Tisztelt szakértők!
Most jöttem az ügyvédtől, akinél a már meglévő bt-m társasági szerződését módosítottuk. Az új változat szövegezésébe többek között szerettem volna belevenni azt, hogy a tagok évközben is dönthetnek osztalék-előleg kifizetéséről (ha jól emlékszem gt. 133). Az ügyvéd arról tájékoztatott, hogy ez nem vonatkozik bt-re (csak kft-re) és így ő ezt nem írja bele.
Azt is említette, hogy bt esetén elvileg az osztalék fogalma sem igazán létezik, a tagok egyszerűen a taggyűlésen dönthetnek úgy, hogy a vagyoni betétjük arányában pénzt vesznek ki a cégből. Konkrétan úgy fogalmazott, hogy bt esetén nincs üzletrész, illetve részesedés (átruházás), így ezek hiányában üzletrész alapú osztalék sincs.
A könyvelőm ugyanakkor arról tájékoztatott, hogy bt esetén is osztalék előlegről beszélünk és ugyanúgy köztes mérleget kell készíteni minden egyes osztalék-előleg kivét előtt. Az ügyvéd szerint viszont ez megint csak a kft-re vonatkozik, bt esetén, mivel a beltag korlátlanul felelős, ezért nem kell köztes mérleget sem készíteni, a taggyűlésen megszavazott összeg bármikor, évközben is kifizethető a cégből, tagi kivét (vagy valami ilyesmi, nem emlékszem pontosan) címen.
Most akkor kinek van igaza? A fő kérdés az, hogy - mivel a gazdasági törvény bt esetén nem tiltja, nem szabályozza - ha a taggyűlés úgy dönt, hogy a bt pénzéből évközben fizet a tagok részére, akkor azt miként kell könyvelni. A gt alapján elvileg törvényesen dönthetnek így a tagok - nincs ezzel ellentétes szabály a gt-ben. A számviteli törvény alapján viszont nem tudom, hogy miként kell ezt könyvelni illetve, van-e közbenső mérleg készítési kötelezettség, vagy az csak kft esetén szükséges?