Utólag visszafizetendő, elengedett tartozás

[mazsi5]

Sziasztok!

A segítségeteket kérném. 2011.július elején egy Kft-nek a Kft. egyik tulajdonosa, aki szintén egy Kft... beruházási számlatartozásból elengedett 3 milliót.. 2011-től ez az elengedett tartozás a passzív időbeli elhatárolások között, halasztott bevételként szerepelt a nyilvántartásokban és a mérlegben.

A tartozást elengedő cég 2012.decemberben felszámolás alá került.. a felszámoló pedig pert indított a az elengedő Kft. ügyvezetője, valamint a mi cégünk ellen, akinek elengedték a tartozását az elengedő cég felszámolásának kezdetét megelőző másfél évvel azelőtt.

Mindegy, hogy miért.. (hogy a felperes által közölt hamis dátumokkal,stb. nem valós indokok, cégünk ügyvédi képviseletének hiánya) az a bírósági végzés született, hogy egyetemlegesen kötelezi a bíróság a tartozást elengedő cég ügyvezető magánszemélyt és a mi cégünket, mint az x.y. magánszemély "társát", II.rendű alperest, hogy a 2011. július elején elengedett tartozás 3 milliót fizesse meg az "elengedő" felszámolás alatti cégnek, plusz egyetemlegesen fizessenek ügyvédi díjat, perköltséget,stb...

Az, hogy ezen kötelezettség a cégünk vonatkozásában jogerőre emelkedett 2013.december elején, azt most mondta ki végzésben a törvényszék 2014.márciusban.

Az egyetemleges kötelezés azt jelenti, hogy bármelyik kötelezetten végrehajtható..

És amiben a segítségeteket kérném:

Az biztos, hogy a jogerőre emelkedés napjával ezt könyvelnem kellene a II.rendű alperes cégnél..

Kérdésem: 1.) Meg kell-e szüntetnem a korábban elengedett tartozásból eredő passzív elhatárolás halasztott bevételt.. mivel visszafizetendővé vált? És ha meg kell szüntetni, akkor mi a helyes könyvviteli elszámolása?

A számviteli törvényben csak a fejlesztési támogatásként kapott halasztott bevételből visszafizetendő tételre vonatkozóan van rendelkezés.., hogy az utóbb visszafizetendő összeget a halasztott bevételből ki kell vezetni...
halasztott bevétel 48.. T / 98... rendkívüli bevétel K
a visszafizetés pedig 88..T rendkívüli ráfordítás / .... bank K

Itt viszont nem kapott fejlesztési támogatásból eredt a halasztott bevétel.., hanem beruházási szállítói tartozás részbeni elengedéséből..

Egyszerű megoldás lenne, ha simán a halasztott bevétellel szemben a rövid lejáratú kötelezettségre kerülne ez az utóbb visszafizetendővé vált, korábban elengedett szállítói tartozás.. DE már kb. két hete minden nap a helyes elszámolás után kutatok., de nem találok választ..

Egy könyvvizsgálóval beszéltem.., aki azt tanácsolta, hogy a jogerőre emelkedés napjára.. a halasztott bevétellel szemben rendkívüli bevétel... 3 millió
és egyben a fizetési kötelezettség: rendkívüli ráfordítás T/ rövid lejáratú kötelezettség K

Ha a rendkívüli bevétellel szemben kell kivezetnem az utóbb visszafizetendő, addig halasztott bevételen szereplő összeget, akkor a minimum társasági adóalap miatt társasági adót is kell fizetnie a cégnek, amit egyébként nem kellene.

Nagyon számítok a segítségetekre.. Üdv.

[Tulipan69]

Nem tudom biztosan a megoldást, csak gondolkozom.
1)Mivel bizonyos idő eltelt, a halasztott bevételből valamennyi az elszámolt écs-vel szembe feloldásra kellett hogy kerüljön. Emiatt felmerül bennem, hogy a feloldott rész és a még mindig elhatárolt rész könyvelése eltérhet.
2)Kimondta-e a bíróság, hogy az elengedésre vonatkozó megállapodás semmis, Vagy pedig egy kvázi kártérítésként írta elő a tartozást?
Mert ha az elengedés maradt, ez pedig egy kártérítés, akkor itt tulajdonképpen egy új kötelezettség keletkezett. Ebben az esetben könnyebb a dolgod, mert a halasztott bevételt az eddigiek szerint oldod fel az écs elszámolással azonos arányban, a kártérítést pedig könyveled "saját jogán".
Segít ez valamit?

