Faktor elszámolás

[Túriandi]

Sziasztok!

Eddig még nem találkoztam faktor elszámolással, ezért kérném a segítségeteket! Cégünk TAM szolgáltatást végez és vevő számláit egy faktor céggel faktoráltatja  én a következő képpen könyvelem

Leadom a számlákat : T3681 K 311 faktorálásra átadott követelések

Faktor cég számlái /dij||banki ktg/ T531,8722  K 45212 Faktor kölcsön

Faktor utalja a számlák 80%-át- költség : 80% T3841 - K 45212 , költség kiegyenlítése T45212 K 3841

Vevőnk utal a faktor cégnek T45212 K 3681

A faktorcég átutalja a maradék 20 %-ot : T3841 K45212

Szerintetek ez így helyes, vagy a vevőkövetelés összegét át vezetni 86-ba / T86-K311/ és előírni 96-os számlaosztályba a 3681-el szemben. Korábbi kérdésekben előfordult ez a verzió, de nem igazán tudtam eldönteni mi a helyes megoldás. A bevétel duplázódás miatt választottam a fenti elszámolást? Mi a véleményetek?

Köszönöm a hozzászólásokat!

 

[tothkornelia69]

Szia Andi!

Szt szerint:

81. § (1) Egyéb ráfordítások az olyan, az értékesítés nettó árbevételéhez közvetlenül vagy közvetetten nem kapcsolódó kifizetések és más veszteség jellegű tételek, amelyek a rendszeres tevékenység (üzletmenet) során merülnek fel, és nem minősülnek sem a pénzügyi műveletek ráfordításainak, sem rendkívüli ráfordításnak.

(2) Az egyéb ráfordítások között kell elszámolni:

f) az eredeti követelést engedményezőnél (eladónál) az átruházott (engedményezett) követelésnek a könyv szerinti értékét a követelés átruházásakor. 

77. § (1) Egyéb bevételek az olyan, az értékesítés nettó árbevételének részét nem képező bevételek, amelyek a rendszeres tevékenység (üzletmenet) során keletkeznek, és nem minősülnek sem a pénzügyi műveletek bevételeinek, sem rendkívüli bevételnek.

(2) Az egyéb bevételek között kell elszámolni:

d) az eredeti követelést engedményezőnél (eladónál) az átruházott (engedményezett) követelésnek az engedményes által elismert értékét a követelés átruházásakor; 

Én a következőképpen könyvelem:

86/311       könyv szerinti érték

3685/96     engedményes által elismert összeg

384/3685   a követelés 80%-át utalja a faktorcég

53/3685     fizetendő faktordíj

87/3685     finanszírozott napokra járó kamat

384/3685    a fennmaradó összeget utalja elszámolás alapján(faktordíjjal, kamattal    csökkentve), miután az eredeti vevő kifizette neki a tartozását  

Én is olvastam a tiédhez hasonló elszámolási módot, de nem tartom a legjobb megoldásnak.A 368 egyenlegének a végleges pénzügyi rendezést követően nullára kell kifutni.

Üdv:Nelly  

[Babu]

Sziasztok!

Mindenképpen a 86-ot és a 96-ot használni kell. Mi így csináljuk. Én a 368 helyett 389-et használom.

A lényeg, hogy a 86-nak és a 96-nak meg kell egyeznie.

Üdv Babu 

[thzs]

Sziasztok!

Nagyon fontos megnézni az írásos szerződést, mielőtt lekönyvelnéd.

Mivel 2007-től már nem kellett bevonni az "igazi faktorálásból" adódó bevételt a visszaigényelhető áfa megosztásába, ezért adóvonatkozása nincs a helyes könyvelésnek, de nyilván a számvitelben helyesen kell rögzíteni.

Sokszor nevezik a szerződést akkor is faktorszerződésnek, amikor kizárólag csak egy finanszírozásról van szó.

Amit Nelly írt le, az egy "igazi" faktor könyvelés. Ekkor nyilván a szerződés is faktorálásról szól, nem csak annak nevezi magát.

