Tőkebevonás

[szaboicus]

Sziasztok!

A jegyzett tőke először ET-ból lett emelve, utána kp.-s emelések történtek. 

A leszállításánál van-e vmilyen Törvényi rendelkezés a kifizetési sorrendre(nem veszteséges a cég)?

Az ET-ból emelt után meg kell fizetni a 25%-os osztalékadót,14%-os EHO-t, ha a Cégbíróság bejegyeztea a tőke leszállítását.

Ehhez elég-e a Társ.szerződés módosítás,ügyvezetői nyilatkozat a kifizethetőségről?

Mit kell még tenni?

Icus

[Sárgafilc]

Akkor tudod pontosan meghatározni mivel mi van, ha pontos nyilvántartást vezetsz tulajdonosonként az er.tart. változásokról. Nincs rá előírás, és általában ügyvéd csak a jegyzett tőke csökkenést foglalja írásba. DE ha a jegyzett tőkét csökkentik, és azon felül van még eredménytartalék annak a sorsát is rendezzék írásban, pl. úgy. hogy szószerint leírják: benne hagyják eredménytartalékban, és nem fizetik ki! Fontos, hogy erről is rendelkezzenek! Vagy ha mégis csökkentik, írják le. Így már tudni fogod kell-e fizetni valami után oszt.adót stb.-t. 

[szaboicus]

Szia!

Az egészben az a lényeg, hogy csak a kp-ban befizetett jegyzett tőke nagyrszét akarják kivenni.

Vmennyit benn hagynak|| az ET-ból emeltet..

Nem akarnak osztalékot kivenni|| adót|| EHO-t fizetni.

Itt a kifizetési sorrenden van a hangsúly.

Erre keresek vmi jogszabályi segitséget.

Fontos lenne pontosan tudnom.

Üdv:Icus

[Sárgafilc]

Tudom, hogy nem egyszerű, elég sokat vacakoltam vele én is:) 

 

A tőketartalék csökkenéseként kell kimutatni:

c) a tőkekivonással megvalósított jegyzett tőke leszállításához kapcsolódó - a jegyzett tőke leszállításával arányos - őketartalék-kivonás összegét,
Pl. kft. 3 millió forintos jegyzett tőkéjét tőkekivonással 500 ezer forintra kívánja
leszállítani. A tőkekivonást végre lehet-e hajtani úgy, hogy a tulajdonos csak a jegyzett tőkéből vonja ki a vagyonát?

A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) és a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény
(a továbbiakban: számviteli törvény) sem ad lehetőséget arra, hogy a kft. tulajdonosa csak a jegyzett tőkéből vonjon ki
vagyont.

A Gt. 160. §-ának (2) bekezdése előírása szerint: A törzstőke tőkekivonással történő leszállításakor a tagokat megillető
összeg megállapítása során számításba kell venni - a törzstőke arányában - a törzstőkén felüli vagyon összegét is.
Amennyiben a saját tőke kevesebb, mint a jegyzett tőke összege, a törzstőke tőkekivonással történő leszállítása esetén
először a veszteség rendezése miatti törzstőke leszállításáról kell dönteni.

A számviteli törvény továbbá kimondja, hogy a tőkekivonással megvalósított jegyzett tőke leszállításához kapcsolódóan - a
jegyzett tőke leszállításával arányos - tőketartalékot és eredménytartalékot is ki kell vonni [a számviteli törvény 36. §-a
(2) bekezdésének c) pontja és 37. §-a (2) bekezdésének f) pontja].

Így ha a kft. saját tőkéje a jegyzett tőkét meghaladja, akkor a jegyzett tőke leszállításával arányos tőketartalék és
eredménytartalék is megilleti a tulajdonost.

Ha a kft. saját tőkéje a jegyzett tőke alatt van, akkor a Gt. előbb hivatkozott előírása szerint a jegyzett tőke
leszállításával először a veszteséget - az eredménytartalék negatív összegét - kell rendezni, majd a fennmaradó összeget
vonhatja ki a kft. tulajdonosa.

