Bt. kültag kiválásakor járó összeg meghatározása

[mifer2]

Bt. kültag kiválásakor el kell számolni vele a tagsági jogviszonya megszűnésének napján. Pontosan ez azt jelenti, hogy azzal a naptári nappal kell készíteni eredménykimutatást és mérleget, majd a tulajdoni hányada alapján meghatározni a neki járó összeget? Az így maghatározott saját tőke összegét csökkentem a jegyzett tőke összegével és a kültagra eső rész amit meg kell kapnia a tulajdoni hányada alapján (|| a jegyzett tőkéből a vagyoni betétje)? És ez a ráeső rész módosítható a kötelezettségekkel illetve a követelésekkel? Jogszabályi hivatkozást is tudnátok adni hozzá?

[validitas]

Szia!

Az alábbi segítséget találtam, talán hasznát tudod venni:

92/2003. Számviteli kérdés

Hogyan kell elszámolni a betéti társaságból kilépő taggal, ha a társaság él az értékhelyesbítés elkülönített kimutatásának lehetőségével?

A gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény szerint a társaságból kilépő taggal a kilépés időpontjában fennálló vagyoni állapot szerint kell elszámolni, és járandóságát - eltérő megállapodás hiányában - pénzben kell kifizetni.

A „kilépés időpontjában fennálló vagyoni állapot” szerinti elszámolás a ténylegesen realizált saját vagyon értékének a kilépő tag tőkebefektetésével arányos meghatározását jelenti, azaz évközi kiválás esetén az időarányos jövedelem arányos részére is igényt tarthat a vállalkozásból kiváló tag. Nem befolyásolja a kifizethető összeg nagyságát az, hogy a vállalkozás a kilépés időpontjában rendelkezik-e a szükséges pénzösszeggel (akár a felhalmozott jövedelméből, akár az egyidejűleg belépő új tagok befizetéseiből) vagy a járandóság kifizetéshez kölcsönt kell felvennie.

A tag kilépése nem veszélyeztetheti a vállalkozás folytatását, ezért a kilépő tag csak a rá jutó jegyzett tőkéből, illetve a szabad, jegyzett tőkén felüli tőkéből részesedhet, azaz sem a lekötött tartalék, sem az értékelési tartalék közvetlenül nem vehető figyelembe a tőkekivonás összegének kiszámításakor. A lekötött tartalék képzése a szabad rendelkezésű sajáttőke-elemekből történő átcsoportosítást jelent abból a célból, hogy az előre látható kiadások fedezetét a tagok ne vonhassák el. Az értékelési tartalék a befektetett eszközök becsléseken alapuló - a piac által még el nem ismert, így az eredményben még nem realizált - értékhelyesbítésének forrása. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 39. §-ának (1) bekezdése szerint: „Az értékelési tartalék terhére a saját tőke más elemeit nem lehet kiegészíteni, annak terhére kötelezettség nem teljesíthető.”

Ha a tag kilépésében a vállalkozás többi tulajdonosa is érdekelt, akkor előfordulhat, hogy a kilépés időpontjára számított járandóságánál többet („lelépési díjat”) is hajlandóak neki fizetni. Ez a többlet végleges pénzeszközátadásnak vagy térítés nélküli eszközátadásnak minősül.

[2000. évi C. törvény 39. § (1)]

Közbenső mérleget kell készítened, mert a kilépés időpontjában fennálló vagyoni állapotot csak úgy lehet kimutatni.

Üdv: Böbe

[validitas]

Az előbbi cikkhez annyit, hogy a gazd.társaságokról szóló tv. megváltozott, a 2006.évi IV. tv. az érvényes, az alábbi paragrafusai szólnak a tag kilépéséről:

102. § (1) A társaságtól megváló taggal - a társasági részesedését átruházó tag kivételével - a tagsági jogviszonya megszűnésének időpontjában fennálló állapot szerint kell elszámolni.