[mazsi5]

Köszönöm, hogy foglalkozol a gondommal.. (már pereg a hajam) ..

Bennem és kavarog a gondolat..., hogy a bírósági meghagyásban nem az szerepel, hogy semmis az elengedés, hanem, hogy az elengedő cég ügyvezető x.y. személy (I.rendű) és a "Társa" az a cég, amit én könyvelek (II.rendű) (aki egyébként nem társa .x.y. magánszemélynek, de ez már mindegy is.. a cég, amit könyvelek "töketlen volt, nem volt jelen az első tárgyaláson, ahol a bírósági meghagyást hozták a bírósági jegyzőkönyvben, az x.y. magánszemély az ellentmondást adott be.. ezért volt 2014.márciusban is egy tárgyalás, ahol meg kötelező volt a jogi képviselet, s ahová az általam könyvelt cég ügyvezetője ment el, jogi képviselő nélkül --

mondván, hogy a bíróság nem dönthet a "felszámoló" felperes által megadott hamis adatok alapján, hiszen az elengedő cég ellen az elengedést követő több, mint másfél év múlva indult felszámolási eljárás, s a "mi cégünk"-nek fogalma sem volt arról az elengedéskor, hogy az elengedő cég fizetésképtelenségi helyzetben lenne..

tehát teljesen egyértelmű, hogy a felszámoló által hivatkozott Csőd.tv.40.§.(1) a) pontja nem áll meg: ebben az áll, hogy a felszámoló keresettel megtámadhatja a felszámolás elrendelő végzés közzétételének időpontjától számított egy éven túl is... " a felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelem bíróságra történő beérkezése napját megelőző öt éven belül és azt követően megkötött, az adós vagyonának csökkenését eredményező szerződését vagy más jognyilatkozatát, ha az adós szándéka a hitelező vagy hitelezők kijátszására irányult ÉS A MÁSIK FÉL ERRŐL A SZÁNDÉKRÓL TUDOTT VAGY TUDNIA KELLETT"

A problémát fokozza, hogy a "mi cégünk" esetében az első tárgyaláson hozott bírósági meghagyás - ellentmondás hiányában - jogerőre emelkedett 2013.decemberben... az elengedő cég ügyvezetője (I.rendű) esetében - mivel az ellentmondását nem fogadták el érdeminek, ezért az ő esetében 2014.márciusban helyben hagyták a korábbi meghagyást.. Pontosan azt, amit nekünk.. miszerint EGYETEMLEGESEN vagyunk kötelesek fizetni az felszámolás alá került cég részére pont annyi összeget, amennyi 2011-ben az elengedett követelése volt a 2012-ben felszámolás alá került cégnek.. továbbá minden más (per,ügyvédi költségek megfizetése államnak,stb.) az is egyetemleges meghagyás.

Ami számlából 2011-ben volt az elengedés, az akkor is és még most is befejezetlen beruházás.. meg, ha a a felszámolás alá került (nem többségi) tulajdonos képviseletében eljáró felszámoló tovább lehetetleníti a cég (részben az ő cége) működését, akkor ebből a több éve folyamatban lévő nagy beruházásból lehet, hogy nem is lesz semmi... pláne, hogy a bírósági meghagyásra hivatkozva felszámolással fenyegetőzik.., de, mint "tulajdonos" mindentől elzárkózik, a céget lebénítja..

Tehát lehetséges, hogy marad a halasztott bevétel..2013.beszámolóban, de mindenképpen elő kell írni ráfordításként (rendes, vagy rendkívüli?? én a rendkívüli mellett voksolnék) ezt a bizonyos 3 milliót.. a többi járulékos (per,stb.) kötelezettségeket pedig egyéb ráfordításként... függetlenül attól, hogy a bírósági meghagyás az egyetemleges.. tehát éppúgy kötelezett az x.y. magánszemély (elengedő cég volt ügyvezetője), mint a "mi cégünk"....

Mivel ez a résztulajdonos nevében eljáró felszámoló könyvvizsgáló,jogász,adószakértő is a papírjai szerint.., valamint úgy érzem ennek a bírósági meghagyásnak a minden oldalról védhető elszámolásával kapcsolatban nem vagyok biztos a dolgomban,.. fogom kérni a céget, hogy vegyen igénybe egy könyvvizsgálót/könyvszakértőt..

ha csak itt a fórumtársaim segítségével nem jutok közelebb a megvilágosodáshoz.

