Tudom, hogy nem egyszerű, elég sokat vacakoltam vele én is:)
A tőketartalék csökkenéseként kell kimutatni:
c) a tőkekivonással megvalósított jegyzett tőke leszállításához kapcsolódó - a jegyzett tőke leszállításával arányos - őketartalék-kivonás összegét,
Pl. kft. 3 millió forintos jegyzett tőkéjét tőkekivonással 500 ezer forintra kívánja
leszállítani. A tőkekivonást végre lehet-e hajtani úgy, hogy a tulajdonos csak a jegyzett tőkéből vonja ki a vagyonát?
A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) és a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény
(a továbbiakban: számviteli törvény) sem ad lehetőséget arra, hogy a kft. tulajdonosa csak a jegyzett tőkéből vonjon ki
vagyont.
A Gt. 160. §-ának (2) bekezdése előírása szerint: A törzstőke tőkekivonással történő leszállításakor a tagokat megillető
összeg megállapítása során számításba kell venni - a törzstőke arányában - a törzstőkén felüli vagyon összegét is.
Amennyiben a saját tőke kevesebb, mint a jegyzett tőke összege, a törzstőke tőkekivonással történő leszállítása esetén
először a veszteség rendezése miatti törzstőke leszállításáról kell dönteni.
A számviteli törvény továbbá kimondja, hogy a tőkekivonással megvalósított jegyzett tőke leszállításához kapcsolódóan - a
jegyzett tőke leszállításával arányos - tőketartalékot és eredménytartalékot is ki kell vonni [a számviteli törvény 36. §-a
(2) bekezdésének c) pontja és 37. §-a (2) bekezdésének f) pontja].
Így ha a kft. saját tőkéje a jegyzett tőkét meghaladja, akkor a jegyzett tőke leszállításával arányos tőketartalék és
eredménytartalék is megilleti a tulajdonost.
Ha a kft. saját tőkéje a jegyzett tőke alatt van, akkor a Gt. előbb hivatkozott előírása szerint a jegyzett tőke
leszállításával először a veszteséget - az eredménytartalék negatív összegét - kell rendezni, majd a fennmaradó összeget
vonhatja ki a kft. tulajdonosa.
A jegyzett tőke leszállításának cégbírósági bejegyzésével egyidejűleg a tulajdonosnak járó saját tőke összegét
kötelezettségként kell kimutatni. A kötelezettség rendezése történhet pénzben vagy egyéb más eszközben. Ha a kft. ezen
kötelezettségét egyéb más eszközökben kívánja teljesíteni, akkor az eszköz tekintetében az ügylet értékesítésnek minősül,
függetlenül attól, hogy eszközt a tulajdonos a kft. alapításakor vagy a jegyzett tőke emelésekor apportálta, vagy az
eszközt a kft. folyamatos működés keretében szerezte be [a számviteli törvény 72. §-a (4) bekezdésének c) pontja]. Az
értékesítést az eszköz jellegének megfelelően az értékesítés nettó árbevételeként, egyéb bevételként vagy a pénzügyi
műveletek bevételeként kell elszámolni. Ezt követően az eszköz értékesítéséből származó követelés és a tőkekivonással
történő leszállításból adódó kötelezettség kerül beszámításra (összevezetésre).
[2006. évi IV. törvény 160. § (2), 2000. évi C. törvény 36. § (2) c) pontja, 37. § (2) f) pontja, 72. § (4) c) pontja]
A gazd.társaságokról szóló 2006.évi IV. törvény (Gt) a következőket írja:
159. § (1) A taggyűlés a törzstőkét - a társasági szerződés módosítására vonatkozó szabályok betartásával -
leszállíthatja, e törvényben meghatározott esetekben pedig köteles azt leszállítani.(2) A törzstőke nem szállítható le - a
(3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a 114. § (1) bekezdésében meghatározott összeg alá.(3) A törzstőke 114. § (1)
bekezdésében meghatározott összeg alá történő leszállításáról is határozhat a társaság (feltételes tőkeleszállítás). Ez
esetben a törzstőke leszállítása hatályosulásának előfeltétele, hogy a törzstőke leszállításával egyidejűleg elhatározott
törzstőkeemelés megtörténjen és így a törzstőke legalább a 114. § (1) bekezdésében meghatározott nagyságot elérje.
160. § (1) A társaság elhatározásából történő törzstőke leszállításáról döntő taggyűlési határozatban meg kell határozni a
leszállított törzstőke és az egyes tagok törzsbetéteinek nagyságát, valamint azt, hogy a törzstőke-leszállításra
tőkekivonás vagy veszteség rendezése érdekében, illetve a saját tőke más elemeinek - ideértve a lekötött tartalékot is -
növelése céljából kerül-e sor. A törzstőke leszállítása a társasági szerződés, illetve a tőke leszállításáról döntő
taggyűlési határozat eltérő rendelkezése hiányában törzsbetéteik arányában érinti a tagok üzletrészét.
(2) A törzstőke tőkekivonással történő leszállításakor a tagokat megillető összeg megállapítása során számításba kell
venni - a törzstőke arányában - a törzstőkén felüli vagyon összegét is. Amennyiben a saját tőke kevesebb, mint a jegyzett
tőke összege, a törzstőke tőkekivonással történő leszállítása esetén először a veszteség rendezése miatti törzstőke
leszállításáról kell dönteni
Azaz ha pl. negatív eredménytartalék van, akkor a törzstőke leszállítással előbb azt kell rendezni, majd a többi lehet a
tőkekivonásos leszállítás. Vagy ha van pozitív eredménytartalék, tőketartalék, akkor a törzstőke leszállítással arányos
részt szintén ki kell fizetni. És az a rész már adóköteles, míg a törzstőke rész nem, ahogyan írtad is.
Sziasztok!
Amikor eredménytartalékból emelték a jegyzett tőkét, akkor adóztak utána. Amikor kp-val amelték a jegyzett tőkét, akkor az adózott jövedelemből történt. Tőkekivonáskor minden saját tőke elemet arányosan kel csökkenteni, a jegyzett tőkére jutó csökkenés után nem kell adózni, a többi saját tőke elemre jutó tőkekivonás pedig adóköteles.
Üdv.Kata
Az eredménytartalékból emeléskor nem kellett az adót megfizetni, de most a kivétkor igen!!!! (Katica válasza ebben a kérdésben helytelen.)
Én Gt.tv.-ben nem találtam semmit, ami rendelkezne arról, hogy a jegyzett tőkerészeket a "hogyan" kerültek oda sorrendjében kellene kifizetni. De hogy mi igazán a helyes válasz, nem tudom.
Sziasztok!
Lehet, hogy az téveszt meg titeket, hogy az eredménytartalékból való jegyzett tőke emelésnél változott a törvény. Régebben (nem biztos, hogy jól tudom, de 2004-ig) az eredménytartalékból való jegyzett tőke emelésének időpontjában kellett megfizetni az szja-t és az eho-t. Ezután a törvény úgy szól, hogy a tőke emelésekor nem, hanem a jegyzett tőke kivonásakor kell megfizetni az adókat arra a részre, amit adózás nélkül az eredménytartalékból emeltek. Namost az a kérdés, hogy ők mikor emeltek, mert az adót mindenképpen meg kell fizetni, de csak egyszer :) ... és bármilyen fájdalmas ez számomra is, arányosan kell csökkenteni a jegyzett tőkét a meglévő eredménytartalékkal, és ennek a kivonása is szja és eho vonzattal jár. Üdv.: Margit
Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 14 vendég