2010 bérbeadás

[madora100]

Forrásadós jövedelemnél nincs ktg. elszámolási lehetőség. A bérbead.tevékenység jövedelme után 25% forrásadófizetési kötelezettség van. Amennyiben meghaladja a jövedelem az 1 mill.forintot, akkor belép a 27% eho a teljes jövedelemre alapesetben.

Ha összevonandó jövedelemként kezeled, akkor úgy kell eljárni, ahogyan írtad, de a bérleti díj nem keletkeztet biztosítási jogviszonyt. Nincs 27% eho.

2010.01.01-től a számlán szereplő bérleti díj összegéből a kifizető nem köteles levonni az szja-t. Viszont ha a számalaadásra kötelezett  kéri az adó levonását, akkor a kifizetőnek meg kell  azt tennie.  (kivétel az ev számlája és a mezőg.őstermelő számlája, ott nem szabad előleget vonni) Lsd. az szja tv. 46§-a.  A forrásadós ingatlan bérbeadásnál azonban nem előlegről, hanem adóról beszélünk, így ott továbbra is fennáll a kifizető levonási kötelezettsége. (szja tv.74§(6 bek)

[viragmarta60]

Sziasztok!

Az ingatlan bérbeadás 1millió ft feletti rész után tudomásom szerint maradt 14%-os eho fizetési kötelezettség. Az 1 millió Ft számítása a bérbeadás összegétől függ, nem az adózási mód választásától.

Amikor összevonandó jövedelemként számolunk el összeget, akkor a szuperbruttósítást kell alkalmazni, így meg kell emelni 27%-al és a növelt összeg után kell az szját kiszámolni.

Ha nyilatkozom a kifizetőnek, akkor levonja a 25% szját és kapok igazolást a befizetésről, ez nem kötelező 2010-től, ez még sok gondot fog okozni a jelenlegi gyakorlat miatt, mert előfordulhat a bérbeadó azt hiszi kifizették utána az szját, de nyilatkozat hiányában a kifizetőnek nem kötelezettsége.

Eho-val kapcsolatos előadás anyagból beidézek ide:

Eho 3. § (3) A magánszemély az adóévben megszerzett

a)      vállalkozásból kivont jövedelem [Szja tv. 68. §],

b)      értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem [Szja tv. 65/A. §],

c)      25 százalékos adóterhet viselő osztalék [Szja tv. 66. §], vállalkozói osztalékalap [Szja tv. 49/C. §],

d)      árfolyamnyereségből származó jövedelem [Szja tv. 67. §],

e)      ingatlan bérbeadásából [Szja tv. 16. § (1) bekezdés és 74. §] származó egymillió forintot meghaladó jövedelem esetén a teljes összeg

után 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet mindaddig, amíg a biztosítási jogviszonyában a Tbj. 19. § (3) bekezdése és az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény 9. § (1) bekezdése alapján megfizetett egészségbiztosítási járulék, a Tbj. 36-37. §-a és 39. § (2) bekezdése alapján megfizetett egészségügyi szolgáltatási járulék (a továbbiakban együtt: egészségbiztosítási járulék), valamint az a)-e) pontban meghatározott jövedelmek után megfizetett százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás együttes összege a tárgyévben el nem éri a négyszázötvenezer forintot (a továbbiakban: hozzájárulás-fizetési felső határ).

Az „eho feltöltés” rendszerében az új szabály olyan – a magánszemélyre nézve kedvező – változtatást tartalmaz, miszerint a 450 ezer forintos felső határig a feltöltést az egyes külön adózó jövedelmek után 14 % eho mellett ne a foglalkoztatói – 2010-től már csak 2 %  mértékű – egészségbiztosítási, hanem a 6 % százalék egyéni egészségbiztosítási (4 % természetbeni + 2 % pénzbeli) járulék beszámításával kelljen teljesíteni

Ebből én úgy értelmezem marad a 14%-os EHo ebben az esetben.

Madora adta egyébként számodra a megfelelő választ az első válaszánál.  Számolgatni kell, melyik a kedvezőbb.

Én eddig és jövőre is év közben a 25%-os forrásadó levonást javaslom, mert év végén fog kiderülni az összevonandó jövedelem alapján az adóbevalláskor érdemes-e összevonandó jövedelemnek tekinteni, ha kedvezőbb áttérünk-áttérhetünk rá. De fordítva nincs lehetőség.

Üdv: Márti

[madora100]

Kiegészítésül: ha a bérbeadó nem nyilatkozik, hogy összevonás alá eső jövedelemként kívánja kezelni a bérbeadásból származó jövedelmét, akkor az általános szabályok szerint külön adózó jövedelemre vonatkozó szabályok szerint kell eljárnia a kifizetőnek.

[melcsi62]

Szia!  nem mentem végig a válaszokon.., de az ingatlan bérbeadás jövedelemre a 27%-os százalékos eho nem vonatkozik semmilyen esetben sem.

Ha: az ingatlan bérbeadás elkülönülten adózó:  akkor a forrásadó SZJA 25% a tényleges bérleti díj után számolva.  

