Szia Meli!
A köv. engedményezés úgy valósulna meg ebben a helyzetben, ha az eredeti követelés jogosultja a spanyol cég követelését engedményezi a Kht-ra, ellenérték fejében, vagy akár ingyen. Előbbire az adásvétel, utóbbira pedig az ajándékozás szabályai lennének irányadónak, így rendelkezik a PTK. Ezt követően az eredeti vevő (a kft) az egyesülettel kell, hogy elszámoljon. Az eredeti követelés jogosultja (engedményező) és a követelés vásárlója (engedményes) között kell az engedményezi szerződésnek létrejönnie. Az engedményezéshez nem szükséges a kötelezett (eredeti vevő) hozzájárulása, de az engedményezés tényéről értesíteni kell. A kötelezett az értesítésig az engedményezőnek, azt követően már csak az engedményesnek (mint új jogosultnak) teljesíthet. De itt nem erről van szó. Szerintem ez tartozásátvállalásnak, vagy ajándékozásnak minősül, ha a kft az alapítványnak nem téríti meg a helyette kiegyenlített tartozást. (utóbbi esetben illetékkötelezettség terheli ha jól gondolom). A Ptk így határozza meg a tartozásátvállalást:
„A tartozásátvállalás a kötelezett személyében bekövetkező alanyváltozást eredményezhet, ha a kötelezett és a tartozásátvállaló ez irányú megállapodásához a jogosult is hozzájárult. A jogosult számára ugyanis nem közömbös az új kötelezett fizetőképessége és fizetési készsége sem. Ha a jogosult megtagadja a hozzájárulást, a tartozásátvállaló nem lép a kötelezett helyébe, de akkor is köteles megállapodásuk alapján a kötelezettet olyan helyzetbe hozni, hogy az az esedékességkor teljesíteni tudjon. Jogosulti hozzájárulás esetén a tartozásátvállaló a kötelezett helyébe lép, őt terheli annak minden kötelezettsége, de megilletik mindazok a jogok is, amelyek a kötelezettet a jogosulttal szemben megillették.”
Tartozás átvállalás esetében ha az ellentételezés nélkül történik, véleményem szerint az elszámolás ahhoz hasonló, mint amikor elengedett követelést(Kht részéről) és elengedett kötelezettséget (kft esetében) könyvelünk. Előbbinél rendkívüli ráfordítás, utóbbinál rendkívüli eredmény lesz, és adóalap korrekció is jelentkezik a társasági adóbevallásnál.
Mindenképpen szükségesnek tartom írásbeli megállapodást kötni, mert ez így semmiképpen sem jó.
A könyvviteli elszámolásán még gondolkodom, hogyan lehetne ezt naplófőkönyvben megoldani. Hátha valakinek még további ötletei támadnak ezzel kapcsolatosan.Üdv:Nelly