(2) A társaságtól megváló tagot - a társaság és a tag eltérő megállapodásának hiányában - a társaság saját tőkéjéből akkora hányadrész illeti meg, amilyen mértékben a vagyoni hozzájárulása viszonyult a társaság jegyzett tőkéjéhez.

(3) A társaság saját tőkéjéből a társaságtól megváló tagot megillető arányos rész kiszámításánál - eltérő megállapodás hiányában - a forgalmi értéket kell irányadónak tekinteni.

(4) A (3) bekezdés szerinti forgalmi érték megállapítható a számított saját tőke alapján is. A számított saját tőke meghatározása során a társaság a könyveiben értékkel kimutatott eszközeit és kötelezettségeit (ideértve a céltartalékokat és az időbeli elhatárolásokat is) átértékelheti, a könyveiben értékkel nem szereplő, a számviteli törvény 23. §-a szerinti feltételeknek megfelelő eszközöket és a társaságot terhelő kötelezettségeket figyelembe veheti.

(5) A társaságtól megváló tag követelését - a társaság és a tag eltérő megállapodásának hiányában - a tagsági jogviszony megszűnésétől számított három hónapon belül pénzben kell kifizetni.

 

[mifer2]

Köszönöm a gyors hozzászólást Böbe!

 A Gt-ből idézett paragrafus alapján a forgalmi értéket kell irányadónak tekinteni. Állapítottatok már meg forgalmi értéket vagyoni állapot meghatározásához? Akkor ez azt jelenti hogy ha az eszközömet felértékelem (piaci érték nagyobb, mint a könyv szerinti érték), akkor a saját tőke részt ezzel megnövelem (az értékhelyesbítést nem könyvelem, mert az előző adóév végén nem tettem meg). Akkor viszont többet fizetek ki a kiváló tagnak, mint ami jár neki? És az neki egyéb jövedelem? És ha nem felértékelést feltételezek (hanem a könyv szer. érték magasabb, mint a piaci érték), akkor fordítva műkődik? (ért. veszt. elszámolása) kevesebbet kap a kilépő tag. Mi alapján állapítom meg a piaci értéket? Én vagy könyvvizsgáló (közbenső mérleg). És ez biztos, hogy mindig a fennálló állapot szerinti vagyont mutatja? Kérnék tőletek hozzászólásokat a forgalmi érték meghatározásához.

mifer2 

 

[validitas]

Szia! Ilyen forgalmi érték meghatározásához még nem volt "szerencsém", de az idézetben ott szerepel az " eltérő megállapodás hiányában", azaz a forgalmi értéktől eltérően is meg lehet állapodni a kilépő taggal. Pl. könyv szerinti x összeg, de kap még +10%-ot, mert úgy reálisabb az érték. A könyvvizsgáló segítségét, tanácsád kérd, ha lehetséges.

Üdv: Böbe 

[Rocco221]

Nekem is volna egy kérdésem.

Nagyon sok hasznos információt találtam az oldalon, azonban mégsem világos pontosan hogy mekkora összeg illeti meg a kilépő kültagot.

Ebben szeretnék segítséget kérni. A helyzet a következő. Bt.nek van 1 kül- és 1 beltagja, mindketten 50%-os részesedéssel. Bt. kültag kivált, a Bt. könyvbeni értéke kb. 20M Ft, (ami szinte teljes egészében ingatlanokban áll.) A bt. alapításakor a tagok 10-10 ezer forintot tettek be, (így a mostani 20 M Ft szinte teljes egészében nyereségből származik.) A kültag követelése ez alapján 10 M Ft. Kérdésem az lenne, hogy a nyereség utáni adót a Bt. köteles-e megfizetni, vagy az a kilépő kültagnak járó 10 M Ft-ból kerül levonásra?

2. ebben a konkrét esetben mekkora összegre tarthat igényt a kilépő kültag?

3. Ha a kültag követelésének teljesítése ingatlanban történik, annak milyen adóvonzatai lehetnek, és mindez ki számára?

 Előre is köszönöm a segítséget:

Nagy Sándor