IPARŰZÉSI ADÓHIÁNY

[csuka69]

Kedves Szaktársak !

 

Az alábbiakban felvázolt esettel kapcsolatba kérném állásfoglalásotokat:

 

-         adott A más EU tagállambeli vállalkozás, Mo.-i telephelye nincs.

-         adott B magyar vállalkozás, EU-s adószámmal rendelkezik.

A és B cég szerződést köt, a termékeinek Mo.-i terjesztésére, értékesítésére, a szerződés szerint ALVÁLLALKOZÓT IGÉNYBE VEHET, de azok teljesítményéért B felel. A szerződés szerint B vállalkozást a realizált kereskedelmi forgalom után jutalék illeti meg.

B vállalkozás a szerződésben megjelölt tevékenységet egy az egybe továbbadja más vállalkozásoknak, mely vállalkozásokkal szerződést köt, akik elvégzik A cég termékeinek Mo.-i kereskedelmi értékesítését.

Az elszámolás havonta történik, az A külföldi céghez beérkezett megrendelések alapján, annak kiszámított értékéből kiindulva, B magyar cég számlát készít, melynek melléklete az A cégtől kapott magyar partnerenkénti megrendelések kimutatása, melynek része a ténylegesen szolgáltatást végző alvállalkozók megjelölése is.

A B által kiszámlázott érték alapján, a részt vevő magyar alvállalkozók számlát nyújtanak be B-nek. Tehát az elvégzett munka produktuma legelőször az A cégnél megjelenő megrendelés és árbevétel, mely alapján B jogosult számlát benyújtani A-nak, és ez után B befogadja az alvállalkozóitól az A által kimutatott forgalom alapján a teljesítésről szóló számlákat.

A számvitelben ezen alvállalkozói teljesítéseket közvetített szolgáltatásként vettem figyelembe, figyelve az analitikus kimutatásokra és számlázásokra.

B vállalkozás a szerződésében foglaltak alvállalkozásba adásán, kiközvetítésén kívül semmit nem tesz,egyéb költsége nem merül fel, hiszen nem ő végzi ezt a munkát.

Tudom, hogy a számvitel alvállalkozói fogalmat nem ismer, csak közvetített szolgáltatást, és pont ez a bajom, mert az Önkormányzat IPA vizsgálata meg is talált bennünket, és az általunk alvállalkozónak értékelt szolgáltatásokat nem fogadta el csökkentő tételként, és jelentős adóhiányt állapított meg.

 

Kérdésem, hogy eljárásom helyes volt-e, azaz levonhattam-e egyáltalán mint közvetített szolgáltatást az alvállalkozók szolgáltatását.

 

Előre is köszi CSL

[thzs]

Szia!

A szv. tv. szerint közvetített szolgáltatás:

„a gazdálkodó által saját nevében vásárolt és a harmadik személlyel (a megrendelővel) kötött szerződés alapján, a szerződésben rögzített módon részben vagy egészben, de változatlan formában továbbértékesített (továbbszámlázott) szolgáltatás; közvetített szolgáltatásnál a gazdálkodó vevője és nyújtója is a szolgáltatásnak, a gazdálkodó a vásárolt szolgáltatást részben vagy egészben közvetíti úgy, hogy a megrendelővel kötött szerződésből a közvetítés lehetősége, a számlából a közvetítés ténye, vagyis az, hogy a gazdálkodó nemcsak a saját, hanem az általa vásárolt szolgáltatást is értékesíti változatlan formában, de nem feltétlenül változatlan áron, egyértelműen megállapítható.""

 

Ha a számlán jelölted azt, hogy a számla közvetített szolgáltatást tartalmaz, akkor véleményem szerint jogosan szerepeltetted a más vállalkozó által a B vállalkozásnak kiszámlázott szolgáltatást közvetített szolgáltatásként.

Ha a számlából viszont ez a közvetítés ténye nem derül ki, akkor a szv. tv. előírásainak nem felelsz meg, így az IPA alapból sem vonhatók le ezen tételek.

