Külföldön 183 napot meghaladóan

[F.Juli]

Szia Andi!

Azért írtam, hogy igazságtalannak tartom a dolgot, mert ha beírom a külföldi jövedelmét az adóterhet nem viselő járandóságok közé, akkor 263 000 Ft fizetendő adója keletkezik. 2008.05.11-ig belföldön dolgozott, utána passzív táppénzen volt. Ebben az időszakban még nem is tudta, hogy Németországban fog júniustól dolgozni. A Németországi adókulcsokkal én tényleg nem voltam tisztában. Azt feltételeztem, hogy már levontak tőle ott  kb. annyi adót, mint amennyit itthon fizetett volna hasonló jövedelem mellett. A belföldi jövedelmére valóban nem érvényesíthet adójóváírást és 36 %-kal adózik, ezért éreztem úgy, hogy tulajdonképpen kétszer fizet adót ugyan azért a jövedelemért.

Üdv. F.Juli 

[melcsi62]

Szia Juli!  Ha belföldön nem lett volna semmilyen jövedelme.. akkor itt adóbevallást sem kellene adnia a Németországi miatt.

ha itt belföldön akárcsak munkanélkülije,  vagy táppénze van... akkor már adnia kell bevallást, s a kettős adózást elkerülő egyezményre tekintettel a németországi itt adóterhet nem viselő.. tehát azután adót nem is fizet itt,  de az itteni jövedelmét feljebb tolja a sávban ..  Nem fizet kétszer adót, csak amikor a magyar után fizet, akkor aszerinti sáv szerint fizeti meg a magyar jövedelem adóját, ahová a jövedelmeivel tartozik.. s ebben az esetben az a No-i attól még jövedelme az illetőnek, bár itt nem fizet utána adót. Üdv.

[tnadhazy]

Szia,

Ilyen ügyben az adóegyezmény szabályait kell figyelembe venni.

A német egyezmény alapján először is el kellene dönteni, hogy magyar vagy német illetőségű a magánszemély (az szja törvény illetőség szabálya nem alkalmazandó, mert van egyezmény).

Ha 183 nap felett kint dolgozott, akkor vélhetően német. Ez amiatt fontos, mert az illetőség országában világ jövedelem után adózik, míg az egyéb országokban csak az onnan származó jövedelem után. Ha tehát az adó illetőség német, akkor Németországban kell adózni a teljes 2008-as jövedelem után (a Magyarországról szerzett jövedelem az egyezmény alapján Németországban nem adóköteles, de az adókulcs megállapításához figyelembe lehet venni).

Mivel a magánszemély adó illetősége német, ezért Magyarországon csak a Magyarországról származó jövedelmet kell bevallani, a németországit nem. Így az adóterhet nem viselő járandóság kezelés nem merül fel (értelemszerűen az csak magyar adóilletőségű magánszemély külföldről származó jövedelménél alkalmazandó, ha az egyezmény így szól).

üdv

Tamás

[garbo50]

Szia!

 

Szerintem ez nem teljesen így van, mert igaz, hogy adózás szempontjából, mint nem önálló tevékenység jövedelme- azaz m.viszonyból származó jövedelem, Németországban adózik,  az OECD  alapegyezmény 15.cikke, mely minden országra kiterjed , a mérvadó.

Ezért a kettős adózás elkerülése érdekében a magyar szja nem is adóztatja, mert adóterhet nem viselő járandóságnak minősíti. Ettől függetlenül mint minden ilyen járandóságot(nyugdíj, gyes.... stb) a belföldi jövedelem adózásánál figyelembe kell  venni.  

Akkor nem kellene figyelembe venni, ha csak ez a jövedelme lenne,(függetlenül a 183 naptól). Összehasonlításképpen,  ha csak nyugdíja van valakinek például, akkor maga a nyugdíj nem szja köteles.

 

Üdv.

 

[F.Juli]

Sziasztok!

