Enikő!
A számviteli levelekben találtam egy hasonló kérdést. Bemásolom a válasszal együtt.
Kérdés: Mely mérlegtételben kell kimutatni a befektetési céllal vásárolt aranytömb értékét? (A vásárlás célja a nemzetközi pénzügyi válság miatti kockázatok mérséklése volt.) Milyen értékelési szabályok vonatkoznak a mérlegfordulónapon meglévő aranytömbre? Milyen nyilvántartást kell vezetni a vásárolt aranytömbről?
(A kérdéshez tartozó tárgyszavak: aranytömb, befektetés)
Mivel a számviteli törvény nem minősíti sajátos eszköznek az aranytömböt, így azt az általános szabályok szerint kell az eszközök közé besorolni. Bár a beszerzés befektetési céllal történt, nem lehet azt befektetett eszközként kimutatni, mivel nem felel meg az Szt. 24. §-ának (1) bekezdésében megfogalmazott követelménynek, nem az a rendeltetése, hogy a tevékenységet, a működést tartósan, legalább egy éven túl szolgálja.
Az aranytömbök vásárlásának a célja valójában az, hogy azokat később, lehetőleg a bekerülési értéknél magasabb értéken, jellemzően változatlan formában értékesítsék. Ebből már következik, hogy az aranytömböket a vásárolt készletek között, áruként kell kimutatni, áruként kell nyilvántartani. Így az aranytömbök mérleg-fordulónapi értékelését az Szt. 56. §-ának (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével kell elvégezni. (Értékvesztés elszámolható, ha a feltételek teljesülnek, felértékelni nem szabad!)
Ha az aranytömbök beszerzése deviza ellenében történt, akkor sem tekinthető külföldi pénzértékre szóló befektetett pénzügyi eszköznek, illetve pénzeszköznek. Így a forintra átszámított bekerülési érték akkor sem változhat, ha a beszerzéskor ellenértékként kifizetett deviza árfolyama változik.
Itt hívjuk fel a figyelmet arra, hogy az Áfa-tv. külön fejezetben foglalkozik a befektetési aranyra vonatkozó különös szabályokkal. A 243. § részletezi a nyilvántartással kapcsolatos követelményeket. Ez az előírás is a befektetési arany nyitó készletéről, az abban bekövetkezett változások bemutatásáról, záró készletről kér adatokat.