Adófórum

Adózási és számviteli információk

Követelés vásárlásának könyvelése

Számvitel

Követelés vásárlásának könyvelése

HozzászólásSzerző: fulopgy » csüt. jan. 01, 1970 1:00 am

"A "cég eladja a "B "cégtől származó követelését a "C "cégnek 35000 e Ft értékben. Ezt követően az "A " cég elengedi a "C" cég felé fennálló követelését. Hogyan könyvelem le? Köszi  Gyf.

fulopgy
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:13 am

Követelés vásárlásának könyvelése

HozzászólásSzerző: potoczki » csüt. jún. 14, 2007 5:21 pm

Szia , GYf , ezt találtam Neked Ruszin Zsolttól: 

 

"Az engedményezés könyvelése (szokásos számlatükör szerint):
a) az engedményezőnél (a követelés eladójánál, mint a követelés eredeti tulajdonosánál):
az engedményezés fejében kapott ellenérték (számla alapján)
T 36 - K 96
az engedményezett követelések szerződés (könyv) szerinti értékének kivezetése
T 86 - K 31
az engedményezés fejében kapott összeg kiegyenlítése
T 38 - K 36
b) az engedményezettnél (a követelés vevőjénél)
az engedményezéssel átvett követelések állományba vétele (számla alapján)
T 36 - K 45
az engedményezés ellenértékének kiegyenlítése
T 45 - K 38
az engedményezett követelés értékesítésekor (behajtásakor), ha az nyereséges
T 38 - K 36
K 97
az engedményezett követelés értékesítésekor (behajtásakor), ha az veszteséges
T 38 - K 36
T 87

Ruszin Zsolt"

remélem ez segít , üdv , Viki 

potoczki
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:15 am

Követelés vásárlásának könyvelése

HozzászólásSzerző: madora100 » csüt. jún. 14, 2007 6:33 pm

Számviteli Levelekből idézek:

A követelés értékesítését (faktorálását) a Ptk. szerinti engedményezés szabályaival kell megalapozni. (Lásd a Ptk. 328-331. §-ait!)

A jogosult követelését (az értékesítést végző, a szolgáltatást nyújtó a vevővel szembeni elfogadott, elismert követelését) szerződéssel másra átruházhatja. Az engedményezésről a kötelezettet (az adóst, a vevőt) értesíteni kell azért, hogy a kötelezett (a vevő) az értesítés után csak az új jogosultnak (az engedményesnek, a szállító, a szolgáltató helyébe lépett engedményesnek) teljesíthet. A kötelezettet az engedményezőnek kell értesítenie. Az engedményezéssel az engedményes a régi jogosult helyébe lép, és átszállnak rá a követelést biztosító zálogjogból és kezességből eredő jogok is.

A kötelezettet (az adóst, a vevőt) nem kell értesíteni az engedményező és az engedményes közötti szerződés azon részéről, hogy a követelés ellenérték fejében (és mennyiért), illetve ingyenesen kerül-e át az engedményeshez.

A Ptk. szerint az ellenérték fejében történő engedményezésre az adásvétel, az ingyenes engedményezésre az ajándékozás szabályait kell alkalmazni.

Ha a követelés engedményezése ellenérték fejében történik, akkor a követelésértékesítés számviteli elszámolási előírásait kell alkalmazni. A követelés értékvesztéssel csökkentett bekerülési értékét (könyv szerinti értékét) az Szt. 81. §-a (3) bekezdésének f) pontja alapján az egyéb ráfordítások között kell elszámolni. (Könyvelési tételek: az elszámolt értékvesztés átvezetése: T 315 - K 311 és a könyv szerinti érték egyéb ráfordításkénti elszámolása: T 862 - K 311.) A követelés eladási árát (az engedményes által elismert értékét) az Szt. 77. §-a (3) bekezdésének d) pontja alapján az egyéb bevételek között kell kimutatni a követelés átruházásakor. (Könyvelési tétel: T 368 - K 962.) A követelés eladási ára és könyv szerinti értéke közötti különbözet a követelésértékesítés nyeresége, illetve vesztesége, azzal a társasági adó alapjának megállapítása során az adózás előtti eredményt nem kell korrigálni (feltételezve, hogy az értékesítés a követelés várható kiegyenlítési összegét közelítő értéken, és nem aránytalanul alacsony értéken történt).

Ha a követelés engedményezése ingyenesen történt, akkor az Szt. hatálya alá tartozó vagy egyéni vállalkozó részére történő átadáskor az eszközök térítés nélküli átadásának szabályai szerint a könyv szerinti értéket rendkívüli ráfordításként kell elszámolni (T 315 - K 311 és T 8891 - K 311). Amennyiben természetes személy részére történik az átadás, a könyv szerinti értéket természetbeni juttatásként kell a személyi jellegű egyéb kifizetések között elszámolni (T 559 - K 311 és T 315 - K 311). Térítés nélküli átadás esetén a könyv szerinti értékkel a Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdésének n) pontja alapján növelni kell az adózás előtti eredményt. Természetbeni juttatásnál pedig az Szja-tv. vonatkozó rendelkezéseit és az ahhoz kapcsolódó egyéb törvényi előírásokat kell alkalmazni.