 

Üdv.Zs.

 

[madora100]

A kérdéses esetben nem beszélhetünk közvetített szolgáltatásról. Még akkor sem, ha az alvállalkozó igénybevétele a szerződés alapján megengedett. A számviteli tv. szerint megvannak a kritériumai annak, mit is lehet közvetített szolgáltatás alatt érteni. Egyik fontos eleme e minősítésnek, hogy a  gazdálkodó vevője is és nyújtója is legyen ugyanazon szolgáltatásnak. Estedben ez nem érvényesül, sőt fordítva működik.  A megbízó "A" cég  határozza meg a ténylegesen megkötött ügyletek alapján a vállalkozás  jutalékát, és ennek függvényében fizet jutalékot. Közvetített szolgáltatás lehetőségéről akkor lehetne beszélni, ha a "b" vállalkozás . az üzletkötőkkel olyan megbízási szerződést kötne, amelyben előre rögzítenék a megkötött ügyletek után  meghatározott díjazást (ellenértéket), és azt az üzletkötők ennek megfelelően számláznák (ez nem jutalék).

Természetesen az üzletkötőkkel az előbbiek szerint megkötött megbízási szerződés és ennek alapján történő számlázás még nem elegendő a közvetített szolgáltatáshoz, szükséges az is, hogy a "B" vállalkozás  az "A" megbízóval  olyan megbízási szerződést kössön, amelyben nem jutalékról állapodnak meg, hanem minden megkötött ügylet utáni - esetleg differenciáltan - díjfizetésről beszélnek. A megállapodásban rögzíteni kell, hogy a "B" vállalkozás ezen szolgáltatásához üzletkötők szolgáltatásait veszi igénybe (ez benne is van a szeződésetekben) , és azt az "A" megbízó  felé történő számlázáskor a számlában közvetített szolgáltatásként fogja feltüntetni.

Szerintem az Önkormányzat is azt a hiányosságot lovagolta meg, hogy a közvetített szolgáltatás egyik lényegi eleme nem teljesült a szóbanforgó esetben. Tehát nem csökkenthető az IPA alap  ezen a jogcímen.

[csuka69]

A külföldi A cég szerződése szerint az elért árbevétel 5 %-át fizeti a B cégnek.     A B cég és az alvállalkozók közötti szerződésben foglaltak szerint a számlázható szolgáltatás díja az elért árbevétel 4%-a. Szerintem a szerződésekben benne van, hogy mennyit fog számlázni az elért árbevétel után, csak a produktomot az A cégnél realizált megrendelések alapján befolyó árbevétel határozza meg, visszakövetve a szolgáltatást ténylegesen végzőkig, az alvállalkozókig.

A külföldön, az ottani jogszabályok alapján megkötött szerződésben benne van az alvállalkozók foglalkoztatásának lehetősége, erről kezdettől fogva tudtak is, hogy kizárólag alvállalkozók végzik majd a szolgáltatást.

A vállalkozás jutaléka szerződésekben meghatározott, nem kitalált érték, hanem egyértelmüen megállapítható, az árbevétel függvényében.

[madora100]

Pont az a baj, hogy a közvetített szolgáltatás egyik lényegi eleme nem telesül. Egyik fontos eleme e minősítésnek, hogy a  gazdálkodó vevője is és nyújtója is legyen ugyanazon szolgáltatásnak. A z általad felvázolt esetben viszont ez nem teljesül, mert nem Te határozod meg a megkötött ügylet ellenértékét, hanem az az "A" vállalat által diktált jutalék. Ha a klasszikus értelemben vett folyamatot nézzük, akkor Te kapsz egy megízást egy csarnok kiviteli munkáinak elvégzésére, amelyhez alvállalkozókat is igénybe vehetsz. Ha valamelyik munkafázist alvállalkozóval végezteted, akkor Ti ketten fogtok megalkudni az alvállalkozóval a vállalási díjban, amit majd alvállalkozói teljesítményként  fogsz továbbszámlázni. Így a szolgáltatás vevője és nyújtója is leszel egyben. A kérdésedben tárgyalt esetben pedig nem erről van szó. A megbízó "A" cég  határozza meg a ténylegesen megkötött ügyletek alapján a vállalkozás  jutalékát, és ennek függvényében fizet jutalékot, s Te ennek függvényében elégíted ki az üzletkötőket. Az okfejtés alapján szinte biztos vagyok abban, hogy az Önkormányzat álláspontja meg fogja állni a helyét.

