Adófórum

Szia!

A bejövő számla:

T527 - K454 és

T466 - K454 , valamint a 100%-ban kiszámlázott: T815(közv.szolg.), T466 - K454

Én a teljes áfát levonásba helyezném (ha egyébként a vállalkozás jogosult rá, nem pl. adómentes tevékenységet végez) , mert megfelel az Áfa-tv. azon feltételének, hogy legalább a 30% legyen kiszámlázva. A költség nem közvetített szolg., mert nem tételes kigyűjtés alapján történik, csak az az egy telefon ktg.

Kiszámlázás: a 100%-os továbbszámlázás:

T 311 - K911, K467

A többi, nem tételes:

T311 - K96 (egyéb bevételek) K467

Üdv: Böbe 

Szia!

Ez az apeh által kiadott állásfoglalás részletesen leír ezzel kapcsolatosan mindent.

http://www.apeh.hu/adoinfo/afa/afa_szja_tao_cegtelefon.html?query=telefon%20haszn%C3%A1lat%20elsz%C3%A1mol%C3%A1s

Továbbszámlázás esetén a számviteli elszámolás a közvetített szolgáltatásra vonatkozó szabályok szerint történhet, ha az megfelel a számviteli törvény szerinti követelményeknek. Ez azt jelenti, hogy a szolgáltató bejövő számlájából a magánszemély(ek)nek továbbszámlázandó összeget - a le nem vonható áfával együtt - az áruk között közvetített szolgáltatásként kell kimutatni (a számlaérték fennmaradó részét - a le nem vonható áfával együtt - igénybe vett szolgáltatásként), a magánszemély(ek)nek továbbszámlázott összeget követelésként és értékesítés nettó árbevételeként kell elszámolni, ezzel egyidejűleg a közvetített szolgáltatás - áruk között kimutatott - értékét anyagjellegű ráfordításként, eladott (közvetített) szolgáltatásként kell kivezetni.

(Amennyiben a közvetített szolgáltatásra vonatkozó feltételek nem állnak fenn, akkor a teljes számlaértéket, a le nem vonható áfával együtt, igénybe vett szolgáltatásként kell elszámolni.)

A számla rendezése pénztári befizetéssel, banki átutalással, vagy - ha a magánszemély hozzájárul - a bérelszámolás keretében, a bérből történő levonással (a követelés egyidejű beszámításával) is történhet.

Üdv  

Bemásolok egy cikket Kovácsné Álmosdy Judit tollából. Tökéletesen levezeti a telefon továbbszámlázás kezelését. Ha átalányban számlázunk tovább, akkor egyéb bevételként kell könyvelni a továbbszámlázott részt, ha pedig közvetített szolgáltatásként számlázunk tovább, akkor pedig a nettó árbavételek közé könyvelendő a kiszámlázott nettó érték.

"

Telefonköltség 20%-ának továbbszámlázása

A juttatás, szolgáltatás miatt a kifizetőt terhelő kiadásból azt a részt kell adóköteles bevételként figyelembe venni, amelyet a magáncélú használat értékéből a magánszeméllyel (dolgozójával) nem téríttet meg a vállalkozás.

A magáncélú használat értéke, a kifizetőt az említett telefon-szolgáltatások miatt terhelő kiadásból a forgalomarányos kiadásoknak a tételes elkülönítésével, és a nem forgalomarányos kiadásoknak a forgalomarányos kiadások magáncélú hányada értékével határozható meg. Amennyiben ezt kiszámlázza a dolgozóknak, akkor a vállalkozás személyi jövedelemadó fizetésére nem kötelezett.

Amennyiben a magáncélú telefonhasználat költségei nem különíthetők el, vagy túlságosan nagy ráfordítást igényelne a kigyűjtése, a vállalkozás választhatja azt, hogy a számlaértékből 20 százalék számít adóköteles bevételnek, amelyet kiszámláz a telefont magáncélból használók részére. Ebben az esetben is mentesül a cég az adóköteles természetbeni juttatás kötelezettségi alól.

Tehát a magáncélú használat tételes elkülönítése helyett, a szolgáltatásról kiállított számla értékének 20 százalékában is megállapítjuk a magáncélú használat értékét, és ebben az esetben ennek összegét kell a munkavállalókkal megtérítteti annak érdekében, hogy a vállalkozásnak ne kelljen fizetnie a természetbeni juttatás közterheit.