Én nem szeretnék részt venni ilyen dologban, de kérdezte az ismerősöm, hogy mi van akkor, ha valaki "elfelejti" beírni a külföldi jövedelmét, vagy tévesen értelmezi a jogszabályt? Hogyan ellenőrzi az APEH, mivel veti össze a bevallást, ha a külföldi cég nem szolgáltat adatot? Vagy ők is szolgáltatnak? 

Üdv.F.Juli

[tnadhazy]

Szia,

A 15. cikk azt mondja, hogy a munkajövedelem az illetőség államában adóztatható, kivéve, ha a munka végzésének a helye eltér az illetőség államától.

A kérdésben foglalt esetben viszont az illetőség és a munka végzésének országa megegyezik (ha jól értem kiment dolgozni és ott is él a munka kapcsán) a Németorszgában végzett munka tekintetében, így fel sem merül, hogy a németországi jövedelem kapcsán a Magyar Államnak adóztatási joga lenne.

Ez egyébként kifejezetten benne van az Szja törvényben is (Szja tv. 2. § (4) bekezdése) => a magyar illetőségű világjövedelem alapján adózik, a külföldi illetőségű a belföldről származó jövedelem után. Az Szja törvény 3. § 72. l) pont pedig úgy fogalmaz, hogy az egyezmény alapján mentesített, de Mo-n figyelembe veendő jövedelmet kell adóterhet nem viselő járandóságnak tekinteni. Az egyezmény 23. cikk (2) alapján csak a magyar illetőségű személyek Németországból származó és ott adóztatható jövedelmét kell figyelembe venni ilyen módon. Mivel adott esetben abból indultunk ki, hogy az illetőség német, ez a cikk nem alkalmazadó, tehát Magyaroszágon nincs is adóterhet nem viselő járandóság címen bevallandó jövedelem.

Az adóhatóságok között egyébként van automatikus adatcsere. Hogy mennyire használja fel az adatokat az APEH, az jó kérdés (korábban ez nem volt jellemző). De mivel akkor jártok el jól, ha kihagyjátok a német jövedelmet a magyar bevallásból, ezért emiatt nem kell aggódni.

Tamás

[garbo50]

Szia Tamás!

 

A nem önálló jövedelemre vonatkozóan a 15 cikket kell alkalmazni, jelenesetben ez a munkajövedelem így is adózik, azaz a német adó törvények szerint, a 23. cikk nem a munkajövedelmekre vonatkozik, mint ahogy az eus törvények szerint ezekre az alap, a  fenn említett OECD alapegyezmény 15.cikkét kell figyelembe venni.

Akkor nézzük pontosan az illetőséget:

EGYEZMÉNYEK - ILLETŐSÉG

A külföldi állampolgárok magyarországi, illetve a magyar állampolgárok külföldi adókötelezettségének meghatározásához legelőször azt kell megállapítani, hogy van-e az adott országgal kettős adózást kizáró egyezményünk. A kettős adózást kizáró egyezmények azt határozzák meg, hogy az egyes jogcímeken szerzett jövedelmet a két szerződő állam közül melyik adóztathatja, és azt is megszabják, hogyan kell a kettős adózást elkerülni. Ha van egyezmény, akkor az abban foglaltak az irányadók - és csak ezt követően kell a magyar szabályokat vizsgálni -, ha nincs, akkor a jövedelem Magyarországon és külföldön egyaránt adózik.

Döntő szempont emellett az is, hogy a magánszemély az adott adóévben belföldi vagy külföldi illetőségűnek minősül-e, ugyanis a belföldi illetőségű személyt az összes jövedelme, a külföldi illetőségű személyt pedig a belföldről származó jövedelme után terheli adókötelezettség.

Nos ez jelen esetben is így van, csak a belföldi jövedelem adójánál, mint adóterhet nem viselő járandóságot figyelembe kell venni a kinti jövedelmet, ahogy eddig is állítottam.

 

Én nem merném ezt így egyértelműen ajánlani, hogy akkor ezt a jövedelmet ki kell hagyni,mert a 3§.72 épp ezt nevesíti, de ez már a kérdező döntése.

