Adófórum

Sziasztok!

Már kaptam nagyon hasznos megoldási lehetőséget Tőletek, és most is olyan kérdésem volna, amiben kérem segítségeteket.

Van egy BT. ahol ebben az évben július 1.-vel az 5 évvel ezelőtt vásárolt személygépkocsija, az értékcsökkenés leírásának megfelelően O nettó érték, vagyis ,,O"-ra leírás éve terv szerint 2009. év.

Nos az ügyvezető úgy döntött, hogy megveszi a BT-től, mint magán ember, mert úgy tudom így is úgy is át kell íratni, vagy maradhat a BT-ben, de akkor ahhoz hogy használhassa cégautó adót kell fizetnie. Mi lenne a jó megoldás véleményetek szerint?

Kérdésem még az is, hogyan vezetem ki, könyvelési tételekben kérem segítségeteket, még nem volt hasonló esetem, és egy kicsit  - no nem is kicsit - gondban vagyok.

Segítségeteket előre is nagyon köszönöm, és várom. Rozika

Szia!

Attól, hogy nullára van írva, még nem jelenti azt, hogy el is tűnik a könyveitekből. (Bár hogy őszinte legyek, egy személygépkocsinál kéne lenni maradványértéknek. Szerintem legalábbis.)

Ha az ügyvezető kizárólag magáncélra akarja használni, akkor  legcélszerűbb, ha megveszi. De nem mondjuk 100 forintért, hanem olyan áron, amilyen ára egy ilyen használt autónak a szabadpiacon van.

Ha ez nem tetszik Neki, akkor a gépkocsi marad a cégben, de valóban cégautó-adót kell majd fizetnetek utána.

Hirtelen ennyi jutott az eszembe.

Zsuzsa

.

Szia Zsuzsa!

Válaszodat nagyon köszönöm,nagyon köszönöm a segítségedet és azt hogy ilyen gyorsan adtál eligazodást.  A maradványérték amirők írtál szerinted miből maradna, lehet hogy nagyon béna kérdés, de az értékcsökkenés leírásával gondolom  0-ra fut. Vagy nem?

Mégegyszer köszönöm, tvábbi szép napot, és ha van még gondolatod e témával kapcsolatban köszönettel veszem. Nos még annyit, hogy cégautó adót nem akar fizetni.

Üdv. Rozika

Szia Olga!

Válaszodat nagyon köszönöm, nagyon sokat segítettél és kívánok nagyon szép napot, jó munkát, sok kedves ,,ügyfelet". Nagyon örülök, hogy magtaláltam e fórumot, és hozzáértő csapatot is.

Üdvözlettel: Rozika

Szerintem akkor járnak el helyesen, ha a márka-szerviztől kérnek egy állapotfelmérést és árajánlatot az autóra.És ez alapján adják el az ügyvezetőnek.

A maradványérték egyébként lehet 0, ha a várható maradványérték egyébként nem jelentős. A számviteli politikában kell ezt rögzíteni.

Egy személyautó általában az 5 év után még eladható. Főleg, ha azt újonnan vette a cég. (Erről mondjuk nem írtál, hogy hány éves az autó.) Tehát egy 5 éves autónak még jócskán van piaci értéke, az nem nulla forintot ér. Ezért amikor autót veszünk fel a tárgyi eszköz nyilvántartásba, akkor meg kell adni azt a hozzávetőleges értéket, amit 5 év után érni fog. Pontosan persze nem lehet meghatározni, de ha mondjuk akkor egy ugyanolyan tipusú 5 éves autó a piacon 1 millióért elkel, akkor félmillió maradványértéket illik  beállítani. 

És akkor 5 év után nem nulla a gépkocsi könyv szerinti értéke, hanem a maradványérték.

Az meg, hogy nem akar cégautó adót fizetni, nem akarás kérdése. Akkor vegye meg, mert amíg a cég tulajdonában van, addig fizetni kell.

Ja, és ha a tulaj veszi meg, akkor nem árt egy szerviz-szakvéleményt kérni, hogy mennyire taksálják az autót. ("Megfelelő kapcsolat" esetén kedvező árat lehet kapni :-)))))

És célszerű annak megfelelően megcsinálni az adás-vételit, mert egy ellenőrzés könnyen adóhiányt állapíthat meg, mondván hogy az ügyvezető vagy tulaj kedvezményt kapott a kocsi árából.

Zsuzsa

Egy személyautónál eléggé elképzelhetetlen szerintem, hogy"nem jelentős" a maradványértéke. Hacsak már nem 10 éves volt, amikor megvették :-)))

Zsuzsa

"6. maradványérték: a rendeltetésszerű használatbavétel, az üzembe helyezés időpontjában - a rendelkezésre álló információk alapján, a hasznos élettartam függvényében - az eszköz meghatározott, a hasznos élettartam végén várhatóan realizálható értéke. Nulla lehet a maradványérték, ha annak értéke valószínűsíthetően nem jelentős;"

A jelentős értéket nem az eszköz értékéhez, hanem a mérlegfőösszeghez kell viszonyítani.

"(4) A számviteli politika keretében írásban rögzíteni kell - többek között - azokat a gazdálkodóra jellemző szabályokat, előírásokat, módszereket, amelyekkel meghatározza, hogy mit tekint a számviteli elszámolás, az értékelés szempontjából lényegesnek, jelentősnek, nem lényegesnek, nem jelentősnek, továbbá meghatározza azt, hogy a törvényben biztosított választási, minősítési lehetőségek közül melyeket, milyen feltételek fennállása esetén alkalmaz, az alkalmazott gyakorlatot milyen okok miatt kell megváltoztatni. "

Ráadásul a maradványértéket nem is kell alkalmazni az egyszerűsített beszámolót készítőnek...

(3) Az (1) bekezdés szerinti sajátos egyszerűsített éves beszámoló készítése során:

a) az üzleti vagy cégértékre vonatkozó előírások, a 32. § (2)-(5) bekezdése, a 33. § (2)-(5) bekezdése, a 44. § (3)-(5) bekezdése, a 45. § (6) bekezdése, a 47. § (4) bekezdése, a 47. § (8) bekezdésének a kapott kamatokra vonatkozó előírása, az 52. § (1) bekezdésének maradványértékre vonatkozó előírása, az 53. § (1) bekezdésének a) pontja, az értékvesztésre, a céltartalékképzésre [a 41. § (7) bekezdés kivételével], az értékhelyesbítésre és a valós értéken történő értékelésre vonatkozó szabályok, valamint a 60. § (2) bekezdésének előírása nem alkalmazhatók;

Az én olvasatomban csak a sajátos egyszerűsített éves beszámolóra vonakozik az, hogy nem kell a maradányértékkel vacakolni.

És nem minden egyszerűsített éves beszámoló sajátos egyszerűsített....  mint ahogy a bogár meg a rovar.... :-)))

Hát, az meg hogy a maradványértéket a mérlegfőösszeghez kell viszonyítani, megmondom őszintén, nekem ujdonság :-(((( Ha ez így van akkor bizony rühellem, de ez valahogy kimaradt.

Zsuzsa