már megint cégautó adó

[kovalkata]

Jaj Lányok, ez viszont irtó érdekes akkor. Ugyanis a bérleti szerződésben úgy van, hogy a biztosítást, a szervízelést a bérbadó fizeti. Tehát a bérbeadó is elszámol rá költséget. A bérlő fizeti a bérleti díjat, az üzemanyagot, és az esetleges felmerülő szükségszerű költségeket. No akkor most mi van? Mindkettő számol el költséget........

[Kardos.Judit]

AKV-ból:

Cégautóadó bérelt személygépkocsi esetén

Nyomtatás

Válaszadás dátuma: 2009-02-09

 

A Gépjárműadó tv. szerinti cégautóadót ki fizeti bérelt autó esetében?

A tulajdonos bérbeadó, aki az autó után értékcsökkenést, tehát költséget számol el, vagy a bérlő, aki bérleti díjat számol el?

Gjt.: 17/B. § (1) Az adó alanya a személygépkocsi hatósági nyilvántartás szerinti tulajdonosa.
Mivel a bérlet nem lízing, más nem lehet adóalany.

Ha a bérbeadó fizeti az új cégautóadót, akkor a bérlő a bérelt autó után köteles-e útnyilvántartást vezetni, mondván, hogy nem ő fizeti a cégautó adót?

A kérdésből nem derül ki, hogy a bérbeadó magánszemély-e vagy sem, akinek a tulajdonában áll a személygépkocsi, ugyanis az adó alanyiság meghatározza az adókötelezettség keletkezését illetve megszűnését, amelyre a törvény 17/C §-a az irányadó.

1. Amennyiben a bérbeadó tulajdonos nem magánszemély, azaz társaság, vagy szervezet, akkor az új cégautóadó fizetési kötelezettség a tulajdonosnál továbbá lízingbe vevőnél áll fenn, tekintettel arra, hogy a törvény adótárgyi köre teljes körű a nem magánszemély tulajdonában lévő személygépkocsikra.

A személygépkocsit bérlő magánszemély az utazását az önálló tevékenysége keretében tételes költségelszámolás mellett csak útnyilvántartás vezetésével igazolhatja.
Ha a bérlő társaság, akkor az utazási költség igazolása útnyilvántartás/menetlevél mellett lehetséges a számviteli törvény előírásai alapján.

2. Ha magánszemély a tulajdonos és egyben bérbeadó, akkor az adókötelezettség csak a költségelszámolás érvényesítésével következik be a törvény 17/C. § (2) bek. alapján. Ha a költséget a személygépkocsi után a magánszemély tulajdonosa, (lízingbe vevője) számolja el, akkor az adókötelezettség a nem magánszemélynek nyújtott bérbeadást (ellenérték fejében) követő hónap első napján áll be.
A törvény azt is rendezi, ha a magánszemély a személygépkocsit ingyenesen vagy magánszemély használatára ellenérték fejében engedi át, akkor az átengedést követő hónap első napján keletkezik a bérbeadónál adókötelezettség, vagyis az adóalany – fő szabályként – természetesen mindvégig a tulajdonos.

Amennyiben a bérbeadó magánszemély költséget nem számol el, de a használó igen, akkor ezt köteles írásba bejelenteni 8 napon belül a tulajdonosnak, így az adókötelezettség átfordulhat, ha a használó a nyilatkozattételt elmulasztja, akkor a cégautóadót a használó köteles megfizetni.

Az útnyilvántartás vezetése nincs kapcsolatban a cégautó adóval. Az útnyilvántartást, menetlevelet, kiküldetési rendelvényt azért kell (ajánlatos) vezetni, hogy a gépkocsi használattal összefüggésben elszámolt üzemanyag költségnek korrekt, visszaellenőrizhető bizonylati háttere legyen. Ezt a számviteli politikában, valamint a pénztár-, és pénzkezelési szabályzatban ajánlatos elrendezni a kifizetőnél.

