Jegyzett tőke elszámolása

[birozsoltne]

Valaki írja le nekem legyen szíves az összes könyvelési tételét a következő esetnek:

 

Adott egy Kft., 3 millió Ft alakuló tőkével, amelyből bankba befizetett a két tag (pénztárból) 750.000-750.000 Ft-ot. Gondolom, ehhez tagi hitelt kell kivenniük.

Mivel a társaságot még azelőtt jegyezték be, hogy befizették volna a maradék 1.500.000 Ft-ot, gondolom, lesz jegyzett, de be nem fizetett tőkéje.

 Köszönöm a segítséget. Ja, és sürgős lenne.

[melcsi62]

Szia!  A két tag az milyen (kinek a pénztárából) fizette be a 750-750 eft-ot a bankba -- gondolom jegyzett tőke befizetésként, vagy miként..??    

ha az alakuló cégnél még a törzstőke sincs befizetve, akkor miből akarnak tagi hitelt kivenni?

      ezt nem értem:

" Adott egy Kft., 3 millió Ft alakuló tőkével, amelyből bankba befizetett a két tag (pénztárból) 750.000-750.000 Ft-ot. Gondolom, ehhez tagi hitelt kell kivenniük."

Üdv.

 

 

[madora100]

- a cég  alapításakor - az alapításnak a cégjegyzékbe történő bejegyzése előtt - a tagok által befizetett pénzbeli vagyoni hozzájárulás könyvelése a pénztárba történő befizetéskor: (T 381 - K 358, 1500 E Ft);

- az összeget befizeti a cég a bankszámlára: (T 384 - K 381) 1500 E Ft Ezt a kérdésedre alapozva írtam be.

- a cég. alapításakor a társasági szerződésben meghatározott törzstőke (3000 E Ft) könyvelése, a társaság cégjegyzékbe történt bejegyzése időpontjával (T 358 - K 411);

- a cégbírósági bejegyzést követően befizetett összeg (a törzstőke fennmaradó része) könyvelése az elszámolási betétszámlán történő jóváíráskor (T 384 - K 358), vagy ha ez is a pénztárba kerül befizetésre, akkor (T 381 - K 358)

A 358. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke számlához analitikus nyilvántartás kell vezetni, miután nem egyszemélyes cégről van szó. A nyilvántartásban tagonként kell kimutatni a befizetéseket, illetőleg a még befizetendő összegeket amelynek együttes értéke az egyes tagok törzsbetétje. Én jómagam nem vezetek külön nyilvántartást, hanem a 411-et lebontom két főkönyvi számlára a tagok nevével.

A tagi hitelnek itt nincs szerepe. Gondolom, hogy a pénztárba fizették be a tagok a törzstőke 5o%-át, s ez került befizetésre a bakszámlára.

[birozsoltne]

Ha jól számoltam, akkor a jegyzett tőkén kell szerepelnie záráskor 1500 e Ft-nak(K egyenleg), illetve a 479-en is 1500-nak (T egyenleg)

Mivel csak a bejegyzés után fizetik be a fennmaradó összeget, a végleges társaság működése alatt, hogy fognak alakulni az előtársaság mérleg sorai?

[melcsi62]

Szia!  ha a társaság az előtársasági időszakban nem folytatott tevékenységet (pld-ul csak az alakulási gazdasági eseményei vannak), akkor  az előtársasági időszak nem minűsül önálló beszámolási időszaknak... tehát ilyenkor nem kell mérleget sem készíteni, megy folytatólagos a könyvelés..

Madora elég egyértelműen leírta, az induláskor  jegyzett tőkével kapcsolatos kontírokat és, hogy a jegyzett, de be nem fizetett tőke az a 3-as szla osztáy..(358) számlán jelenik meg.

Ez a jegyzett, de be nem fizetett tőke egy  mérlegben a saját tőke elemei között negatív előjellel a jegyzett de be nem fizetett tőkeként jelenik meg..  

Sztv. 35.§.

(2) A saját tőke a - jegyzett, de még be nem fizetett tőkével csökkentett - jegyzett tőkéből, a tőketartalékból, az eredménytartalékból, a lekötött tartalékból, az értékelési tartalékból és a tárgyév mérleg szerinti eredményéből tevődik össze.

(8) Jegyzett, de még be nem fizetett tőkeként kell kimutatni alapításkor, illetve a jegyzett tőke emelésekor a (3) bekezdés szerint a cégbíróságon bejegyzett tőkének a tulajdonosok (a tagok) által még be nem fizetett, nem pénzbeli hozzájárulás esetén a társaság rendelkezésére még nem bocsátott összegét, ha a bejegyzés utáni befizetést, rendelkezésre bocsátást jogszabályi felhatalmazás alapján a létesítő okirat, illetve annak módosítása megengedi.

