Sziasztok!
Ezzel kapcsolatosan kissé más a meglátásom, Nem mindegy, hogy pusztán alvállalkozói teljesítményről beszélünk, vagy közvetített szolgáltatásról. A Számviteli tv. az alvállalkozó fogalmát nem határozza meg, a közvetített szolgáltatást pedig a következőképpen definiálja:
3. §
(4) E törvény alkalmazásában
1. közvetített szolgáltatás: a gazdálkodó által saját nevében vásárolt és a harmadik személlyel (a megrendelővel) kötött szerződés alapján, a szerződésben rögzített módon részben vagy egészben, de változatlan formában továbbértékesített (továbbszámlázott) szolgáltatás; közvetített szolgáltatásnál a gazdálkodó vevője és nyújtója is a szolgáltatásnak, a gazdálkodó a vásárolt szolgáltatást részben vagy egészben közvetíti úgy, hogy a megrendelővel kötött szerződésből a közvetítés lehetősége, a számlából a közvetítés ténye, vagyis az, hogy a gazdálkodó nemcsak a saját, hanem az általa vásárolt szolgáltatást is értékesíti változatlan formában, de nem feltétlenül változatlan áron, egyértelműen megállapítható;
Továbbá:
(7) E törvény alkalmazásában
1. igénybe vett szolgáltatás: minden olyan szolgáltatás, amely nem tartozik a közvetített szolgáltatás, illetve az egyéb szolgáltatás közé; különösen az utazásszervezés, a szállítás-rakodás, a raktározás, a csomagolás, a kölcsönzés, a bérlet, a bérmunka, az eszközök karbantartása, a postai és távközlési szolgáltatás, a mosás és vegytisztítás, a bizományi tevékenység, az ügyletszerzés, az oktatás és továbbképzés, a hirdetés, a reklám és propaganda, a piackutatás, a könyvkiadás, a lapkiadás, a szállodai szolgáltatás, a vendéglátás, a kutatás és kísérleti fejlesztés, a tervezés és lebonyolítás, a könyvvizsgálat, a könyvviteli szolgáltatás;
2. egyéb szolgáltatás: a pénzügyi, a befektetési, a biztosítóintézeti, a hatósági igazgatási, az egyéb hatósági szolgáltatás;
Példán keresztül: ha én mint építési fővállalkozó elvállalom egy ingatlan kivitelezői munkáit, egy ingatlant hozok létre -tegyük fel a szerződés feljogosít arra, hogy alvállalkozókat vegyek igénybe- tehát az egyes részmunkálatokat kiadom, ez még nem valószínű, hogy közvetített szolgáltatás lesz. Változatlan formában továbbértékesített szolgáltatás.....
Megveszem az anyagot, kiadom xy kft-nek a részmunkát, szerelje be a nyílászárókat, vagy egy másik alapot ás, szintén egy másik tetőt-fed (ez ekkor szerintem egy igénybevett szolgáltatás), az egész ingatlant én számlázom, az egyes rászmunkálatokat végezte más vállalkozó.
Más a helyzet abban az esetben, ha elvállalom egy épület nyílászáróinak a cseréjét, és úgy gondolom, hogy erre nincsenek meg sem a személyi sem pedig a tárgyi feltételeim, ezért alvállalkozót veszek igénybe, aki elvégzi ezeket a munkákat, majd számlázza nekem, én pedig változatlan formában továbbszámlázom (hozzáteszem, nem szükséges változatlan áron!!!!). Ekkor közvetített szolgáltatás.
Első esetben szerintem igénybevett szolgáltatásról ( T52), második esetben pedig közvetített szolgáltatásról beszélünk (T815, év végén amit nem számlázok ki: 271/815).
Ennek nagy jentősége van a minmum-vagy nyereségadó megállapításánál, mert az első esetben nem csökkentő tétel a második esetben pedig igen.
Viszont más a helyzet az iparűzési adónál: 1990. évi C tv.:
Értelmező rendelkezések
52. § E törvény alkalmazásában:
40. közvetített szolgáltatások értéke: az adóalany által saját nevében vásárolt és a harmadik személlyel (a megrendelővel) írásban kötött szerződés alapján, a szerződésben rögzített módon részben vagy egészben, de változatlan formában továbbértékesített (továbbszámlázott) szolgáltatás értéke. Közvetített szolgáltatásnál az adóalany vevője és nyújtója is a szolgáltatásnak, az adóalany a vásárolt szolgáltatást részben vagy egészben közvetíti úgy, hogy a megrendelővel kötött szerződésből a közvetítés lehetősége, a számlából a közvetítés ténye, vagyis az, hogy az adóalany nemcsak a saját, hanem az általa vásárolt szolgáltatást is értékesíti változatlan formában, de nem feltétlenül változatlan áron, egyértelműen megállapítható. Ide sorolandó továbbá a közvetített szolgáltatások közé nem tartozó, az adóalany által továbbszámlázott olyan alvállalkozói teljesítés értéke, amelynek végzése során az adóalany mind megrendelőjével, mind alvállalkozójával a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szerinti - írásban kötött - vállalkozási szerződéses kapcsolatban áll. Alvállalkozói teljesítés értékének minősül annak a - közvetített szolgáltatásnak nem minősülő - szolgáltatásnak az ellenértéke is, amelyet az adóalany az általa értékesített új (a használatbavételi engedély jogerőre emelkedését megelőzően vagy azt követően első ízben értékesített) lakás előállításához a Ptk. szerinti, írásban megkötött vállalkozási szerződés alapján vesz igénybe. Az e pont szerinti értékkel az adóalany akkor csökkentheti a nettó árbevételét, ha azzal a 36. pont szerint eladott áruk beszerzési értékeként vagy a 37. pont szerint anyagköltségként vagy a 22. pont a) alpontja szerint jogdíjként nettó árbevételét nem csökkentette;
Visszatérve az eredeti problémára: szerintem itt egy saját termelésű készletről van szó. Év közben elszámolom a különböző költségnemeket (T 5-K3-4) , majd amikor kész van az áru készletre veszem (T2 K581), értékesítéskor pedig T581-K2. Itt attól is függ az elszámolás módja, van-e- folyamatos készletnyilvántartásom, több évre áthúzódik-e, (ha több éven keresztül folyik és nincs foly. nyilv. tartás, akkor év végén: T2 (befejezetlen termelés -581(STKÁV), köv év elején: T581-K2, értékesítéskor pedig az előtte leírtak.
Ha saját magának épít, akkor pedig saját rezsis beruházásról beszélünk, és ott 582 szla van, amikor kész a nagy mű úgy billen helyre az egyenleg, hogy a saját teljesítmény aktivált értéke az eredményt fogja növelni. 581- nél viszont a T egyenleg csökkenti az eredményt, ez akkor következik be, amikor értékesíti.
Üdv:Nelly
