készletek változása

[exeo1]

Szia Margit!

Köszönöm a válaszodat.

Üdv': exeo1

[MonokiM]

Szia Exeo1!

Írtam egy regényt, de elszállt.

Lényege: Böbe és te a szakmai oldalról szépen leírtátok az esetet. Egyetértek a boncolgatásotokkal. Így nekem a morális oldala "jutott" inkább. Eléggé összetett, emiatt írtam hol ezt, hol azt; több ill. kevesebb érzelemmel. Így gondolom.

Ha 10%-os árréssel számláz, akkor a készletkivezetés és a nettó árbevétel azonos értékü, az árrés lesz csak bevétel. Ezt jól írtad (igaz 15%-al számoltál, de a  lényegen nem változtat.)

Akár beépítette a házába az építőanyagot, akár ott állna eladatlanul, mindkét esetben ugyanúgy nincs a cégben pénz, amiből a tagi kölcsönt és az osztalékot kifizethetné. Ebből a szemszögből mindegy, hogy csalt, vagy nem. A pénz akkor úszott el, mikor a cég kifizette az építőanyagot, a felhasználáskor kellett volna egyből betenni a pénzt, hisz az egésznek ez a rákfenéje. Jutott volna mindenre. A törvény nem ismerete nem ment fel az alkalmazása alól. Már a legelején tisztázni kellett volna a helyzetet, így utólag már kevéssé tudom respektálni.

Már első olvasatra is volt egy sejtésem, hogy ez egy esettanulmány (a LÓ) és kíváncsi vagy a reagálásokra. Tőlem ez tellett.

Jellemző az építőipari cég segítségnyújtása. Biztosan jelentős puffer van a kimenő és bejövő számláiknál, hogy ezt fel tudta ajánlani. Neki biztosan nem okoz problémát a szép papírok gyártása akár áfacsalásról, akár eredményoptimalizálásról van szó.

Le kéne játszani élesben a kétféle végelszámolást (tisztességes, ill. a szép papíros félét) csak akkor lehetünk biztosak, hogy melyik megy át a rostán. Már az is döbbenetes számomra, hogy teljesen magától értetődik világunkban, hogy a második variáció szóba jöhet. Nem játszok álszentet. Hogy véleményem legyen valamiről minden oldalról ismerni kell. Ez nem jelenti azt, hogy nem ítélem el.

 

[validitas]

Sziasztok, szia Exeo1!

Olvastam a hozzászólásaitokat, és válaszolok is hamarosan, csak most pici türelmet kérek, mert még néhány bevallás elkészítése, jan.havi zárás, stb. teljesen lefoglal.

Köszönöm a türelmet. Üdv: Böbe 

[exeo1]

Szia Margit! Ez az általad említett „regény elszállás” nálam se új élmény. Valami „rosszat” tegnap is tehettem, mert amit először írtam Böbének, abból csak a „Szia!” maradt meg. Ezért is írtam utána -mint most is- szövegszerkesztőben, s próbáltam beszúrni abból az okfejtésemet. Igaz annál  Üdv’: exeo1

[MonokiM]

Szia!

 Az adóhivatal öt évre visszamenően vizsgálhat. A beszámolót 10 évig, az ezt alátámasztó bizonylatokat (mindenféle papírt) 8 évig kell megőrizni (Számviteli tv. 169. §). Üdv.: Margit

[exeo1]

Szia!

Köszönöm.

[MonokiM]

Szia!

Ezt én is kérdezhetném (megmég sokmindent :) Böbének add a pontot, ő vitte a pálmát :) Üdv.: Margit

[MonokiM]

Most látom, 197 pontod van összesen, úgyhogy ne osztogassad senkinek :)

[exeo1]

.

[validitas]

Kedves Exeo1!

Köszönöm a türelmedet. Nem egyszerű dolog ezt a helyzetet megoldani, de muszáj, mert a mérlegből, a főkönyvből a készlet nem tud csak úgy "eltűnni", márpedig ha nincs eladva, akkor fizikailag is meg kell lennie. Már így is meglehetősen gyanús lehet, hogy olyan régóta fekszik ennyi pénz kihasználatlanul készletekben, és felvethet olyan kérdéseket is, hogy volt-e  megfelelő, biztonságos helyiség ezeknek a készleteknek a tárolására. Mert ezen is meg lehet bukni egy ellenőrzésnél, hogy nincs tárolóhely. Akkor hol volt annyi éven át a készlet? Vélelmezhetik, hogy már régen értékesítésre került, csak éppen feketén, ezért se áfa, se társ.adó fizetés nem történt. Azaz adóhiány, bírság, kés.pótlék. Nem riogatni akarok, de ilyen kérdésekre is fel kell készülni.

Igyekszem minden kérdésre válaszolni, ha valami kimarad, légyszi szólj. Szóval mivel a tag saját magának adja el, ezért az áfa, a társ. adó törvények előírásai szerint a piaci értéket kell az áfa alapjaként, ill. bevételként is számításba venni. Ugyanis nem független félnek értékesíti. Még akkor is a piaci értéket kell, ha esetleg alacsonyabb (leltári) értéken számlázza is ki.

A piaci érték meghatározásához, a megrongálódott (rossz tárolás miatti korhadás, stb) készlet, ill. a selejtezés megállapításához, alátámasztásához, dokumentálásához mindenképpen külsős szakembert, szakértőt kellene bevonni, hogy egy ellenőrzés ne tudjon belekötni. A selejtezett termékeknek a sorsát (szeméttelepre szállítás pl.) is dokumentálni kell. A szakértő nyilván pénzbe kerül, de a megfelelően alátámasztott selejtezés, és piaci érték megállapítás "behozná" az árát.

A számításaid, a gondolatmenet helyesek (kivéve az 1,15-ös szorzó), annyi pontosítással, hogy nem 16.249.000 Ft hitelt kellene felvenni, hanem a kivehető osztalék rá jutó részével csökkentett összeget. azt be lehet számítani a számla kiegyenlítésébe. Mert az osztalék a tagok között oszlik meg, nem az egész a beltagé.

Ha nem lenne a készletértékesítésből bevételük, akkor az osztalékot - pénz hiányában - nem lehetne kifizetni. S a csak papíron létező készlet továbbra is probléma lenne.

Nyilván nem ez a létező legolcsóbb megoldás, ellenben ez a lehetőségekhez képest törvényes megoldás.  Azt is lehet, hogy élnek a felajánlott lehetőséggel, s eladják a készletet a munkahelyének papíron. Akkor legalább az áfát megkapja (esetleg még +5-10%-ot, megegyezéstől függően). 

Abban egyetértek, hogy a végelszámolással várni kellene, legalább addig, amíg a elévül a készlettel kapcsolatos kiszámlázás éve.  

 Üdv: Böbe