Területi értékesítés - pénztárgép?

[pakk]

Sziasztok!
Egy cég a termékeit területi értékesítési képviselőkön keresztül szeretné értékesíteni.
- Részben úgy, hogy a képviselő kocsiján lévő termékekből vásárolhatnak a felkeresett partnerek.
- Másrészt úgy, hogy az előzetesen (személyesen, telefonon, faxon vagy e-mailben) megrendelt termékeket szállítaná ki a képviselő az adott partnernek.

Kell-e ehhez az értékesítési formához majd online pénztárgépet használnia?

Régebben (5-10 évvel ezelőtt) a képviselő, az adott vásárló partnernek a helyszínen kiállított egy készpénzfizetési számlát vagy csak egy szállítólevélen adta át az árut és -halasztott fizetést biztosítva- a következő látogatása során vitte a központban kiállított kp-s vagy átutalásos számlát.
Illetve az előre megrendelt áru kiszállításakor az áruval együtt vitte a központban már előre kiállított számlát. Ami a partnerrel való megállapodás szerint vagy kp-s volt, vagy átutalásos.
A területi képviselőnél nem volt sem pénztárgép, sem egyéb számlát kibocsátó technikai eszköz. Csak szállítólevéltömb vagy számlatömb.

Ma is működhet így a területi értékesítés, vagy a jövőben a képviselőknél is kell legyen valamilyen online pénztárgép eszköz? Mi a véleményetek?

[Napraforgó]

Elsődlegesen a TEÁOR besorolás a mérvadó, viszont nem kell (legalábbis én úgy értelmezem) az alábbi kiemelt részben, hogy ha MINDEN esetben számlát ad.

"Amennyiben az adóalany tevékenysége a KSH általi
besorolás eredményeként az elõbb felsorolt TEÁOR körbe
tartozik és nem mentesül a nyugta kibocsátási
kötelezettség alól annak okán, hogy az ügyletrõl számlát
adott ki, úgy a pénztárgép használata kötelezõ. Kötelezõ
továbbá mindazon esetben, amikor számlát nem adnak,
vagy a készpénzre történõ értékesítés során a nem adóalany
vevõ nem kér számlát, illetve nem adja meg a számla
kiállítás hoz szükséges adatait. Az adóalany vásárló részére -
szándékától függetlenül - csak számla, egyszerûsített adattartalmú
számla állítható ki."

http://www.kompkonzult.hu/sites/default/files/adovilag_cikk/cikk2011_05.pdf

[zspotorke]

" Az adóalany vásárló részére - szándékától függetlenül - csak számla, egyszerûsített adattartalmú számla állítható ki."

Hmmmmmmm ..és az eladó azt honnan tudja, hogy adóalany vásárlóval van dolga?
No mondjuk önmagában már a "szándékától függetlenül" se semmi! ha nem akarja akkor mi történik?

[Napraforgó]

Csak gondolhatja...., mert az adóalany általában költségelni akar, hacsak nem más a szándéka....)))

[pakk]

Szia, köszönöm a linket is.
Tehát ha csak adóalanyoknak értékesít majd a cég, és minden esetben számlát ad (mást ugye nem is tehet), akkor nem kötelező a pénztárgép használata.
Tovább bonyolítom.
Akkor sem lesz kötelező a pénztárgép használata, ha nem csak adóalanynak értékesít majd, de minden esetben számlát ad az átadott termékekről?
A cégnek csak egy értékesítési irodája és egy raktára van; hagyományos kiskereskedelmi egysége nincs.

A kérdésem újabb kérdést is felvet.
Számlaadás esetén -úgy tudom- a hatályos szabályozás az eladó (számlaadó) felelősségébe helyezi, hogy meggyőződjön a vevő által megadott számlázási adatok valódiságáról.
Amikor egy képviselő felkeres egy céget, ott viszonylag egyértelmű a helyzet.
De ha pl. egy építési projektet látogat meg és ott vásárolnak tőle, akkor milyen lehetőségei vannak a leendő vevő által megadott adatok valódiságának leellenőrzésére?
- Honnan tudhatja, hogy létezik-e az a cég, akinek a adatait bediktálják a számlázáshoz?
- Honnan tudhatja, hogy létező cég esetén valóban a cég alkalmazottja az aki vásárolni akar tőle?
Készpénzes fizetés esetén a képviselő örül, hogy sikerült eladnia.
Lévén, hogy érdekelt a minél nagyobb forgalomban, őt csak az fogja érdekelni, hogy eladhat, ki is fizetik egyből.
Hol kezdődik ilyen helyzetben az értékesítő felelőssége és hol a munkaadójáé?
Lehet kicsit bonyolultan fogalmaztam, de remélem azért érthető voltam.

[Napraforgó]

Az adóalany adószámát, "létezését" le lehet ellenőrizni a nav honlapon. Bár mi inkább "gyanús" szállítóknál szoktuk, az áfa miatt.

És gondolom a tevékenységtől azért is függ, mert egy területi képviselő sok mindent árulhat, kicsit kiélezve pl "sört", akkor a nem adóalany biztos nem fog számlát kérni vagy az adatait bediktálni...)))

[pakk]

Ez fel sem merült bennem.
Mármint a "sör" meg az ehhez hasonló árucikkek.
Az általam megkérdezett esetben egy építőipari termékkörrel kereskedő cégről van, lenne szó.

A leendő partner (első) ellenőrzését nem csak a NAV adatbázisa alapján hanem az online elérhető cégjegyzék és közlöny segítségével is szokták ellenőrizni.
Ezt nyilván csak a központi irodában tudják megtenni.

Abban az esetben amikor előzetesen bediktált (e-mail, telefon) vásárlói adatok alapján történik majd a kiszállítás és a számlázás, akkor ez jól járható megoldás.
Abban a esetben viszont nem, amikor az adott területi képviselő piacbővítés címén újabb és újabb leendő partnerekhez tér be, hogy ajánlgassa a cég termékeit.
Ha egy-egy ilyen betérés során vásárolnak is tőle, készpénzzel, akkor kiszolgálja a vevőt, de a helyszínen nem sok lehetősége van a megadott adatok ellenőrzésére.
Nyilván ebben az esetben csak akkor van gond aggodalomra, ha a felkeresett és vásárló ügyfél nem a cégtábláján is szereplő adatokat akarja bediktálni.
Ilyen még nem fordult elő.

Bizonytalanságra csak az építési projektek látogatása során adódó értékesítések jelenthetnek, hiszen ott jó esetben csak egy céges bélyegző van a leendő vásárlónál (sokszor még az sem).
S nem sok lehetősége van az értékesítőnek arra hogy ott a helyszínen leellenőrizze a leendő vásárlót.
(Bár jobban belegondolva, egy mobil internettel rendelkező okos telefonról sem lenne nagy kihívás, ha rendelkeznének ilyennel a területi képviselők.)

De az eredeti kérdésemre már választ kaptam.
Azaz, ha minden értékesítésről számlát ad a cég, akkor nem kell pénztárgépet használniuk a területi értékesítést végző kollégáknak.
Köszönöm.

[pakk]

Köszönöm szépen a válaszokat és a linkeket.