Adófórum

Kérdésem az lenne, hogy a közvetített szolgáltatások és az alvállalkozói teljesítmények között mi a különbség. Máshogy kell-e könyvelni? Más az adózása?

Az alvállalkozói teljesítmények nem feltétlenül közvetített szolgáltatások.

  A közvetített szolgáltatások jellemzője, hogy egy adott szolgáltatást változatlan formában továbbértékesít másnak, vagy nem csak a saját szolgáltatását értékesíti, hanem a másét is változatlan formában, de nem feltétlenül változatlan áron. A szerződésből ennek a lehetősége, ill. a számlából a közvetített szolg.ténye ki kell, hogy derüljön.

Tipikus példa rá, hogy pl. bérbead vki egy lakást, kiszámlázza a bérleti díjat, valamint a felmerült közüzemi díjakat, telefonköltségeket is (ha nem íratták át a bérlőre a mérőket).

Alvállalkozók jellemzően az építőipar területén vannak. Nem a szolgáltatást számlázom tovább, az beépül pl. a termékbe, a kész épület értékébe.

Tehát míg a közvetített szolgáltatásokat a 81.szlaosztályba könyveljük, addig az alvállalkozót nem, pl. ha egy épület felépítését vállaltam, akkor az alvállalkozói teljesítményeket igénybevett szolgáltatásként kell elszámolni, majd a közvetlen önköltség részét fogja képezni, az STK aktivált értéke, ill. STK áll.változása elszámolásán keresztül (összköltség eljárásnál).

A helyi adókról szóló 1990.évi C.törvény ilyen definíciót ad:

40. közvetített szolgáltatások értéke: az adóalany által saját nevében vásárolt és a harmadik személlyel (a megrendelővel) írásban kötött szerződés alapján, a szerződésben rögzített módon részben vagy egészben, de változatlan formában továbbértékesített (továbbszámlázott) szolgáltatás értéke. Közvetített szolgáltatásnál az adóalany vevője és nyújtója is a szolgáltatásnak, az adóalany a vásárolt szolgáltatást részben vagy egészben közvetíti úgy, hogy a megrendelővel kötött szerződésből a közvetítés lehetősége, a számlából a közvetítés ténye, vagyis az, hogy az adóalany nemcsak a saját, hanem az általa vásárolt szolgáltatást is értékesíti változatlan formában, de nem feltétlenül változatlan áron, egyértelműen megállapítható. Ide sorolandó továbbá a közvetített szolgáltatások közé nem tartozó, az adóalany által továbbszámlázott olyan alvállalkozói teljesítés értéke, amelynek végzése során az adóalany mind megrendelőjével, mind alvállalkozójával a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szerinti - írásban kötött - vállalkozási szerződéses kapcsolatban áll. Alvállalkozói teljesítés értékének minősül annak a - közvetített szolgáltatásnak nem minősülő - szolgáltatásnak az ellenértéke is, amelyet az adóalany az általa értékesített új (a használatbavételi engedély jogerőre emelkedését megelőzően vagy azt követően első ízben értékesített) lakás előállításához a Ptk. szerinti, írásban megkötött vállalkozási szerződés alapján vesz igénybe. Az e pont szerinti értékkel az adóalany akkor csökkentheti a nettó árbevételét, ha azzal a 36. pont szerint eladott áruk beszerzési értékeként vagy a 37. pont szerint anyagköltségként vagy a 22. pont a) alpontja szerint jogdíjként nettó árbevételét nem csökkentette;

 

A számviteli törvény magyarázata a közvetített szolgáltatások fogalmának meghatározásához:

 

A törvény tartalmazza a közvetített szolgáltatás fogalmát, értelmezését is. A közvetített szolgáltatás nem új fogalom, de eddig a számviteli előírásokban nem került meghatározásra. A meghatározás szükségességét az indokolja, hogy az alvállalkozói teljesítmény fogalmát a gyakorlat jóval szélesebb körben alkalmazta, mint amelyre a Polgári Törvénykönyv szerint alvállalkozói szerződést lehetett kötni. Ezen szerződéses formánál háttérbe szorult a tartalom elsődlegessége a formával szemben számviteli alapelv: formailag alvállalkozói szerződés volt, tartalmilag viszont a szerződés sok esetben termékértékesítésről vagy alvállalkozói teljesítménynek nem minősülő egyéb szolgáltatásról szólt.

A számviteli elszámolásokban másként jelenik meg a termékvásárlás, ha azt saját tevékenységéhez használja a gazdálkodó (akkor anyag), vagy ha változatlan formában értékesíti azt (akkor áru). Ugyanígy indokolt különbséget tenni a vásárolt szolgáltatásnál is, ha azt saját tevékenységéhez veszi igénybe a gazdálkodó, vagy ha azt változatlan formában - mint szolgáltatásnyújtást - értékesíti, azaz közvetíti a szolgáltatást a megrendelő felé. Ezért fogalmazza meg a törvény a közvetített szolgáltatás követelményeit, amely megfogalmazás tartalmában megegyezik az általános forgalmi adóról szóló törvény hasonló előírásával: közvetített szolgáltatásnál a gazdálkodó igénybe vevője és nyújtója is a szolgáltatásnak, a gazdálkodó a vásárolt (a saját nevében más javára megrendelt) szolgáltatást részben vagy egészében közvetíti a megrendelő felé úgy, hogy a megrendelővel kötött szerződésből a közvetítés lehetősége kitűnik, a számlából pedig egyértelműen megállapítható a közvetítés ténye, vagyis az, hogy a gazdálkodó nemcsak a saját, hanem az általa vásárolt szolgáltatást is értékesíti változatlan formában, de nem feltétlenül változatlan áron. A közvetített szolgáltatás kritériumainak a Polgári Törvénykönyvben szabályozott esetben az alvállalkozói teljesítmény is megfelelhet.

Üdv: Böbe