Egyébként igen segítettél.., mert ez a gondolat engem is foglalkoztat, de elbizonytalanít a "külső" könyvvizsgáló tanácsa, valamint az, hogy ilyesmivel, még nem találkoztam, hogy egy magánszemélyt és a céget egyetemlegesen kötelezzenek..

Bennem már az is felmerült, hogy esetleg elszámolni ráfordításként és időbelileg elhatárolni.. aktív ..halasztott ráfordításként... mivel erre egyetemlegesen vagyunk kötelezve, s ha ez a cég elszámolja az összes bírósági meghagyást, azt is amit az I.r.alperes ellenmondása miatt még a második tárgyalás okán még x ezer forint ügyvédi díj megtérítéseként kiszabtak, mivel az I.alperes ellenmondását nem találták érdeminek.. ott is egyetemleges a kötelezés….
Ez olyan, mintha ellentételezés nélkül az I.rendű alperes tartozását a II.rendű (teljesen vétlen és jóhiszemű, de béna) alperes ingyenesen átvállalná?! , de még sem a klasszikus ellentételezés nélküli tartozás átvállalás, amit az sztv.(33.§.) a halasztott ráfordításnál említ.. De nem írhatok elő mondjuk 50% ..várható bevételt/követelést sem, mert az nem biztos, stb… legfeljebb mérlegen kívüli, függő követelés lehetne…,de az meg ...,

Az I.rendű alperessel a cég biztosan nem tárgyal, hogy ki mennyit vállal a kötelezettségből..mert már az elengedéskor sem volt felhőtlen a viszony, 2012.júliustól meg már el is durvult a tulajdonos társak képviselői közötti viszony.

Tehát, ha a „mi cégünkön” hajtják be a bírósági meghagyást előbb.., akkor lehet, hogy csak pereskedés útján lehetne valamit megszerezni a másik egyetemleges kötelezettől.. ráadásul sehol, semmit nem találok arra vonatkozóan, hogy ha egyetemleges a kötelezés, akkor az esetleg egyenlő arány-e… és akkor az elszámolásra kerülő ráfordítás 50%-a lenne elhatárolható halasztott ráfordításként… vagy, vagy…..

De időm meg nem sok van, mert áprilisban a beszámolónak össze kell állnia az előző évre és ez a tetves bírósági egyetemleges meghagyás jogerős ránk nézve 2013.decemberben..

Már bele vagyok hülyülve..

[Szávay Viki]

Én is túrtam a netet, szakkönyveket, szaklapokat, de ilyen esetre én sem találtam konkrét választ. Csak a fejlesztésit írják. Annyit tudok segíteni Neked, hogy ha megfogalmazod a kérdést és elküldöd e-mailben, beküldöm a Számviteli Levelek-hez, viszonylag elég gyorsan szoktak válaszolni.

[mazsi5]

Kedves Viki! Köszönöm neked is... de úgy döntöttem feladom, nem hiányzik még egy agyvérzés.

Már vagy 25-ször elolvastam a törvényszéki/bírósági jegyzőkönyvet... abban a bíró indoklásánál szerepel olyan kifejezés, hogy vissza kell fizetni a 3 millió.... ha visszafizetés, meg a csőd.tv. 40.§.(1)a.) a hivatkozás, ami alapján a mi cégünk biztos, hogy vétlen, - de az mindegy már - akkor elméletileg az elengedés jognyilatkozatnak kellene semmisnek lenni.., hiszen az lett megtámadva a cstv.-re hivatkozva..

azóta rátaláltam, hogy az egyetemleges kötelezés terheit véglegesen azonos arányban kellene viselni, jelen esetben 50-50%.. tehát az sem lenne helyes, ha ráfordításként kerülne elszámolásra a teljes összeg, a halasztott bevétel meg maradna, ahol van.. az se lenne helyes, ha csak 50%-ban lenne ráfordításként elszámolva, mert akár a teljes összeg végrehajtó rajtunk.. és még van nagyon sok ötletem, amibe én magam azonnal bele is tudok kötni ..

úgy döntöttem kérjen fel a cég szakértőt.., aki a bírósági jegyzőkönyvet is áttanulmányozva,stb... ad egy "felelős" szakértői véleményt/tanácsot az adott eset helyes elszámolására vonatkozón.. nem vagyok jogász, se szakértő..---- nem vállalom be .

Üdv.