Én mivel 2006-ban még az áfás tevékenységet végző cégeknél egyáltalán nem volt mindegy hogy igazi faktorálás vagy csak egy faktor szerződésnek nevezett megfinanszírozásról volt szó (a megosztási hányad számításánál a faktorálásból származó bevételt is be kellett számítani), megpróbáltam alaposan körül járni a témát, de azt tapasztaltam, hogy sokszor az állásfoglalást íróknak sem tiszta a helyzet.

Üdv. Zs 

 

[Babu]

Szia Zs!

Igazad van. Amit leírtam, az "igazi" faktorálás. Nekünk a pénz faktor cégen folyik be. Minden vevőnket faktorálunk, sőt még a külföldieket is. 

Babu 

 

[thzs]

Sziasztok!

Előhalásztam azt az választ (adó kérdések és válaszok), amely a problémát leírja. Igaz hogy ezek után még másfajta álláspontokat is sikerült kitúrkálnom, de talán ez az, amelyet saját magam is elfogadok. A lényeg, hogy a szerződés megfelel-e a Ptk. szerinti engedményezésnek. Az nem szabad hogy megzavarzon, hogy a pü. tevékenységet végző céget hogyan hívják!!

 

"A követelés adásvételekor (átruházásakor) a követelés eladója kivezeti annak könyv szerinti értékét az egyéb ráfordításokkal szemben - feltéve, hogy a saját követelését adja el, amelynek ő az eredeti szerződés szerinti jogosultja -, egyidejűleg egyéb bevételként elszámolja a követelés ellenértékét. A faktorcég által felszámított faktoring díjat kamatjellegű jutaléknak kell tekinteni és ennél fogva elszámolandó a fizetett (fizetendő) kamatok, kamatjellegű ráfordítások között a pénzügyi műveletek ráfordításain belül.

Ha a faktorcéggel való elszámoláskor az ellenértéket és a faktordíjat nettó módon rendezzük, akkor a faktoringra vonatkozó kötelezettség és a követelés ellenértékére vonatkozó - faktorcéggel szembeni - követelést kell beszámítani a követelés eladójánál. Az ellenértéket azonban bevételként, illetve a faktordíjat kamatjellegű ráfordításként, bruttó módon kell elszámolni, csak a pénzügyi rendezés lehet nettósított.

A faktorcég a vásárolt követelést az ellenértékének összegében veszi fel könyveibe a követelések közé és a jogilag járó, hátralévő, az adós által még nem törlesztett összeget a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban mutatja ki. Az adóstól befolyt összegnek a követelés vételárát meghaladó összegét a pénzügyi műveletek egyéb bevételeként kell elszámolni. A faktorcég általában külön kamatot nem számít fel a követelés adásvételekor az eladónak, csak a faktordíjat, amely a diszkontkamatot is magában foglalja.

Ha a követelés eladója vásárolt követelést értékesít tovább, akkor annak könyv szerinti értékét a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaival szemben kell kivezetni, az ellenértéket (továbbértékesítési árat) pedig a pénzügyi műveletek egyéb bevételeként kell elszámolni. A pénzügyi műveletek egyéb bevételét és egyéb ráfordítását össze kell vezetni a két érték közül a kisebbik összegében, hogy csak a két érték különbözete jelenjen meg az eredmény-kimutatásban, jellegétől függően a pénzügyi műveletek egyéb bevételei vagy egyéb ráfordításai között.
Ezek az elszámolási szabályok a számviteli törvénynek az egyéb bevételekre, egyéb ráfordításokra és a pénzügyi műveletek bevételeire, illetve ráfordításaira, továbbá a beszerzési értékre vonatkozó rendelkezéseiben megtalálhatók. (2000. évi C. törvény 77. §-a (3) bekezdésének d) és g) pontja; 81. § (3) bekezdésének f) pontja; 84. § (7) bekezdésének m)-n) pontjai; 85. § (3) bekezdésének n) pontja; 47. § (1) bekezdése.)