[csuka69]

Kedves madora100 !

Okfejtésed elvileg elfogadható, csak az a bajom, hogy igen fájdalmas az eredmény, főleg azt figyelembe véve, hogy a cég teljes egészében kiadta alvállalkozásba a munkát, neki semmiféle költsége nem ferült fel vele kapcsolatban, csak a befogadott alvállalkozói (Ptk szerinti alvállalkozó) teljesítés számlája.

Azt is elfogadom, hogy a produktum az A cég realizált árbevételéből ered, de ismételten hangsúlyozom, hogy mindkét szerződésben előre meghatározott a számlázható szolgáltatás mértéke, én mint szolgáltatást nyújtó 5%-ot kapok, és mint szolgáltatást vevő 4%-ot adok. Tovább gondolva talán a Ptk szerinti alvállalkozói szolgáltatást kellene meglovagolni, hiszen a számviteli tv. nem ismer ilyen fogalmat, de az IPA tv igen. Az a bajom, hogy ezen szolgáltatás végzése során a produktum csak egyféle képpen mérhető, hogy mennyi megrendelés realizálódik, ezt kellene valahogyan szolgáltatás közvetítésbe belesulykolni, vagy elvégzett alvállalkozói szolgáltatásba. Mostani felállás szerint mindenki megfizeti az IPA-t , pedig a középső B cég csak közvetítette.

[madora100]

Értem a problémádat és mélyen egyet is tudok érteni Veled. De sajnos addig csűrik, csavarják a dolgot, mígnem a válaszomban megadott következtetés lesz az "eredmény" .. Ha az "A" cég (mint a Te megbízód)megbízási szerződést kötne Veled tételezzük fel 1ooo db x értékű porszívó eladására, amely után 1000000,-Ft-ot kapsz. Te megbízod az egyik ügynököt azzal, hogy ugyanezeket a termékeket értékesítse és 8ooooo,-Ft-ban állapítjátok meg a díjat. Ekkor Te számlázol az "A" cégnek a magad nevében 200/e ft-ot és közvetített szolgáltatásként 800/e ft-ot még akkor is, ha nem tudott egyetlen darabot sem eladni az ügynök. Ez az eset tipikus példája lenne a közvetített szolgáltatásnak. Igénybe veszel a magad nevében egy szolgáltatást, amit változatlan formában számlázol tovább. A Te megbízottad, s Te magad is jogosult vagy a szerződésben kikötött összegre. (de ki köt ilyen szerződést?)

A jutalékos rendszer  nem tekinthető olyan szolgáltatásnak, amikor a megbízott a szolgáltatás előre meghatározott értékét a szerződésben meghatározott összegben továbbszámlázhatja.

[csuka69]

Ha a még nem vizsgált évekre visszamenőleges dátummal a befogadott számlák értékének megfelelő szerződést kötök, akkor csökkentőnek figyelembe lehet venni ?

Az ART lehetőséget ad a számla helyesbítésére, módosítására, jelen esetben a közvetités tényét egy kísérő levéllel az összes kimenő szla felsorolásával lehetne megoldani, mivel csak ez hiányzik egynémelyik  számláról.

Volt olyan esetem, hogy az APEH szólított fel a helyesbítésre, mivel se adót, se adóalapot nem érintett elég volt csak közölni egy levélben, a számlára való hívatkozással.

Tudom, hogy nem szép dolog ilyet elkövetni, de ha megoldás akkor meg kell csinálni.