Zsuzsa, a tv határozza az adómentes étk.utalvány összegét, hideg esetén max 6 ezer, meleg esetén 12 ezer az adómentes összeg.

Ha nem egyformán részesülnek a juttatásokból, akkor szabályozni kell a mvállalók egyes csoportjai mit kaphatnak.

Szja tv.2.sz.mell.

8.17. a munkáltató által a munkavállaló részére (ideértve a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény előírásai szerint a munkáltatóhoz kirendelt munkavállalót is) vagy étkezőhelyi vendéglátás, munkahelyi étkeztetés, közétkeztetés nyújtása (biztosítása) révén juttatott bevételnek (ideértve a kizárólag e szolgáltatások igénybevételére jogosító utalványt is) a havi 12 000 forintot meg nem haladó része, vagy a kizárólag fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalvány (ideértve az étel-, ital-automatából történő vásárlásra jogosító elektronikus adathordozót is) formájában juttatott bevételnek a havi 6000 forintot meg nem haladó része; e rendelkezés alkalmazásában a munkavállalóval esik egy tekintet alá a szakképző iskolai tanuló, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgató, valamint - ha volt munkáltatója (annak jogutódja) nyújtja részére e szolgáltatást - a nyugdíjban részesülő magánszemély is; a magánszemély egy adott hónapban csak egyféle (vagy a 12 000 forintig, vagy az 6000 forintig terjedő) kedvezményt vehet igénybe; a munkáltató által az e rendelkezésben meghatározott módon, a 69. § (1) bekezdésének c)-e) pontjában foglalt feltételek szerint juttatott bevételnek az adómentes természetbeni juttatás értékhatárát meghaladó része e törvény alkalmazásában adóköteles természetbeni juttatásnak minősül;

 

"A juttatási keret meghatározható fix összegben. Ebben az esetben minden munkavállaló azonos összegű juttatásban részesül.

- A fix összegű juttatás előnye egyértelműen, hogy nem tesz különbséget a különböző végzettséggel rendelkező, különböző szinten, beosztásban dolgozó munkavállalók között. Előny az is, hogy az adminisztráció rendkívül egyszerű, hiszen minden munkavállalóra azonos összegű keret jut. Előnyként fogalmazható meg az is, hogy a szociálisan rászorultak, vagyis az alacsonyabb bérjövedelemmel rendelkezők fajlagosan nagyobb bérjellegű juttatásban részesülnek, mint a magasabb jövedelműek.

 A munkáltatónak lehetősége van arra is, hogy úgynevezett sávos rendszer segítségével munkavállalói csoportonként, eltérő összegű, vagy a munkabér eltérő százalékában számított keretösszeget határozzon meg. Erre az Szja törvény 69. §-a biztosít lehetőséget, mely szerint a belső szabályzatban nem egyénileg, hanem a munkakör, a beosztás, a munkaviszonyban eltöltött idő, az életkor vagy más - munkaköri feladattal kapcsolatos teljesítménytől nem függő - közös ismérv alapján határozza meg az elkölthető keretösszeg nagyságát. Vagyis az egyetlen negatív kitétel (amire a cafeteria rendszert nem lehet használni), hogy a munkáltató által juttatott keretösszeg nagyságát a munkavállaló teljesítményétől tegyék függővé."

http://www.dashofer.hu/index.php?fejezet=5&cid=32898

 

A természetbeni juttatások

69. § (1) Természetbeni juttatás:

a) a kifizető által magánszemélynek adott reprezentáció és üzleti ajándék;

b) a kifizető által egyidejűleg több magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel, ha a juttatás körülményei alapján a kifizető - jóhiszemű eljárása ellenére - nem képes megállapítani az egyes magánszemélyek által megszerzett bevételt; e rendelkezést kell különösen alkalmazni a kifizető által több magánszemély számára szervezett rendezvény, esemény keretében nyújtott vendéglátás (étel, ital), a rendezvényhez, eseményhez kapcsolódó szolgáltatás (pl. utazás, szállás, szabadidőprogram) esetében, ha az nem minősül reprezentációnak; a kifizető rosszhiszemű eljárása esetén az adómegállapítási (adóelőleg-megállapítási) kötelezettség elmulasztása miatt kiszabható mulasztási bírság a természetbeni juttatás formájában juttatott jövedelem 50 százaléka;

c) a kifizető által törvény vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály rendelkezése következtében a magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel;

d) a munkáltató által - a c) pontban foglaltaktól függetlenül is -

da) valamennyi munkavállaló (ideértve a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény előírásai szerint a munkáltatóhoz kirendelt munkavállalót is), vagy

db) az előbbiek és/vagy elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozója, szakképző iskolai tanuló, kötelező szakmai gyakorlaton lévő hallgató, nyugdíjban részesülő magánszemély - ha nyugdíjazását megelőzően a munkáltatónál vagy annak jogelődjénél volt munkavállaló -, vagy

dc) az előbbiek és/vagy közeli hozzátartozóik

részére azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel (ideértve azt az esetet is, ha a termék, a szolgáltatás azonos értékben meghatározott keret terhére valamennyi, az előzőekben említett, juttatásban részesülő magánszemély számára ugyanazon termék vagy szolgáltatáskörből azonos feltételekkel választható), feltéve, hogy a termék megszerzése (választása), illetve a szolgáltatás igénybevétele (választása) bármelyikük számára ténylegesen is elérhető;

e) a munkáltató által valamennyi munkavállaló (e rendelkezés alkalmazásában ideértve a munkáltatóhoz a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény előírásai szerint kirendelt munkavállalót is) által megismerhető belső szabályzat (pl. kollektív szerződés, szervezeti és működési szabályzat, közszolgálati szabályzat stb.) alapján - a c)-d) pontban foglaltaktól függetlenül is -

ea) több munkavállaló, vagy

eb) az előbbiek és/vagy elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozója, szakképző iskolai tanuló, kötelező szakmai gyakorlaton lévő hallgató, nyugdíjban részesülő magánszemély - ha nyugdíjazását megelőzően a munkáltatónál vagy annak jogelődjénél volt munkavállaló -, vagy

ec) az előbbiek és/vagy közeli hozzátartozóik

részére, azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel (ideértve azt az esetet is, ha a termék, a szolgáltatás azonos módszerrel meghatározott keret terhére választható), feltéve, hogy a juttatásra jogosultak körét a belső szabályzat nem egyénileg, hanem a munkakör, a beosztás, a munkaviszonyban eltöltött idő, az életkor vagy más - munkaköri feladattal kapcsolatos teljesítménytől nem függő - közös ismérv alapján határozza meg;

f) a kifizető által - a c)-e) pontban foglaltaktól függetlenül is - a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás révén a magánszemélynek juttatott adóköteles bevétel;

g) a kifizető által - a c)-e) pontban foglaltaktól függetlenül is -

ga) a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által kibocsátott névre szóló üdülési csekk értékéből adott engedmény formájában,

gb) üdülési szolgáltatás révén

a magánszemélynek juttatott adóköteles bevétel;...

Üdv:Nelly

[Ditke01]

köszönöma gyors válaszokat!

Edit