A jegyzett tőke leszállításának cégbírósági bejegyzésével egyidejűleg a tulajdonosnak járó saját tőke összegét
kötelezettségként kell kimutatni. A kötelezettség rendezése történhet pénzben vagy egyéb más eszközben. Ha a kft. ezen
kötelezettségét egyéb más eszközökben kívánja teljesíteni, akkor az eszköz tekintetében az ügylet értékesítésnek minősül,
függetlenül attól, hogy eszközt a tulajdonos a kft. alapításakor vagy a jegyzett tőke emelésekor apportálta, vagy az
eszközt a kft. folyamatos működés keretében szerezte be [a számviteli törvény 72. §-a (4) bekezdésének c) pontja]. Az
értékesítést az eszköz jellegének megfelelően az értékesítés nettó árbevételeként, egyéb bevételként vagy a pénzügyi
műveletek bevételeként kell elszámolni. Ezt követően az eszköz értékesítéséből származó követelés és a tőkekivonással
történő leszállításból adódó kötelezettség kerül beszámításra (összevezetésre).

[2006. évi IV. törvény 160. § (2), 2000. évi C. törvény 36. § (2) c) pontja, 37. § (2) f) pontja, 72. § (4) c) pontja]


A gazd.társaságokról szóló 2006.évi IV. törvény (Gt) a következőket írja:
159. § (1) A taggyűlés a törzstőkét - a társasági szerződés módosítására vonatkozó szabályok betartásával -
leszállíthatja, e törvényben meghatározott esetekben pedig köteles azt leszállítani.(2) A törzstőke nem szállítható le - a
(3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a 114. § (1) bekezdésében meghatározott összeg alá.(3) A törzstőke 114. § (1)
bekezdésében meghatározott összeg alá történő leszállításáról is határozhat a társaság (feltételes tőkeleszállítás). Ez
esetben a törzstőke leszállítása hatályosulásának előfeltétele, hogy a törzstőke leszállításával egyidejűleg elhatározott
törzstőkeemelés megtörténjen és így a törzstőke legalább a 114. § (1) bekezdésében meghatározott nagyságot elérje.

160. § (1) A társaság elhatározásából történő törzstőke leszállításáról döntő taggyűlési határozatban meg kell határozni a
leszállított törzstőke és az egyes tagok törzsbetéteinek nagyságát, valamint azt, hogy a törzstőke-leszállításra
tőkekivonás vagy veszteség rendezése érdekében, illetve a saját tőke más elemeinek - ideértve a lekötött tartalékot is -
növelése céljából kerül-e sor. A törzstőke leszállítása a társasági szerződés, illetve a tőke leszállításáról döntő
taggyűlési határozat eltérő rendelkezése hiányában törzsbetéteik arányában érinti a tagok üzletrészét.

(2) A törzstőke tőkekivonással történő leszállításakor a tagokat megillető összeg megállapítása során számításba kell
venni - a törzstőke arányában - a törzstőkén felüli vagyon összegét is. Amennyiben a saját tőke kevesebb, mint a jegyzett
tőke összege, a törzstőke tőkekivonással történő leszállítása esetén először a veszteség rendezése miatti törzstőke
leszállításáról kell dönteni

Azaz ha pl. negatív eredménytartalék van, akkor a törzstőke leszállítással előbb azt kell rendezni, majd a többi lehet a
tőkekivonásos leszállítás. Vagy ha van pozitív eredménytartalék, tőketartalék, akkor a törzstőke leszállítással arányos
részt szintén ki kell fizetni. És az a rész már adóköteles, míg a törzstőke rész nem, ahogyan írtad is.

[szaboicus]

Nagyon igazad van, tényleg nem egyszerű.!!!!!

A főnököm meg csak azt hallja meg ami neki kedvező.

Az ügyvédünk nekem azt mondta volt már ilyen esete, de annak a cégnek a  könyvelője neki ezt nem mondta, és a cégbiróság meg bejegyezte.