Ha a vállalkozás a cégtelefon magáncélú használatának értékét az üzleti és a magáncélú használat értékének tételes elkülönítése helyett a bejövő számla értékének 20 százalékában állapítja meg, akkor a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény közvetített szolgáltatásra vonatkozó rendelkezései nem alkalmazhatók, hiszen ekkor a közvetített szolgáltatásra vonatkozó feltételek nem állnak fenn. Nincs ténylegesen továbbadott szolgáltatás, csupán a szolgáltatás magáncélú használatának vélelme.

Ebben az esetben a szolgáltató által számlázott teljes számlaértéket - a le nem vonható 30% áfával együtt - igénybe vett szolgáltatásként kell elszámolni. (T 52. - 454.)

A szolgáltató által számlázott összeg, munkavállaló által megtérítendő részét, vagyis a jelen esetben 20 százalékát, a munkavállaló felé kiállított számla alapján, a munkavállalóval szembeni követelésként és egyéb bevételként, illetve fizetendő áfaként kell elszámolni.

A magáncélú használat vélelmezett összege nem lehet az értékesítés nettó árbevétele - még akkor sem, ha arról számlát állítanak ki -, hiszen a munkavállalótól kapott összeg nem egy konkrét szolgáltatási mennyiségért kapott ellenérték, hanem a szolgáltatás igénybevételének egy vélelmezett hányad - nem mért mennyiség - alapján történő megtérítése.

A számla rendezése pénztári befizetéssel, banki átutalással vagy - ha a munkavállaló hozzájárul - a bérelszámolás keretében, a bérből történő levonással - a követelés egyidejű beszámításával - is történhet.

Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény vonatkozó rendelkezéseinek értelmében, a vállalkozás azzal, hogy megfizetteti a magánhasználat vélelmezett részét,nem bizonyítja tényszerűen a magánhasználatot, ezért ennek, az áfa törvény szempontjából önmagában véve a magánhasználatra vonatkozó következménye nincs. Az adóhatóságnak kellene tényszerűen bizonyítania, hogy történt magáncélú használat.

Ha az adóhatóság ezt nem tudja bizonyítani, akkor a kifizető a teljes előzetesen felszámított általános forgalmi adó 70 százalékát vonhatja le.

Amennyiben az adóhatóság tényszerűen bizonyítja a magánhasználatot, akkor a vélelmezett értéktől függetlenül, a megállapított magáncélú hívások tételeire jutó előzetesen felszámított általános forgalmi adó, és az üzleti célú használatra jutó áfaérték 30 százaléka lesz nem levonható a bevallásban.

Ha az üzleti célú és a magáncélú használat vélelmezett aránya 80-20, akkor példánkban tételezzünk fel egy 120 egység bejövő számla szerinti bruttó értéket, melyből 100 egység az ellenérték és 20 egység az áfa.

Nézzük meg, hogyan kell lekönyvelni a gazdasági eseményt, feltételezve, hogy az adóhatóság a magáncélú használat tényleges arányát nem vizsgálja, és a munkavállaló a magáncélú használat értékének bérből történő levonását választja!

- a szolgáltató számlája szerinti érték (az üzleti és a magáncélú használat összesen), és annak le nem vonható áfája: 100+100*0,2*0,3=106

Ahol 100 a telefonszolgáltatás teljes ellenértéke, 20 az előzetesen felszámított áfa, és ebből 6 a le nem vonható általános forgalmi adó, melyet költségként kell elszámolni.

T 52. Igénybe vett szolgáltatások költségei
K 454. Szállítók

- a szolgáltató számlája szerinti érték összes levonható áfájának elszámolása: 100*0,2*0,7=14
T 466. Levonható általános forgalmi adó
K 454. Szállítók

- a vélelmezett magáncélú használat (20%) dolgozók által megtérítendő nettó értéke: 100*0,2=20
T 361. Munkavállalókkal szembeni követelések
K 96. Egyéb bevételek

- a magáncélú használat értéke után kiszámlázott fizetendő áfa: 100*0,2*0,2=4
T 361. Munkavállalókkal szembeni követelések
K 467. Fizetendő általános forgalmi adó

- a magáncélú használat értékének beszámítása a munkavállalóval szembeni kötelezettségbe a bérelszámoláskor írásbeli nyilatkozat alapján: 20+4=24
T 471. Jövedelem-elszámolási számla
K 361. Munkavállalókkal szembeni követelések

A személyi jövedelemadóról szóló törvény előírása alapján, személyi jövedelemadót és egyéb közterhet ebben az esetben a magáncélú használat után nem kell fizetnie a vállalkozásnak.