  Ha az ingatlanbérbeadás  jövedelem évesen meghaladja az 1 miliót, akkor áll a zászló a 14% százalékos ehó-nak is,  de ezt a százalékos eho-t max. 450 eFt-os határig kell megfizetni, figyelembe véve azt az eb., eü.szolg.járulékot,stb., ami ebbe a 450 eFt-ba beleszámítható.. Ha az egymilliót meghaladja, akkor a teljes összegre ( első forinttól) vonatkozik a 14% százalékos eho.

Ha az ingatlanbérbeadás összevonandó jövedelemként adózik:  akkor a bérleti díjból származó jövedelmet ( bérleti díj mínusz érvényesített költség) fel kell szorozni (adóalap kiegészítés) 1,27-el és az így kapott adóelőleg alap után kell megfizetni az SZJA-t.  (azzal a kulccsal, ahová az összes összevonandó jövedelmével+ a 27% adóalap-kiegészítéssel együttesen tartozik).

Az, hogy a jövedelem meghaladja-e az 1 milliót, a jövedelmet kell nézni: forrásadózásnál (elkülönülten adózónál) a teljes bevétel, összevonandó önálló-nál a teljes bevétel csökkentve az elszámolt költségekkel.  Üdv.

[madora100]

Az 1 mill.feletti bérbeadásra megpróbálok utána nézni az eho mértéknek. Átbogarászom az anyagaimat, mert én előadáson a 27%-ot jegyeztem fel. Jelentkezem, amint megtaláltam a pontos %-ot.

[madora100]

No, akkor már nem keresgélek, Melcsi leírta a jó mértéket. Akkor maradt a 14%.

[melcsi62]

Sziasztok!  Viszont olvasom Márti (11)  válaszát.. és nézem a 2010-től hatályos eho-tv-t (jogtár) és nekem abban sehogy sincs benne a 450 eFt-os beszámítható járulékoknál a magánszemélyt terhelő (2+4% eü.bizt.járulék), nekem nem a TBj 19.§. (3) bek. van,  hanem a 19.§.(1), az meg eb.járulékot tekintve csak a 0,5+1,5= összesen 2%. 

Nekem ez van: 

EHO tv.: 3.§. (3) A magánszemély az adóévben megszerzett
e) ingatlan bérbeadásából [Szja tv. 16. § (1) bekezdés és 74. §] származó egymillió forintot meghaladó jövedelem esetén a teljes összeg

után 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet mindaddig, amíg a biztosítási jogviszonyában a Tbj. 19. § (1) bekezdése és az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény 9. § (2) bekezdése alapján megfizetett egészségbiztosítási járulék, a Tbj. 36-37. §-a és 39. § (2) bekezdése alapján megfizetett egészségügyi szolgáltatási járulék (a továbbiakban együtt: egészségbiztosítási járulék), valamint az a)-e) pontban meghatározott jövedelmek után megfizetett százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás együttes összege a tárgyévben el nem éri a négyszázötvenezer forintot (a továbbiakban: hozzájárulás-fizetési felső határ).
  
TBJ .

19. § (1) A foglalkoztató és a biztosított egyéni vállalkozó által fizetendő társadalombiztosítási járulék mértéke 27 százalék, ebből a nyugdíj-biztosítási járulék 24 százalék, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék 3 százalék. Az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékon belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék 1,5 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 0,5 százalék, a munkaerő-piaci járulék 1 százalék.

-----------------  Hibás lenne a jogtáram??  Nincs még Tb-s HVG-m, nem tudom mivel összevetni, ha valamelyikőtöknek meg van, jelezzétek már, ha nálam a hiba a meghivatkozásban: nem mindegy, hogy a Tbj. 19.§.(1),  vagy pedig a 19.§. (3). Üdv és köszi  
 

[madora100]

Melcsi! Még nem jelent meg a HVG különszáma a tb.ről. Mindenki ezt várja, mert abból könnyebben lehetne bogarászni. Mi lesz még itt az első félévben????

[belapal]

 

 Megadom az adatokat, segítenétek ezek alapján a döntésben, mert ez év végéig kell döntenem ? Adószámos magszem-ként van a bérbeadás. Szerződésben férj - feleség szerepelne, hogy év végén meg lehessen osztani . Havi 200ezer a bérl. díj. Mind a kettő nyugdíjjas, másból származó jövedelmük nincs. A bérbeadás nem biztos,hogy egész évben fenn áll, mert a bérbevevőnek szándéka van megvenni. De ez már más téma.

Köszi az eddigi válaszokat, várom segítségeteket.

Üdv.

 

[madora100]

 Foglalkoztató által megfizetett 5 százalékos mértékű egészségbiztosítási, a magánszemély által megfizetett havi 4500 forintos egészségügyi szolgáltatási járulék, valamint a 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás együttes összege az adóévben el nem éri a 450 000 forintot (hozzájárulás-fizetési felső határ), írta ezt a tb.levelek.2009. április 21.-i száma. Ezt átültetve 2010-re: 1.5+0.5%= 2% egészségbiztosítási járulék, magánszemély által megfizetett 4950 ,-Ft egészségügyi szolgáltatási járulék és 14% EHO együttes összegét kell figyelni a 45o/e ft-os határnál.