Sziasztok!
Tudja-e valaki hogy lehet-e tagi kölcsönt kompenzálni a tag vevői követelésével, kompenzáló levél alapján?
Köszi
Meli
Sziasztok!
Tudja-e valaki hogy lehet-e tagi kölcsönt kompenzálni a tag vevői követelésével, kompenzáló levél alapján?
Köszi
Meli
Szia Meli!
Arra gondolsz, hogy a cég tagi kölcsönt nyújtott a tagnak, a tag felé fizetendő vevő követelése van, és hogy az adott kölcsön beszámítható e a tag felé fennálló vevői követelésbe?
Üdv.: Szilvi
Szia Szilvi!
Pontosítok. A tag adott a cégnek tagi kölcsönt és a cégnek van egy vevői követelése tőle.
Tulajdonképpen azért lenne szükségünk, ha lehet a kompenzálásra, hogy a pénztári bejelentési kötelezettségeket és/vagy a banki költségeket elkerüljük, mert elég magas összegről van szó.
Tagi kölcsönt kapott a cég: 384-476
Számlát adott a cég a tag felé /másik ügylet/: 311-9,467
Kompenzálás: 4761-3899, 3899-311, > ezt lehet-e?
illetve ha lesz minimális maradék akkor 381/384-311
Köszi
Meli
Szia Meli!
Elegengedett kötelezettségről van szó: T476 -K 989. A tag elengedte a cég felé fennálló követelését. Szerintem ez az igazán jó eljárás.
A másik variácó a kompenzálással kapcsolatban igaz, hogy nem kell most bejelenteni, hogy 5 millió forint feletti kifizetés történt, de azt a kockázatot fel kell vállani, hogy később, ha netán ellenőrzést kap a cég, és ezt kiszúrja, biztos, hogy "csemegézni" fognak rajta.
Ez esetben, így könyvelném a számlát: T476-K911-K467
Szerintem várjuk meg, hogy más is hozzá szól -e ehhez a dologhoz, mert talán van más vélemény is.
Üdv.: Szilvi
Szia Szilvi!
Ez szerintem egyáltalán nem elengedett kötelezettség, mert akkor ott nem történik kifizetés.
Itt történik. Normál esetben 384-311, 384/381-476
Egyébként amikor a számlát könyveltem, akkor még nem tudtam, hogy kompenzálva lenne a tagi kölcsönnel és akkor azt vevői követelésként könyveltem.
Csak plusz dolgoktól szeretnénk megszabadulni bank ktg, bejelentési kötelezettség kp forgalom miatt. De itt nem lesz/lenne pénzforgalom.
Amire konkrétan kíváncsi lennék hogy van-e valahol olyan törvény, előírás..stb amely meghatározza, hogy a kompenzálni kivánandóak közé milyen tételeket lehet besorolni, mert én sehol nem találtam erre vonatkozó jogszabályokat, magyarázatokat.
Az egy általános dolog, hogy kompenzálni lehet vevőt a szállítóval, ha azonos a partner, (szállítói köttelezettséget vevői követeléssel) de uezt lehet-e tagi kölcsön és vevővi követeléssel ha a partner azonos?
Köszi
Meli
Szia Meli!
A Ptk. 296 § szerinti beszámítás módszere alapján kell írni egy nyilatkozatot: X.Y. cég, mint kötelezett nyilatkozik az X.Y tag jogosultnak, hogy a maga kötelezettségét nem teljesíti (vagyis a tagi kölcsön visszafizetését nem teljesíti), viszont az X.Y tag, mint jogosult .......Ft értékű tartozását (vevői számla) nem követeli.
Így a tagi kölcsönnek megfelelő összegű kimutatott kötelezettségbe a keletkezett követelést (vevő számla) be lehet számítani, a különbözetet pedig pénzügyileg rendezni kell.
Üdv.: Szilvi
Köszi a segítséget!
Meli
Szilvi hozzászólását annyiban egészíteném ki, hogy a tagi kölcsönt csak akkor lehet tartozással szemben kompenzálni, ha a kölcsönt nem meghatározott célra nyújtották. Ha a szerződésben nncs semmi erre irányuló kikötés, akkor rendben van a dolog.
Ptk. 296.§ (1) A kötelezett a jogosulttal szemben fennálló egynemû és lejárt követelését - ha jogszabály kivételt nem tesz - a jogosulthoz intézett vagy a bírósági eljárás során tett nyilatkozattal tartozásába beszámíthatja.
(2) A beszámítás erejéig a kötelezettségek megszûnnek.
Ptk. 297.§ (1) Beszámításnak nincs helye olyan szolgáltatással szemben, amelyet megállapodás alapján meghatározott célra kell fordítani,
beszámításra a követelés és ellenkövetelés egyneműségének hiánya miatt nem kerülhet sor, ha a dologi jogi igénnyel szembeállított ellenkövetelés kötelmi jogi igény [Ptk. 296. § (1) bek.].
A Te esetedben a tagi kölcsönkövetelés és a szállítói tartozás egynemű követelés, hiszen mindkettő kötelmi jogi igény. Ha például haszonélvezeti jogot adtál volna el annak a cégnek, akinek tartozol, akkor nem lehetne a beszámítás lehetőségével élni, mert a haszonélvezeti jog nem kötelmi jog, hanem dologi jog. Ezért az egynemű követelés kritériuma nem állna fenn.
Felhívom még a figyelmedet arra, hogy csak lejárt követelés esetében van mód a beszámításra!
Szia!
Nagyon köszi a kiegészítést, és a plusz infokat.
Szia!
Imeli!
Nagyon szívesen. Nekünk laikusoknak megtévesztő az egynemű követelés kifejezés.
Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 10 vendég