Szia Marcsi! Egy kicsit összetettebb ennél a dolog, minthogy év közben lekönyvelünk mindent a költség számlákra év végén pedig az árbevételt, és a kettő különbsége lesz az eredmény. Ugyanis itt saját termelésű készletekről van szó. Év közben helyesen a költség nemekre (anyag, igénybevett szolgáltatás, bér stb) lekönyveled a számlák alapján a kiadásokat. Év végén (azt írod késztermék nem marad, tehát ennek a leltárértéke=0) viszont ún. mezei leltárt is kell készíteni, ami a befejezetlen termelést mutatja, és itt az 581-gyel szemben vesszük készletre. A mezei leltárba az őszi vetéseket, a tavaszi vetések alá végzett talaj-előkészítést, trágyázást, … soroljuk. Ezek költségei a következő év, vagy évek termelését terhelik.
Ha műtrágya, üzemanyag egyéb anyag is maradt év végén, mérleg fordulónappal leltározni kell és ezt is készletre venni a költségnemmel szemben.
Tehát év közben:
T5 K 3 vagy 4 (gondolom 6-os ,7-es számlaosztályt nem használsz)
Év végén:
T 2 (anyag) K5 (pl. ha maradt felhasználatlan vetőmag, műtrágya stb)
T 2 (befejezetlen termelés) K 581 STKÁV (mezei leltár alapján)
T2 (kész termék) K 581 (letár szerint, ha maradt volna eladatlan áru, de itt most nincs, tehát ezt a tételt nem kell könyvelni)
Az 581, mivel K egyenleg van ennyivel fogja az eredményt javítani tárgyévben, és ez az összeg a következő évet fogja terhelni.
Következő év elején a készleteket vissza kell vezetni (anyag, befejezetlen termelés)
T5 (anyag) K 2 (anyag)
T 581 K 2 (befejezetlen termelés)
T 581 K 2 (kész termék ha volt, de itt kimarad ez a tétel)
(Év végén ugyanúgy mindent, mint előzőben készletre vétel, köv. év elején visszavezetés)
Természetesen az is elképzelhető, hogy ennek ellenére is negatív az eredmény, a tárgyévben felmerült költségeket nem fedezi a bevétel egy rossz termésátlag, kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt. Hozzájárul még az écs is főként ha nagy értékű eszköz állományról van szó.
„SPECIÁLIS MEZŐGAZDASÁGI ELSZÁMOLÁSOK
vissza a kezdő lapra MEZEI LELTÁR
A mezei leltár a mezőgazdaság sajátos befejezetlen termelése: a következő év(ek) növénytermesztésének érdekében felmerült közvetlen költségeket jelenti. Ide tartoznak pl.
- az őszi szántás költségei,
- az őszi vetések költségei,
- az őszi műtrágyázás költségei,
- a szervestrágyázás költségei,
- az évelő pillangósok telepítésének költségei stb.
A felsorolt költségek között vannak olyanok (pl. az őszi gabonavetés költségei), amelyek csak a következő év növénytermesztése érdekében merültek fel, de vannak több évre kiható költségek is (pl. a szervestrágyázás költségei), amelyeket a hatás évei között majd fel kell osztani.
A felsorolt munkáknál felmerült közvetlen költségeket év végén a 2311. Mezei leltár számlára könyveljük (mint a saját termelésű készletek növekedését, hiszen erről van szó) az 581. számlával szemben (azaz aktiváljuk a mezei leltárt: T 2311 - K 581). Év végén tehát a mezei leltár a mérlegben - mint sajátos vagyontárgy - a B.I/2. Befejezetlen termelés és félkész termékek sorban fog szerepelni.
A következő év elején "kiemeljük" a mezei leltárból, azokat a költségeket, amelyek az ezévi termelés érdekében merültek fel (ez lesz a mezei leltár tárgyévi felhasználása: T 581 - K 2311), a későbbi évek növénytermesztése érdekében felmerült költségek pedig a mezei leltárban maradnak.”
Itt találod:
http://www.mtk.nyme.hu/~szampenz/gy/gy12.doc#01000001
Nagyjából ennyi! Üdv:Nelly
Azzal még kiegészítem, hogyan jelenik meg az eredménykimutatásban.
Feltételezem öszzktg A tipúsút készítesz.
Az Ért. nettó árbevétele alatti sorban a Saját.term. készletek állományváltosánál szerepel az 581 egyenlege. Ha év végén K egyenlege van, akkor növeli az eredményt, ebbe a sorba || előjellel írjuk, ha viszont T egyenlege van, akkor viszont csökkenti, tehát - előjellel . Növeli, ha a saját termelésű készletek értéke több, mint év elején,csökkenti, ha a készlet(késztermék, befejeztlen term.)értéke kisebb, mint az év eleji nyitó