A követelés-adásvétel tárgya bármilyen saját vagy vásárolt követelés lehet. Általában a hitelintézetek rossz hitelköveteléseinek portfólió-tisztítási céllal történő megvásárlását a work-out típusú faktorcégek (hitelintézeti leányvállalatként) látják el, míg a termelő, illetve a szolgáltatást nyújtó vállalkozások vevőköveteléseit a klasszikus faktorcégek vásárolják meg.

A faktorcégek azonban nemcsak követelés megvásárlásával látják el a termelő cégek finanszírozását, hanem oly módon is, hogy a vevőkövetelés értékének bizonyos százalékában (általában 80%-ban) kölcsönt nyújtanak (amit helytelenül megelőlegezésnek szoktak nevezni) az eladó (termelő) vállalkozásnak azzal a kikötéssel, hogy az hozzájárul ahhoz, hogy a vevő (adós) közvetlenül a faktorcégnek fizessen. A faktorcég mint közvetítő (és követeléskezelő) a befolyt összegből saját kölcsönkövetelésének, valamint felszámított kamatának (amit sok esetben - helytelenül - itt is faktordíjnak neveznek) és esetlegesen felszámított kezelési költségének (díjának) levonása után fennmaradó összeget utalja tovább az eladónak.

Az eladó ilyenkor végig követelésként mutatja ki könyveiben a vevővel szembeni követelést, a faktorcégtől kapott kölcsönt pedig tartozásként, a faktorcég által felszámított kamatot és kezelési díjat szintén a faktorcéggel szembeni kötelezettségként és kamatráfordításként, illetve kamatjellegű ráfordításként számolja el. A vevőkövetelést és a faktorcéggel szembeni tartozást beszámítja, majd a fennmaradó vevőkövetelés összegét a faktorcég által átutalt összegben vezeti ki könyveiből. A faktorcégek általában mind a két finanszírozási eljárást faktorálásként említik, de a két gazdasági esemény jogi és számviteli értelemben is különbözik. Valójában a faktorálás alatt a követelés megvásárlását, azaz a Ptk. szerinti engedményezést kell érteni.

Válasz: Kovács Béla 2006. 03.     Azonosító: WE-4342

 

Üdv.Zs 

[tothkornelia69]

Szia WinZol!

Ha van pl. 100.000.- vevőkövetelésed, és ennek csak a felét engedményezed, akkor 50.000.- ft-ot a 311-en a vevővel szembeni köv-ként tartod nyilván, és a másik 50.000.- könyvelődik a 86, 96 ,36 stb számlákra (már ha van olyan cég amely részben is vásárol).

 Ha a vevő időre nem fizeti a tartozását, nálam a faktorcég a finanszírozott napokra kamatot számít fel. Nem fordult még elő, hogy ne folyt volna be a vevőtől az összeg. A faktorcégek körültekintően szoktak eljárni ezt illetően, alaposan megvizsgálják a vevőt.

A faktorálás történhet visszkereseti jog kikötésével, vagy anélkül. Visszkereseti jog kikötésekor, ha az eredeti vevő nem fizet, a faktor visszaköveteli az általa fizetett összeget, tehát vele szemben a követelés megszűnik(368), és  kötelezettséggé változik míg ki nem egyenlítem a tartozásomat. A visszkereseti jog nélküli faktorálások lénygesen többe kerülnek,mert nagyobb a faktor kockázata is. Ha nem fizet a vevő, nem követeli vissza a pénzt.(általában nem is kötik így a szerződést, az előbbi módi alkalmazása a gyakori).

Nem tudom ez a faktor bankszámla mit jelent nálad? Nálunk a társas váll. bankszámláján keresztül bonyolódik az ügylet.Nelly

[BaraMa]

Az elvárt adó (minimumadó) esetében nem mindegy, hogy szabályosan könyveled-e a faktorálást a 86. és 96. főkönyvi számlákon.

Az elvárt adó kiinduló adata az összes bevétel, amibe beleszámít a 96. Egyéb bevételek közé könyvelt összeg is! 

Üdv: