A számvitelről szóló, módosított 2000. évi C. törvény 15. §-ának (7) bekezdése fogalmazza meg az összemérés elvét, amely szerint adott időszak eredményének meghatározásakor a tevékenységek adott időszaki teljesítéseinek elismert bevételeit és a bevételeknek megfelelő költségeket (ráfordításokat) kell számításba venni. Így a vadasparkba, a vadaskertbe telepített állatoknak beszerzéskor a költségkénti elszámolása sérti az előbb említett elvet.
A vállalkozásnak a vadaskertbe telepített állatokból később származik (ár)bevétele (vadászati szolgáltatásból, illetve a lelőtt állatok húsának értékesítéséből).
A vadasparkba telepített állatok esetében is a vállalkozásnak folyamatosan származhat (ár)bevétele a belépőjegyekből (bemutatási cél), illetve az állatok értékesítéséből.
Ebből következően a beszerzett állatokat rendeltetési céljuknak megfelelően eszközként (készlet, tárgyi eszköz) állományba kell venni, azokat a vállalkozás által kialakított azonosítási rendszer alapján egyedileg nyilván kell tartani, ideértve az állományváltozásukat (elhullás, értékesítés stb.) is.
[2000. évi C. törvény 15. § (7), 26. § (1)]
24. § (1) Befektetett eszközként olyan eszközt szabad kimutatni, amelynek az a rendeltetése, hogy a tevékenységet, a működést tartósan, legalább egy éven túl szolgálja.
26/2008. Számviteli kérdés Költségvetési szerv nyomozati tevékenység ellátásához, kábítószer keresésére általa vásárolt és speciálisan kiképzett kutyákat vesz igénybe. A mérlegben a tárgyi eszközök vagy a készletek között kell szerepeltetni az állatok értékét? Amennyiben tárgyi eszközként kell kimutatni, hogyan számolható el az értékcsökkenés, figyelembe véve, hogy a kutyák várható szolgálati ideje nagyon nehezen becsülhető meg? A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) szerint az eszközöket rendeltetésük, használatuk alapján kell befektetett eszköznek vagy forgóeszköznek besorolni. Amennyiben a besorolást követően az eszközök rendeltetése, használata megváltozik, a besorolást meg kell változtatni.
A számviteli törvény 26. §-ának (1) bekezdése, valamint az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Áhsz.) 18. §-ának (1) bekezdése alapján tárgyi eszköznek azok a rendeltetésszerűen használatba vett anyagi eszközök, tenyészállatok minősülnek, amelyek tartósan - közvetlenül vagy közvetett módon - szolgálják a gazdálkodó, illetve az államháztartás szervezetének tevékenységét.
A számviteli jogszabályok szerint a tenyészállatok között kell kimutatni azokat az állatokat, amelyek a tenyésztés, tartás során leválasztható terméket termelnek és a tartási költségek ezen termékek értékesítése során megtérülnek, vagy az egyéb hasznosítás (igateljesítmény, őrzési feladat, lovagoltatás) biztosítja a költségek megtérülését, függetlenül attól, hogy azok meddig szolgálják a tevékenységet. Míg a forgóeszközök, ezen belül a készletek csoportjába kell sorolni - többek között - a növendék-, hízó- és egyéb állatokat, amelyek a termelés (tartás) költségei eredményeként növekednek, gyarapszik tömegük, függetlenül attól, hogy a tevékenységet mennyi ideig szolgálják.
A kábítószer keresésére kiképzett kutyák a költségvetési szerv alaptevékenységének ellátását szolgálják, alkalmazásukkal a költségek közvetetten megtérülnek, tevékenységük így a jogszabályban megfogalmazott egyéb hasznosítás körébe tartozik. A tárgyi eszközként történő nyilvántartás mellett szól, hogy ezek az állatok várhatóan éven túl szolgálják a költségvetési szerv tevékenységét. Ennek alapján a sajátos szakmai feladatellátást segítő állatok értékét a tárgyi eszközök, azon belül a tenyészállatok között kell kimutatni.
Az Áhsz. 30. §-ának (3) bekezdése alapján a tenyészállatok értékcsökkenését az államháztartás szervezetei saját hatáskörben állapítják meg, figyelembe véve a tartási időt. A kérdésben szereplő esetben - mivel a kutyák a feladat elvégzéséhez nélkülözhetetlen speciális képességüket bármikor elveszíthetik - problémát okoz, hogy a szolgálati idő nehezen megbecsülhető. Az értékcsökkenés elszámolásához javasolt a korábbi tapasztalatok alapján átlagos szolgálati időt megállapítani és annak figyelembevételével meghatározni a leírási kulcsot.
Amennyiben a számviteli politikában meghatározott terv szerinti értékcsökkenéshez képest hamarabb következik be a feladat ellátásához szükséges kábítószer-keresési képesség elvesztése, ekkor az állat a költségvetési szerv tevékenysége szempontjából rendeltetésének megfelelően nem használható, értéke tartósan lecsökkent, ezért terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni, ezzel egyidejűleg értékét a tenyészállatok állományából ki kell vezetni.
[2000. évi C. törvény 26. § (6), 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 18. § (1), 30. § (3), 9. számú mellékletének 1. d)]
---------------------------------------------------------------------
2001/44. Adózási kérdés saját vállalkozásban megvalósított beruházás áfája tenyészállat-nevelés esetében[Áfa tv. 13. § (1) bekezdés 4. pont]
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 2001. január elsejei hatálybalépésétől kezdődően a tenyészállatokat is a tárgyi eszközök között kell kimutatni. [Hivatkozott törvény 26. § (6) bekezdés alapján tenyészállatnak kell tekinteni azokat az állatokat (függetlenül attól, mennyi ideig szolgálják a vállalkozási tevékenységet), amelyek a tenyésztés, a tartás során leválasztható terméket - például tejet, tojást - termelnek, s ezen termékek értékesítéséből vagy a tenyészállatok egyéb hasznosításából megtérülnek a tartási költségek.]
A számviteli előírások szerint 2001. január elsejétől a növendékállatból tenyészállattá történő átminősítést meg kell jelentetni a beruházások számlával szemben saját előállítású eszközök aktivált értékeként (megegyezően a saját vállalkozásban végzett beruházások elszámolási szabályaival), majd használatba vételkor a beruházások közül a tenyészállatok közé kell átvezetni az állatállományt. Ilyenkor tehát a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény értelmében tárgyi eszköz létesítés történik saját előállítás útján, amely egyben az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (továbbiakban: Áfa törvény) 13. § (1) bekezdés 4. pontjában foglaltaknak megfelelő saját vállalkozásban megvalósított beruházásnak is minősül. Ez utóbbi okán a tenyészállatot nevelő áfa adóalanynak - az Áfa törvény 18. § (2) bekezdés alapján - a növendékállat tenyészállatként történő használatbavételének időpontjában a saját vállalkozásban megvalósított beruházás után áfafizetési kötelezettsége keletkezik, az adó alapja a 25. § (2) bekezdésben foglaltaknak megfelelően a tenyészállat - ebben az időpontban meghatározott - előállítási költsége. [A saját vállalkozásban megvalósított beruházás adójára vonatkozóan az adólevonási jog az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjával azonos időpontban keletkezik. Az adólevonási jog érvényesítésének tárgyi feltételeit az Áfa törvény 35. § (1) bekezdés c) pont határozza meg.]
------------------------------
Ezeket olvasva arra következtetésre jutok - ismétlem hozzá nem értőként - , hogy ha a cél a versenyeztetés, vagy lovagoltatás, stb.. akkor annyi idő alatt számolom el écs-ként a "bekerülési értéket", amennyi ideig adott célnak várhatóan meg tud felelni.... Megkockáztatom, hogy mivel a tenyészállatokra vonatkozóan a az Sztv. a maradványértéknél nem tesz különbséget, hogy erre is érvényes az sztv. szerinti meghatározás..
A Tao tv-ből:
5. A számvitelről szóló törvény szerint megállapított terv szerinti értékcsökkenés (ideértve az egy összegben elszámolt értékcsökkenési leírást is) érvényesíthető
f) tenyészállatok esetében,
--------------------------------------------------------------
Nem tudom ezek segítenek-e valamiben.. Üdv.
6. saját termelésű készletek: a befejezetlen termelés, a félkész termékek, a késztermékek, a növendék-, hízó- és egyéb állatok; (gondolok itt a sportcsikóra esetleg)
(3) A készletek között kell kimutatni továbbá
b) a növendék-, a hízó- és az egyéb állatokat, amelyek a termelés (a tartás) költségei eredményeként növekednek, gyarapszik tömegük (súlyuk), függetlenül attól, hogy a vállalkozási tevékenységet mennyi ideig szolgálják,
(2) Saját előállítású eszközök aktivált értékeként kell kimutatni a saját vállalkozásban végzett és az eszközök között állományba vett saját teljesítmények [tárgyi eszközök, immateriális javak, a 48. § (1), (3) bekezdése szerinti, az eszközök értékét növelő munkák], továbbá a tenyészállattá átminősített növendékállatok, valamint a törvény előírásai szerint az egyéb ráfordítások, illetve a rendkívüli ráfordítások között elszámolandó saját előállítású eszközök és saját teljesítmények - 51. § szerint meghatározott - közvetlen önköltségen számított értékét (ideértve a saját termelésű készletek értékvesztését is).