Üdv. Jutka 

 

       

 

 

[nagy.andrea2]

Sziasztok!

 

Egyetértek Jutkával. Az egyezmény arra nem ad lehetőséget, hogy ha két országból származik a magánszemélynek jövedelme, akkor az két különálló jövedelem legyen...

Ha a Tamás által írt elvet követnénk, akkor az egész évben Magyarországon dolgozó állampolgárok hátrányos megkülönböztetésben részesülnének. Hogy miért? Nézzünk egy példát:

Tamás verziója szerint:

"A" személy az év első 4 hónapjában Mo.-n dolgozik, összes megszerzett jövedelme 1 MFt. Aztán kimegy No.-ba, 8 havi jövedelme 5 millió forint. Összes éves jövedelme 6 MFt. Ha az itthoni adóalapot nem emeljük meg az 5 MFt-tal, akkor ennek a személynek jár az adókedvezmény az első négy hónapra, és 18%-os kulccsal adózik a mo.-i jövedelme után.

Mo.-n fizetendő adója: 1 MFt x 18% - (11.340,-Ft x 4 hónap) = 134.640,-Ft, havi 33.660,-Ft

"B" személy egész évben itthon dolgozott, éves jövedelme 5 MFt (kevesebb, mint "A" személyé!), de neki már nem jár adójóváírás, és a jövedelmének nagyobb része 36%-os kulccsal adózik. Mo.-n fizetendő adója: 1.494.000,-Ft, havi 124.500,-Ft

Láthatóan jelentős hátrány éri "B" személyt "A" személlyel szemben.

 

Szerintünk:

"A" személy ugyanúgy nem lesz jogosult az adójóváírásra, és az itthon szerzett jövedelme 36%-os kulccsal fog adózni. Így a Mo.-n fizetendő adója: 360.000,-Ft, havi 90.000,-Ft

[tnadhazy]

Sziasztok,

Ahhoz, hogy választ adjatok a kérdésre a jogszabályokat kellene figyelembe venni. A nemezetközi adózás alapelvei alapján egy magánszemély egy országban adózik a világjövedelme után, a többi országban csak az adott országból származó jövedelme után. Ezt az elvet fogalmazza meg az Szja tv 2. § (4) bekezdése. Aki azt állítja, hogy egy külföldi illetőségű magánszemélynek a külföldi jövedelmét Magyarországon is be kell vallania, ha van Magyarországról származó jövedelme, az azt éri el, hogy kettős adóztatás alá vonják a magánszemélyt.

Az ugyanis nem szabad elfelejteni, hogy a külföldi magánszemély a magyarországról származó jövedelmét az illetőség országában is be kell vallja (a vonatkozó egyezmény szerint - Andrea számítása ott hibádzik, hogy körtét hasonlít almával, mert lehet, hogy Magyarországon kevesebb adót fizet, de Németországban a magyar jövedelem bevallása miatt magasabb adósávba csúszhat).

Tehát először el kellene olvasni a német egyezmény 15. és 23. cikkét. Aki nem olvasta volna a 23. cikket, az nem 15. cikket kizáró tartalom (garbo 50 pls olvasd el, mielőtt reagálsz), hanem azt mondja meg, hogy a 15. cikkben említett jövedelem esetén hogyan kell elkerülni a kettős adóztatást. Ha a 23. cikk mésodik bekedéséhez hozzá olvasod az szja tv 3. § 72. pontját (és nem felejtkezel meg a 2. § (4) bekezdéséről sem), akkor arra fogsz jutni, hogy a külföldi illetőségű magánszemélynek nem kell bevallania a külföldről származó jövedelmét Magyarországon.

(4) A belföldi illetőségű magánszemély adókötelezettsége összes bevételére kiterjed (teljes körű adókötelezettség). A külföldi illetőségű magánszemély adókötelezettsége kizárólag a jövedelemszerzés helye alapján belföldről származó, vagy egyébként nemzetközi szerződés, viszonosság alapján a Magyar Köztársaságban adóztatható bevételére terjed ki (korlátozott adókötelezettség).

