Szia Eszter!
Saját tőke negatív összegének kezelése a kft-knél A gazdasági társaságokról szóló törvény előírásai szerint a saját tőke összegének legalább a jegyzett tőke összegét el kell érnie. Ha ez a feltétel két éven át nem valósul meg, úgy a korlátolt felelősségű társaság választhat az átalakulás, a jegyzett tőke leszállítása, vagy a pótbefizetés között, mert valamit lépnie kell.
A gazdasági társaságokról szóló törvény 61.§-ának (1) bekezdése szerint, ha a gazdasági társaság a Számviteli törvény szerint készített beszámolójának adatai alapján egymást követő két évben nem rendelkezik a társasági formára kötelezően előírt jegyzett tőkének megfelelő összegű saját tőkével, és a társaság tagjai a második év Számviteli törvény szerinti beszámolójának elfogadásától számított három hónapon belül a szükséges saját tőke biztosításáról nem gondoskodnak, a gazdasági társaság köteles elhatározni más gazdasági társasággá történő átalakulását.
A saját tőkének a jegyzett tőke alá csökkenésének következményei
A Társasági törvény 132. §-ának (1) bekezdése azt is előírja, hogy a társasági szerződés feljogosíthatja a korlátolt felelősségű társaság taggyűlését arra, hogy a veszteségek fedezésére pótbefizetési kötelezettséget írjon elő a tagok számára, a pótbefizetés összege azonban az egyes tagok törzsbetétjét nem növeli.
A vállalkozás működése során felhalmozott jelentős veszteséget – a jegyzett tőke összegét több mint két évig el nem érő saját tőkét – a gazdasági társaságokról szóló törvény szerint pótolni kell, mert pótlás hiányában a társaságnak át kell alakulnia olyan társasági formává, ahol a törvény a jegyzett tőke legkisebb összegét nem határozza meg, vagy az olyan mértékű, amelynek a gazdasági társaság az átalakulással eleget tud tenni.
Ez azzal is jár, hogy tartós veszteség esetén a fizetésképtelenség veszélye is fennáll, ami csőd-felszámolási eljáráshoz vezethet.
Amennyiben a fizetésképtelenség nem áll fenn, akkor a társaság választhatja a végelszámolást is, mely természetesen a hitelezői igények kielégítésével jár együtt.
A Gt-ben előírt tőkekövetelménynek évközi saját tőkét érintő korrekciók nélkül is megfelelhet a korlátolt felelősségű társaság az üzleti év végén.
A helyzet megoldásának egyik lehetséges módja, hogy az alapító jelentős összegű kölcsönt biztosít a társaság számára, aminek visszafizetéséről lemond annak érdekében, hogy a társaság pótolni tudja a saját tőke hiányát.
Ennek alkalmazása esetén arra kell figyelni, hogy a tulajdonosi kölcsön elegendő legyen arra, hogy a visszafizetésről történő lemondást követően rendkívüli bevételi tételként elkönyvelt összeggel együtt a mérleg szerinti eredmény figyelembevételével a kft saját tőkéje elérje, vagy meghaladja a jegyzett tőke nagyságát.
Az ehhez kapcsolódó könyvelési tételek a következők:
A tulajdonosi kölcsön elengedése:
1.) A tulajdonosi kölcsön elszámolása a Kft-nél:
T: 38 Elszámolási betét
K: 43, vagy
K: 45
2.) A tulajdonosi kölcsön elengedésének elszámolása a Kft-nél:
T: 43, vagy
T: 45
K: 98 Rendkívüli bevétel.
A saját tőke korrigálása tagi kölcsön nyújtásával
A társasági adóról szóló törvény 7. § (1) ly), illetve az ehhez tartozó (8) bekezdés a, pontja. Ezek alapján az átengedett tagi hitelt a vállalkozás rendkívüli bevételként könyveli ugyan, de csökkentheti vele az TA adóalapját, hisz magánszemély engedte el a társaság kötelezettségét. Tehát nem kell leadózni, az adózás előtti eredményem igaz, hogy e miatt pozitív, de az adóalapom mégis negatív lehet. Így kerül át az elengedett tagi hitel az adózott eredménybe. Ha a saját tőke nagysága lehetővé teszi az osztalék kifizetést, (az elengedett tagi hitel nagyságáig ) 10%-kal kifizethetem.
( Ha a szokásos válallkozói eredményem mínuszos, a rendkívüli eredmény után, az adózás utáni eredményem úgyis kisebb lesz mint az elengedett tagi hitel. Más tényezőt a példa kedvéért most nem vettem figyelembe.) Ha mínuszos a saját tőkém, a pozitív mérleg szerinti eredmény feljavíthatja akár a jegyzett tőkére is a saját tőkémet, ami a következő évek osztalékfizetésénél, egy pénzintézeti hitelnél már jól jöhet. Nem volt tőkeemelés, az évem lehet, hogy veszteséges volt, mégis jelentősen javítottam (visszapótoltam) a saját tőkémet. Nem mellékes az a tény sem, hogy ha ilyenmód legállissá tettem a tagi kölcsönt, eltünt a kötelezettségeim közül, és talán nem kérdezi meg senki miből is került ez befizetésre. Szerintem ez eddig is így működött, a mostani módosítás csak a kedvezményes adókulcsot hozta be, azért, hogy a tulajdonosok ne adó és járulék nélkül vegyék vissza a kölcsönt, így vannak érdekelté téve osztalék felvételére. Ezáltal az állam is bevételhez juthat, és én is jól jártam a lehetőségekhez képest.