A követelés értékesítésekor a korábban elszámolt értékvesztést nem szabad - az értékesítéshez kapcsolódóan - visszaírni, még akkor sem, ha a könyv szerinti értéknél magasabb az eladási ár. [A követeléseknél az értékvesztés elszámolása, illetve az elszámolt értékvesztés visszaírása, a mérlegfordulónaphoz kapcsolódó értékelés az Szt. 55. §-ának (1) és (3) bekezdése alapján.] A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének n) pontja 2004. január 1-jétől ad arra lehetőséget, amennyiben a követelés átruházásakor az átruházás révén a követelés könyv szerinti értékét meghaladó a bevétel összege, az csökkenti az adózás előtti eredményt, de legfeljebb a korábban elszámolt értékvesztésnek az adóalap megállapításánál figyelembe vett összegével (ha azt behajthatatlanság miatt még nem érvényesítették adóalapot csökkentő tételként).

A követelések engedményezésekor a szerződésben rögzítik azt, ha az engedményes a vételárnál többet tud érvényesíteni, akkor a vételárat meghaladó összeget részben vagy teljes egészében adja át az engedményezőnek, illetve ha indokolható módon nem tudja még a vételárat sem érvényesíteni, akkor az engedményező a különbözetet részben vagy egészen megtéríti. Természetesen, az ilyen módon történő pénzeszközátadásokat a véglegesen átadott-átvett pénzeszközök elszámolási szabályai szerint a rendkívüli ráfordítások, illetve rendkívüli bevételek között kell kimutatni, és alkalmazni kell a Tao-tv. vonatkozó rendelkezéseit is az adóalap megállapítása során.

madora100
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:11 am

Követelés vásárlásának könyvelése

HozzászólásSzerző: stamasi » pén. jún. 15, 2007 6:48 pm

Szia Gyf!

"A" cégnél, mint engedményezőnél (követelés eladója) a könyvelés:

- a követelés könyv szerinti értékének kivezetése T862-K31-36

- az engedményes (követelés vásárlója) által elismert érték elszámolása  T368-K962

- elengedett követelés elszámolása  T8893-K368

"C" cégnél, mint engedményesnél (követelés vásárlója) a könyvelés:

- engedményezett követelés szerződés, megállapodás szerinti értékének elszámolása  T365-K479

- az eredeti követelés kiegyenlítésére az adós által ("B") fizetett összeg  T38-K365

- az eredeti követelés kiegyenlítésére kapott összeg és a vásárolt követelés kimutatott ellenértéke közötti különbözet elszámolása:

ha a kapott összeg nagyobb, mint a kimutatott ellenérték  T365-K978

ha a kapott összeg kisebb, mint a kimutatott ellenérték  T878-K365

-elengedett követelés T479-K97

Hát szerintem így kell könyvelni.

Üdv. stamasi

stamasi
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:12 am

Követelés vásárlásának könyvelése

HozzászólásSzerző: Napraforgó » szer. jún. 20, 2007 8:00 pm

Sziasztok! Nagyon érdekes téma. Tegnap már nekiálltam válaszolni, de a kedves moderátorunk törölte a munkámat. Most óvatosabb leszek, többször fogok "módosítani".

Először is én kétfelé venném a témát. Egyik mint  ENGEDMÉNYEZÉS (azaz követelés "átruházás") és a másik mint követelés ELADÁSA/VÉTELE.

Bár a kérdés a követelés megvásárlásáról szól, mégis az az érzésem, hogy engedményezésre került sor.(ez a jellemzőbb a körbetartozások esetén)

Mégpedig: Engeményezésnél a három félből az "egyik" (az Engedményező) már eredetileg is szerződéses kapcsolatban áll a másik kettővel.  A másik "kettő" pedig az "egyikkel". A követelés ELADÁSÁT  pedig bármelyik harmadik félnek felkínálhatom (akár féláron is, hogy hamarabbpénzhez jussak).

A példámban legyen: A./Engedményező (aki TARTOZIK  B-nek és KÖVETEL C-től)   B./Engedményes (aki KÖVETEL A-tól)  C./Kötelezett (aki TARTOZIK A-nak)

Az engedményezést mindig a három fél által elismert és aláírt szerződés előzi meg (vannak szerződéseim) és könyvelőként  A-tól C-ig mindegyik esetet végigjártam.Az engedményezések könyvelésénél nem használtam plusszban a 8-as és 9-es fk.számokat, itt a szerződés (és nem számla) a könyvelés alapja.

A:1./TARTOZIK (folyószla egyenlege -K454)     2./KÖVETEL: (folyószla egyenlege T311)                               A szerződés szerinti péü rendezés után mint "kompenzálást" könyvelem:  1./T454 -K36    2./T36 -K311 

B./ KÖVETEL (fszla egyenlege:T311)   Könyvelés:1./Szerződés megkötésekor: T36 -K311                2./Péü rendezés után:T38 -K36

C./TARTOZIK (fszla egyenlege:-K454) Könyvelés:1./Szerződés megkötéskor:T454-K479    2./Péü.rendezéskor: T479 -K 38

A pénzügyi rendezésről a feleknek értesíteniük kell egymást. A fenti példában nincs "különbözet", azt értelemszerűen egymás felé rendezik. Könyvelésemet az APEH átvizsgálta és nem emelt kifogást.

 Az általam követelés megvásárlásának és eladásának nevezett témában nem vagyok jártas, ezt számla ellenében köyvelném, így itt könyvelnék a 8-as és 9-es fk.számokra. Üdv:Napraforgó

 

Napraforgó
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:14 am


Vissza: Számvitel

Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 3 vendég