23. cikk

(2) A Magyar Népköztársaságban illetőséggel bíró személyeknél az adót a következőképpen állapítják meg:

a) Amennyiben nem a b) pontot kell alkalmazni, azt a jövedelmet és vagyoni értéket, amely az Egyezmény alapján a Németországi Szövetségi Köztársaságban adóztatható, a Magyar Népköztársaság adója szempontjából az adóalapból kiveszik. A Magyar Népköztársaság azonban az így kivett jövedelmet és vagyoni értéket a többi jövedelem és vagyon adótételének megállapításánál figyelembe veszi.

b) Azt az adót, amelyet a Németországi Szövetségi Köztársaság joga alapján és az Egyezménnyel összhangban az osztalékok után fizetnek, beszámítják az ezekből a jövedelmekből a Magyar Népköztársaságban beszedett adóba. A beszámítandó összeg azonban nem haladhatja meg a beszámítás előtt megállapított adónak azt a részét, amely ezekre a jövedelmekre esik.

 

 üdv

Tamás

 

[garbo50]

Szia Tamás!

 

Hasonló témakörben az európai parlament elé került egy petició ( Peter Janssen (holland állampolgár) által benyújtott 549/2003. számú petíció) mely szerint világjövedelemre hivatkozva Hollandiában megszerzett jövedelmet a petició beadója Németországban szeretett volna adózás alá vonni. Az eredmény szerint a jövedelem ott adózik ahol keresték, azaz a 15. cikk a mérvadó a munkajövedelemre. Olvastam a kettős adózás elkerüléséről szóló egyezményt, olvastam több anyagot 2004 óta hasonló témakörben, de az álláspont közös, a munkajövedelmek tekintetében.

Egy dolog viszont nem derült ki a feltett kérdésből, és   így  teljes körű választ sem lehet adni, hogy a személy akiről szó van állandó lakóhely szerint magyar állampolgár e, mert az illetőség tekintetében ez az elsődleges a sorrendben.-( ez kötelező sorrend.)

Az egyezmények illetőség-fogalma:

    1. Állandó lakóhely
           
    2. Létérdekek központja
           
    3. Szokásos tartózkodási hely
           
    4. Állampolgárság

    5. Egyeztető eljárás

Egy táblázat, ha sikerül rendesen megformázni:( itt szó sincs 23-as cikkről,mert a nem önálló munkára vonatkozóan az egyezmények mindegyike, az alap OECD mintaegyezményt figyelembe véve , a 15-ös cikkre hivatkoznak)

                                       magyar     munkáltató                                     külföldi            munkáltató          
                          magyaro. m.végzés    külföldi m.végzés     magyaro. m.végzés    külföldi m.végzés                
belföldi illetőségű

magán személy                                          15 cikk                                                                       15 cikk      

                                         15 cikk                                                                   15 cikk        

                                                        ha a munkavégzés                                     ha a munkavégzés

                                                        helye és illetőség                                        helye és illetőség

                                                       országa     eltérő                                         országa   eltérő

                                                     a két ország közötti                                    a két ország közötti

                                                        egyezményt kell                                         egyezményt kell

                                                        alkalmazni,                                                alkalmazni,

                                                        Magyarországnak                                         Magyarországnak              

 külföldi illetőségű                               nincs                                                           nincs

  magán személy                              adóztatási joga.                                           adóztatási joga.   

 

A magánszemélynek akinek magyarországi jövedelme is van, az szja előírásait kell figyelembevenni és szerintem a 3§.72 pontosan erre vonatkozik.( attól még hogy Németországban dolgozik magyar és a magyar törvények vonatkoznak rá) Épp azért, mert eszerint a § szerint kiemeli a magyar adóztatható jövedelmek közül, nincs kettős adóztatás a kinti jövedelemre.Ugyanígy kell eljárni ha nincs meg a 183 nap, akkor ha nem egyformán járnánk el megkülönböztetés lenne. 

Üdv. Jutka