 

--------------------------------------------- 

Nem tudom neked mi a 479-es számla... és oda mit akarsz könyvelni a jegyzett tőkével kapcsolatban?

A bejegyzéstől a 411 jegyzett tőke fők.szlán és majd a mérlegben is a jegyzett tőke soron a társasági szerződés szerinti, cégbíróságon is bejegyzett 3 millió fog szerepelni.  A jegyzett, de be nem fizetett tőke összege pedig a 358, vagy éppen nálad más 3-as számla, ami a jegyzett de be nem fizetett tőke számláján lesz egyenlegben 3-as Tartozik egyenleg: 1.500 eFt.

Üdv.

[lujza]

Melcsitől kérdezem. Én is most kezdek egy KFT-t, kérdezem mit jelent, hogy nem folytat gazgasági tevékenységét? Csak cégbírósági bejegyzési igazolás, ügyvédi számlám van, és a bérsszámfejtés ugyanis a tag nyugdíjas havonta fizeti az 1950.- EHO-t, és a 4500 Eb járulékot. Jól gondolom, akkor kell előtársasági adóbevallást készíteni. Ilyenkor a 0908-ast is meg kell bontani előtársasági, és rendes bevallásra? Köszi válaszotokat.

[melcsi62]

Szia!

8/2008. Számviteli kérdés  A számviteli törvény 2008-tól hatályos 135. §-a (6) bekezdésének rendelkezése szerint nem kell az előtársasági időszakról külön beszámolót készíteni, ha ezen időszak alatt a vállalkozó vállalkozási tevékenységét nem kezdte meg. Mit kell a vállalkozási tevékenység alatt pontosan érteni?

A számviteli törvény hivatkozott rendelkezése 2008. január 1-jétől hatályosan az alábbi rendelkezést tartalmazza: Nem kell az előtársasági időszakról - mint önálló üzleti évről - külön beszámolót készíteni, ha ezen időszak alatt a vállalkozó vállalkozási tevékenységét nem kezdte meg, és a bejegyzésre az üzleti év naptári évnek megfelelő, illetve a 11. § (2) bekezdése szerint választott mérlegfordulónapjáig sor került. Ez esetben az első üzleti év a létesítő okirat ellenjegyzésének, illetve közokiratba foglalásának napjától a bejegyzett társaság üzleti évének mérlegfordulónapjáig tart.
Az előírás azon induló vállalkozások beszámolókészítési kötelezettségét kívánja egyszerűsíteni, amelyek bejegyzésére néhány nap alatt sor kerül, és ebben az időszakban nem végeznek vállalkozási tevékenységet.
A vállalkozási tevékenységre a számviteli törvény 3. §-a (1) bekezdésének 2. pontjában találunk meghatározást. Eszerint vállalkozási tevékenység a vállalkozó saját nevében és kockázatára nyereség- és vagyonszerzés céljából üzletszerűen, ellenérték fejében végzett termelő vagy szolgáltató tevékenység.
A vállalkozási tevékenység tehát a gyakorlatban a termelő és/vagy szolgáltató tevékenység végzéséhez szükséges eszközök (gépek, anyagok) beszerzését, a termékek létrehozásához, a szolgáltatás nyújtásához szükséges szolgáltatások igénybevételét, a tevékenységet végző munkavállalók alkalmazását, számukra bér fizetését, illetve az elkészült termékek eladását, a szolgáltatás értékesítését jelenti. Ekkor az üzletszerű termelő és/vagy szolgáltató tevékenység megvalósul, annak hatásait a könyvvitelben rögzíteni kell, és az előtársasági időszakról külön beszámolót kell készíteni.
Az előtársasági időszakról abban az esetben nem kell külön beszámolót készíteni, ha abban az időszakban csak a társasági formában történő működés előkészítésével (például az ügyvédi/közjegyzői közreműködés ellenértékének elszámolása, nyomtatványok beszerzése, illetékek megfizetése stb.), illetve a működéshez szükséges pénzbeli és nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás rendelkezésre bocsátásával kapcsolatos gazdasági események elszámolása történt.
[2000. évi C. törvény 135. § (6)]

--------  Az, hogy egy tag nyugdíjas az önmagában nem jelent semmit. Ha az a tag személyes munkát végez a cégben tagi minőségében (mellékszolgáltatás, társasvállalkozói jogviszony) a társasági szerződés alapján, akkor kell utána, mint kieg.társas vállalkozó után eü.szolg.járulékot és tételes ehot-t fizetni (ha máshol ezek nincsenek fizetve utána).  Ha a társasági szerződés rendelkezik erről a tagi munkavégzéses mellékszolgáltatásról, akkor gondolom esetleg beleírták, hogy mikortól... (bejegyzéstől, stb.)

Üdv.