Amennyiben a vállalkozás a magánszemélyek részére a rájuk vonatkozó tételes kigyűjtés alapján készíti el a számlát - az alapdíj arányos összegét is beleszámítva -, akkor a továbbszámlázás számviteli elszámolása a közvetített szolgáltatásra vonatkozó szabályok szerint történhet, ha az megfelel a számviteli törvény szerinti követelményeknek (3.§).

Ez azt jelenti, hogy a szolgáltató bejövő számlájából a magánszemély(ek)nek továbbszámlázandó összeget - a le nem vonható áfával együtt - az áruk között közvetített szolgáltatásként kell kimutatni. A számlaérték fennmaradó részét - a le nem vonható áfával együtt - igénybe vett szolgáltatásként kell könyvelni. A magánszemély(ek)nek továbbszámlázott összeget követelésként és értékesítés nettó árbevételeként kell elszámolni, ezzel egyidejűleg a közvetített szolgáltatás - áruk között kimutatott - értékét anyagjellegű ráfordításként, eladott (közvetített) szolgáltatásként kell könyvelni. "

Szia Madora!

Ezzel a beidézett írással arra a véleményre hajlasz, hogy nem lehet a teljes áfát levonni? Mert ebből szerintem nem derül ki, hiszen itt 20%-os a dolgozókkal a megtérítés. Szerinted mi van a kérdező esetében?

Előre is köszi! Böbe 

Sziasztok!

Amennyiben a levonási hányadnál (a 30%-nál) több lett kiszámlázva (vagyis is itt az 50 és 100%), úgy az egész bejövő telefonszámla után levonhatóvá válik az áfa és nem kell megosztani 30 és 70%-ra. Hisz ez csak egy vélelmezett hányad. A te esetedben pedig meghaladja a továbbszámlázott telefon hányada. Az szja 20%-a az nem keverendő itt össze az áfa levonhatóságával.

Hisz te ha kiszámlázod, akkor be is fizeted az áfát, tehát amennyiben a tevékenységed nem adómentes én úgy gondolom semmi akadálya, hogy vissza is igényeld a teljes áfát.

Üdv Etus 

Etus!

Nem osztom a véleményedet az utolsó válaszomban írtak alapján. Amit feltettem cikket, az a 2o% továbbszámlázásával foglalkozik (tétel kigyújtés és átalányban történő tovbbszámlázása esetére), de messze nem jelenti azt, hogy 5o%-os átalánydíjban történő továbbszámlázás esetén az áfa 1oo%-ban levonhatóvá válna csak azért mert az meghaladja a 3o%-ot. Itt nem a százalékmérték nagysága a döntő, hanem az átalányban történő továbbszámlázás, vagy a tételes kigyűjtés folyamata.

Szia Madora!

Először is bocsika, nem vitatkozni, inkább érvelni szeretnék.

Így szól az áfa trv. 124 § (3) bekezdése.

(3) A 120. és 121. §-tól függetlenül szintén nem vonható le:         

        a) a távbeszélő-szolgáltatást (SZJ 64.20.11 és 64.20.12),

        b) a mobiltelefon-szolgáltatást (SZJ 64.20.13),

        c) az internetprotokollt alkalmazó, beszédcélú adatátviteli szolgáltatást (SZJ 64.20.16-ból)

terhelő előzetesen felszámított adó összegének 30 százaléka.

125. § (1) A 124. §-tól eltérően az előzetesen felszámított adó levonható, ha

e) a 124. § (3) bekezdésében felsorolt esetekben a szolgáltatás igénybevétele fejében járó ellenérték legalább 30 százalékára igazoltan teljesül, hogy az a 15. § szerinti szolgáltatásnyújtás adóalapjába épül be.

Ebben nem szerepel az az eset, ha átalányba vagy tételes kigyűjtés alapján számlázok tovább.

Üdv Etus