Jogszabály:

• 1991. évi LXXXII. törvény a gépjárműadóról

Ezt találtam az Adó-Kérdések és Válaszokban

 

K.Judit

[kaloczy]

Kata!

Valakinek fizetnie kell a cégautóadót. Ha a bérbeadó nem fizeti meg, akkor a bérbevevőnek kell megfizetni, pontosan azért, mert költséget számol el az autóra.

Zsuzsa

[kovalkata]

Lányok, én is arra hajlok mindenféleképpen, hogy megfizettetem vele, csak nehogy aztán kiderüljön, hogy a bérbeadó is fizeti, és akkor le leszek cseszve, hogy nem kellett.

Mert minden amiben segédkeztetek, azt támasztja alá hogy kell a cégemnek fizetnie. Úgyhogy nagyon köszönöm Nektek!

Üdv. Kata

[kovalkata]

Köszönöm a sok segítséget. Üdv. Kata

[kovalkata]

Sziasztok!

Ne haragudjatok hogy már megint Hozzátok fordulok, de felvetődött ezzel kapcsolatban egy másik kérdés is. Mondtam az ügyvezetőnek, hogy meg kell fizetnie a cégnek a cégautó adót. Felhívta a bérbeadót, ott meg is erősítették ezt a dolgot szerencsére. Viszont azt mondták, ha megfizeti a cégautó adót, akkor az útnyilvántarásba minden utat (a magán jellegű utakat is nyugodtan) beírhat, mivel épp ezért fizeti meg az adót. És, hogy az össze havi megtett km-el egyező litert elszámolhatja üzemanyag költségként, nemcsak a szolgálati célúakat. (Tehát én eleve össze szoktam hasonlítani a megtett km és apeh norma szerint elszámolható litert, és csak annyi üzemanyag számla szokott lenni nálam elszámolva.)

Hát most nem tudom, hogy ez nemcsak a régi cégautó adó törvényre vonatkozik? Megállja a helyét ez a mostaninál is, hogy így vezetheti a bérelt gk. után az útnyilvántartást, és az össze havi km szerinti litert elszámolhatja?

Előre is köszönöm ha Valamelyikőtök ráér még ezzel a kérdéssel foglalkozni. Üdv. Kata 

[Kardos.Judit]

3. A cégautó üzemeltetésével kapcsolatban a tulajdonos társaságnál felmerült költségek elismert költségnek minősülnek-e a társasági adóalap meghatározása során, szükséges-e ehhez útnyilvántartást vezetni?

A cégautóval kapcsolatban felmerült, megfelelő bizonylat alapján elszámolt költségek a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősülnek. A Tao. tv. nem írja elő útnyilvántartás vezetését, ahhoz azonban, hogy az adózó igazolni tudja, hogy a költségek ténylegesen a cégautóval kapcsolatosan merültek fel, célszerű az év elején és az év végén a kilométer-állást feljegyezni, amellyel igazolni lehet, hogy az adóévben hány kilométert futott a jármű.    

[Tao. tv. 8. § (1) bekezdés d) pont, 3. számú melléklet B) fejezet 6. pont.] 

 

 

(http://www.apeh.hu/regiok/kozepmagyarorszag/helyihirek/gyik.html): 

 „Kell-e a társas vállalkozásnak útnyilvántartást vezetnie, ha megfizeti a cégautóadót?

A cégautóadó fizetési kötelezettség a belföldi rendszámú, tulajdonban lévő személygépkocsi után a nem magánszemély adóalany esetén a használat módjától függetlenül fennáll. 2009. február 1-től a kifizető tulajdonában álló személygépkocsi magáncélú használata személyi jövedelemadó fizetési kötelezettséget nem keletkeztet, ezért az útnyilvántartás vezetése – a magáncélú használat kizáráságának bizonyítására – nem szükséges.”

 

K.Judit