Igyekszem ezeket amit leirtál jobban átnézni, de most még a mérleggel( a könyvelő programmal )bajlódom.

Üdv:Icus

[k_katica81]

Sziasztok!

Amikor eredménytartalékból emelték a jegyzett tőkét, akkor adóztak utána. Amikor kp-val amelték a jegyzett tőkét, akkor az adózott jövedelemből történt. Tőkekivonáskor minden saját tőke elemet arányosan kel csökkenteni, a jegyzett tőkére jutó csökkenés után nem kell adózni, a többi saját tőke elemre jutó tőkekivonás pedig adóköteles. 

 Üdv.Kata

[szaboicus]

Sziasztok!

Jól jönne egy kis "S.O.S" segítség.Sajnos eddig nem tudtam írni a témában és  a tulajdonosok  is hallgattak. És érdeklődtek is. Különböző és hasonló tanácsokat kaptak a témában:

(pl. az eredménytartalékból emelt jegyzett tőke után, ha  nem fizették meg az adókat,akkor ez már elévült,így most, ha kiveszik, nem kell utána adózni.

Ami szerintem elletmond az SZJA.Tv.68.§(8) c pontjának,mely szerint

"A vállalkozásból kivont jövedelem tekintetében a jövedelemszerzés időpontja" c) az a)-b) pontban nem említett esetekben a kifizetés, a juttatás napja;

ha a kifizetés, illetve a juttatás ugyanazon magánszemély részére több részletben történik, azt kell feltételezni, hogy a kifizető mindig a jövedelmet fizeti ki először a magánszemély számára.

Jelen esetben az  utolsó bekezdésen van a lényeg.

Tőke emeléskor nem fizettek utána adót.

Van-e vmilyen ötletetek?,mert égetően sürgős lenne a tulajoknak.

Természetesen az lenne a megfelelő válasz, hogy nem kell utána fizetni,de mint tudjuk az nem lehetséges.

Üdv:Icus.

[Sárgafilc]

Az eredménytartalékból emeléskor nem kellett az adót megfizetni, de most a kivétkor igen!!!! (Katica válasza ebben a kérdésben helytelen.)

Én Gt.tv.-ben nem találtam semmit, ami rendelkezne arról, hogy a jegyzett tőkerészeket a "hogyan" kerültek oda sorrendjében kellene kifizetni. De hogy mi igazán a helyes válasz, nem tudom.

 

[MonokiM]

Sziasztok!

Lehet, hogy az téveszt meg titeket, hogy az eredménytartalékból való jegyzett tőke emelésnél változott a törvény. Régebben (nem biztos, hogy jól tudom, de 2004-ig) az eredménytartalékból való jegyzett tőke emelésének időpontjában kellett megfizetni az szja-t és az eho-t. Ezután a törvény úgy szól, hogy a tőke emelésekor nem, hanem a jegyzett tőke kivonásakor kell megfizetni az adókat arra a részre, amit adózás nélkül az eredménytartalékból emeltek. Namost az a kérdés, hogy ők mikor emeltek, mert az adót mindenképpen meg kell fizetni, de csak egyszer :) ... és bármilyen fájdalmas ez számomra is, arányosan kell csökkenteni a jegyzett tőkét a meglévő eredménytartalékkal, és ennek a kivonása is szja és eho vonzattal jár. Üdv.: Margit

[szaboicus]

Sziasztok!

Köszi, hogy foglalkoztok a témával.Nyomoztam.

Annyit volt változtatva a társasági szerződés,hogy amikor átvettem a könyvelést abban már csak kp.-s emelés szerepelt.

'95,'96-os az ET. A JT emelés '97-ben volt(A Fkvi kartonok hiányosak).

Viszont az üv. '96-évi szja bevallásban olyan osztelék összeget találtam 10%-kal, ha x-om az tagokkal(azonos volt a részük)a JT összege nem jön ki.

|| Abban az időben volt még az üv.-nek másik cégben is tulajdonrésze.

Egyre bonyolultabb. Még nyomozok.

Üdv:Icus